A MÁV Szimfonikus Zenekar a leghíresebb magyar szoprán, Rost Andrea közreműködésével indítja az új esztendőt, illetve mesterbérlet-sorozatát a Művészetek Palotájában. Emellett természetesen folytatódnak egyéb bérletes előadásaik, a hónap végén pedig kortárs szerzők műveit mutatják be a MÜPA Mini Fesztiválján.

 

A MÁV Szimfonikus Zenekar a leghíresebb magyar szoprán, Rost Andrea közreműködésével indítja az új esztendőt, illetve mesterbérlet-sorozatát a Művészetek Palotájában. Emellett természetesen folytatódnak egyéb bérletes előadásaik, a hónap végén pedig kortárs szerzők műveit mutatják be a MÜPA Mini Fesztiválján.

 

2014. január 11.

Unokák és nagyszülők hangversenyei/2.

Magyar Nemzeti Múzeum, 10.00 és 11.30

A sorozat második hangversenyének ugyanaz a célja, mint az elsőnek: megismertetni a gyerekeket a hangszerekkel, illetve magával a zenekari hangzással. A szerző, Szergej Prokofjev a 20. századi orosz zene egyik legjelentősebb alakja, 1936-ban komponálta Péter és a farkas című zenés meséjét, kifejezetten gyermekek számára. A darab főszereplője a zenekar és karmestere, de egy mesélő is van mellettük. A mese főhőse Péter, egy okos, bátor kisfiú és a körülötte élő állatok illetve emberek. Mindegyik szereplőhöz egy külön hangszer illetve hangszercsoport tartozik, így a gyerekek könnyedén felismerhetik annak hangját.

Zenés mesék: S. Prokofjev: Péter és a farkas

Vezényel: Károlyi Sándor
Mesélő: Tóth Auguszta

 

Január 16.

Szőke Tibor-mesterbérlet/1.

Művészetek Palotája, 19.30

A hangverseny első része korunk egyik legnagyobb magyar énekművésze, Rost Andrea jutalomjátéka. A világjáró szoprán hallatlan igényességgel állítja össze műsorait, és mindig meglepi közönségét valami újjal. Ez alkalommal a huszadik század elejének dal- és operairodalmából kapunk ízelítőt: Alban Berg, az „új bécsi iskola" tagjának különböző költők – Rilke, Lenau és mások – verseire komponált dalciklusát halljuk. Ezek a komponista fiatalkori művei, így erősen érezhető rajtuk a nagy elődök: Mahler, Richard Strauss és Debussy hatása. Erich Wolfgang Korngold a 20. század filmzene irodalmának egyik legnagyobb mestere; Oscar-díjas zeneszerző, aki hat operát és számos más művet komponált. Leghíresebb operája az 1920-ban írt A halott város, amelyből ezúttal egy méltán népszerű dal csendül fel, Marietta áriája. Mindezt Beethoven egyik legderűsebb műve, a monumentális Eroicát követő, és azt mintegy kiegyensúlyozó IV. szimfónia koronázza meg.

A. Berg: Hét korai dal
E. Korngold: Straussiana
E. Korngold: Marietta áriája A halott város c. operából
L. van Beethoven: IV. Szimfónia

Közreműködik: Rost Andrea
Vezényel: Kesselyák Gergely

 

Január 26.

Mini Fesztivál

Művészetek Palotája, 19.30

A Művészetek Palotája és a Magyar Zeneművészeti Társaság 25. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar műveket bemutató Mini Fesztivált. A rendezvény alapötlete a Társaság egykori alapító elnöke, Durkó Zsolt nevéhez fűződik – a MÁV Szimfonikusok ezúttal a fesztivál második napján kapcsolódnak be a programokba.

Kovács Zoltán, Tóth Péter és Virágh András Gábor ősbemutatója (Vae victis, Canzionere, Concerto for Orchestra) mellett Durkó Zsolt Halotti beszéd – alt-, tenor-, baritonszólóra, vegyes karra és zenekarra írt oratóriumát hallgathatják meg az érdeklődők.

Mini Fesztivál (kortárs szerzők művei)

Kovács Zoltán: Vae victis – bemutató
Tóth Péter: Canzoniere – bemutató
Virágh András Gábor: Concerto for orchestra – bemutató
Durkó Zsolt: Halotti beszéd – oratórium alt-, tenor-, baritonszólóra, vegyes karra és zenekarra

Közreműködik: Meláth Andrea (mezzoszoprán), a Marczibányi Téri Kórusiskola Leánykara, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel: Kovács János

 

Január 31.

Lukács Miklós-bérlet/2.

Zeneakadémia, 19.00

2013-ban ünnepeltük Richard Wagner születésének 200. évfordulóját. Csaba Péter művészeti vezető, egyben az est karmestere a korszakalkotó zeneszerző Trisztán és Izolda című zenedrámáját tűzte műsorra ebből az alkalomból. A darab cselekménye egy tragikus végű szerelmi történet, de jelen van benne a megváltás eszméje is, amely a kezdetektől végigkíséri Wagner nagy műveit. Gyakran játsszák a zenedráma bevezető és befejező zenéjét – mindkét tétel a végzetszerű, leküzdhetetlen és csak a halálban megnyugvást lelő szerelmi vágyról szól. Gustav Mahler csaknem 50 évvel később született; fiatal korában nagy hatással volt rá Wagner, ami végighúzódik egész munkásságán. Ahogy Wagner a hagyományos opera kereteit, Mahler a korábbi szimfóniákét feszítette szét – mind a zenei formák nagyvonalúsága, mind az előadói apparátus nagysága, mind a művek időtartama terén. A zene területén Mahler volt az egyik útkereső. Ennek az útnak első és egyben legjelentősebb állomása a január 31-én felcsendülő I. szimfónia, melyet Budapesten mutattak be 1889-ben.

R. Wagner: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
G. Mahler: I. szimfónia

Vezényel: Csaba Péter

 

Január 12-én az Olasz Kultúrintézetben vendégszerepelnek a MÁV Szimfonikusok.

A dirigens Pietro Borgonovo milánói születésű karmester lesz, akinek oboaművészként indult zenei pályája. A műsort egyebek mellett Rossini, Puccini, Mascagni, és Verdi darabjaiból állították össze, de Bizet Carmenjéből is elhangzik majd két részlet.

Közreműködik Ulbrich Andrea, a budapesti Operaház szólistája, valamint a Balassi Bálint Gimnázium kórusa.

 

Az újévben is folytatódnak a nagy sikerű gyermekkoncertek:

Január 14-én 16.30 órakor kezdődik a Búgócsiga nevű zenés foglalkozás, zenehallgatás babákkal érkező családok számára. Rögtön ezután, 18 órától kezdődnek a zenekar „Szeretethang" elnevezésű koncertjei várandós kismamák, és az őket kísérő kispapák részére.

A hangszereket bemutató, óvódásoknak és kisiskolásoknak szóló játékos foglalkozás, a „Zene-Tér-Kép" január 18-án, szombat délelőtt 10 órától várja a kicsiket – ezúttal a fafúvós hangszerekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A programokat Ácsné Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus vezeti a zenekar próbatermében, a MÁV Szimfonikusok művészei közreműködésével. Bővebb információ a honlapon olvasható.

 

www.mavzenekar.hu

 

Lantai József