„Infokommunikáció emberközelben” – Szegeden
6 perc olvasás
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2007. évi kongresszusa a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában zajlott október 5-én, „Infokommunikáció emberközelben" címszóval.
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2007. évi kongresszusa a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában zajlott október 5-én, „Infokommunikáció emberközelben" címszóval.
A HTE egyesületi kongresszusok sorozata 2001-ben kezdődött, az éves rendezvényeken a szakmai egyesület tagsága kellemes helyen, szakmai előadások meghallgatása mellett jön össze baráti beszélgetésre, felfrissülésre, szórakozásra. A kongresszusok szakmai programját mindig valamely aktuális téma köré szervezik, melyhez avatott előadókat hívnak.
Az eddigi kongresszusok színhelyei és mottói:
2001 – Sóskút, Kitágult világ,
2002 – Lázártanya (Gödöllő), E világ: e-világ,
2003 – Konferencia hajó a Dunán (Bp.), Az elektronikus hírközlési törvényről,
2004 – Planetárium (Bp.) Elektronikus jövő,
2005 – Pázmány Egyetem, Informatikai Kar (Bp.) , Infokommunikáció , Innováció,
2006 – Balatonkenese, Magyar Telekom Konferencia Központ, Áttörés az infokommunikációban.
Ebben az évben az infokommunikáció másodszor szerepelt, most más oldalról közelítve. Korunkban egyre fontosabbá válik a mérnöki lét humán oldala. A mérnökszakma fejlődése újabb és újabb tudomány határterületeit érinti, kerül velük kölcsönhatásba. Ezen határterületek közül különösen fontosnak bizonyulnak azok, amelyek az emberi tényezővel, az ember megismerő, érzékelő képességével kapcsolatosak. A mérnökembernek meg kell ismerkednie ezen szakterületek nyelvezetével, gondolkodásmódjával is. Az infokommunikációs technológiára építő termékek, szolgáltatások a társadalom mind szélesebb körét hódítják meg, a folyamat elengedhetetlenné teszi az „ember-közeli" mérnöki megközelítést.
Vissza a múltba: az ESZR gépekA kongresszus előadói ezen gondolatok köré fűzték fel mondandójukat, jó alkalom nyílt ily módon az egyik legjelentősebb Budapesten kívüli szellemi fellegvár szakemberei megnyilvánulásának, különösen a mérnökség
határterületeit művelőknek.
A kongresszust levezető dr.Sallai Gyula HTE elnök bevezetőjében a „tudásháromszög"; kutatás, oktatás, innováció jelentőségét hangsúlyozta a szakmai szereplők számára. Az újabb szakterületek, a kognitív tudományok az emberi tényező szerepét felértékelik.
Monszpart Zsolt , a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) általános elnökhelyettese bemutatta a (MISZ) tevékenységét. Megítélése szerint, az innováció útjai kockázatos kihívásokkal terheltek. A szövetség 1990-ben alakult, jelentős eredménynek számít, hogy sikerült hazánkban innovációs törvényt alkotni, s innovációs járulékról intézkedni.
Mit is kell értenünk innováció alatt? –
-új termék előállítása,
-új eljárás kifejlesztése,
-új piac megnyitása.
Gábor Dénes szerint; innováció mindaz, ami hasznot hajt, s amit a piac elismer!
Az Európai Bizottság a meghatározásba beleveszi a munkaerő szakmai megújítását is.
Az innovációs folyamatot jellemzi a K+F és a technológia transzfer. Fontos ismeret a szervezetek számára; az eredményes technológia transzfer feltétele az, hogy az alkalmazáshoz szükség van a saját műszaki és technológiai fejlesztésre.
Sajnálatos folyamatot kell tapasztalnunk, Magyarországon az innováció csökkenő tendenciája érzékelhető, a találmányok száma esik, a műszaki végzettségűek részaránya csökken. A MISZ ismert állásfoglalása; szükség van a kormányzat stabilizáló beavatkozására, az MKPH hatáskörének meghatározására, stb., a szervezet elismeri ugyanakkor a kormányzat kezelte pályázatok jelentőségét is.
A nagyvállalati innovációban jelentős szerepet játszanak nálunk a külföldi befektetők. A tudásmenedzsment viszont olyan új szakma, melyet még nem oktatnak, a szükséges szakismeret alkalmazása nagy költségekkel jár.
A KKV-k körében jellemző a tőkehiány, kockázati tőkére volna szükség, ebben a kormányzat tud lépni.
A jelenlegi képzési rendszerről szólva az előadó leszögezte; bármifajta oktatásban a minőségbeli túltermelés nem értelmezhető, nem létezik, a minőségi szakemberek mindig keresettek és mindig igény van rájuk!
Fischer Gábor , a Szeged Városi Televízió műszaki vezetője előadásában „A televíziózási szokások változása az infokommunikációs eszközök tükrében" címmel tartott ismertetést. Szeged és környékének lakosai 2007. augusztusától 15-30 km-es körzetben az UHF 42-es csatornán nézhetik a helyi tévé adásait, 70 ezer lakásban kábelen is. Online adásukat a HTOE és EACTV tagjaként továbbítják. Fejlesztésük a nagyfelbontású rendszerekre való felkészülés és a hírverseny jegyében történik. A városban más célokból is lefektetett optikai kábelek nagy előnyt jelentenek a bejelentkezések jóminőségű, gyors lebonyolításában.
„Interaktivitás az oktatásban, interaktív tanterem" volt dr. Molnár Gyöngyvér szegedi egyetemi docens, a SZTE BTK Pedagógiai és Pszichológiai Intézet munkatársa előadásának címe, aki a XXI. század tantermére adott rátekintést, különös tekintettel a tudásalapú társadalom követelményeire. Rámutatott, az oktatásban a tanár szerepe teljesen átalakul, az információk áradata interaktivitásra, új módszerekre, új tanulásra ösztönöz. Ezek a szegedi egyetem impozáns új tömbjében többségükben rendelkezésre is állanak, mutatta be példákon. Minden technikai megoldás mögé módszertant kell tenni, emelte ki.
Dr. Hantos Zoltán, a SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet tanszékvezető tanára szólt a határterületek egyikéről,
„Infokommunikáció kutatásközelből" címmel. Történeti összehasonlításban mutatott rá az új technológiák nyújtotta előnyökre a (határ)tudományok kutatásában, de mindezen fejlemények veszélyére, ellentmondásaira is; a rögzített fejlesztési panelekre, a fejlesztési generációkban öröklött hibák megrögzülésére, a (számító)gépi munka során a mérési folyamattól való elidegenedésre, a „ráismerés" örömének eltűnésére. Felhívta a figyelmet, a mérési statisztikával vissza is lehet élni!
dr. Bohus Mihály, a SZTE TTK Informatikai Tanszékcsoport egyetemi adjunktusa beszámolt a szakmai tárgyi emlékek megmentéséért folytatott munkájáról. Tevékenységének részleteiről a kongresszus résztvevői a nap során a szegedi Informatika Történeti Múzeumban kaphattak átfogó képet. Ismét ráeszmélhettünk, mennyi magyar tehetség gazdagította a szakmát, sokszor érdemtelenül elfelejtve, vagy háttérbe szorulva. Emléküket a nosztalgiát ébresztő műszaki tárgyak is segítenek felidézni.
Hagyományos, visszatérő eseménye volt a HTE idei kongresszusának idén is a fiatal tehetségek, s azok felkarolóinak elismerése, a Diplomaterv pályázat díjainak átadása.
http://www2.u-szeged.hu/infmuz/
Harmat Lajos
