2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Jahuay!

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/75001"><img class="image image-preview" src="/files/images/N_2.preview.jpg" border="0" width="449" height="640" /></a></span>2013. október 15-én a Néprajzi Múzeumban ritkán hallható népzenei élmény részesei lehetünk. Egy koncert elvisz bennünket az ecuadori Andokba, Jahuay! címmel a Los Andinos együttes, Mario Godoy Aguirre és Carlos Freire Soria közreműködésével. <p> 

n 2.preview2013. október 15-én a Néprajzi Múzeumban ritkán hallható népzenei élmény részesei lehetünk. Egy koncert elvisz bennünket az ecuadori Andokba, Jahuay! címmel a Los Andinos együttes, Mario Godoy Aguirre és Carlos Freire Soria közreműködésével.

 

n 2.preview2013. október 15-én a Néprajzi Múzeumban ritkán hallható népzenei élmény részesei lehetünk. Egy koncert elvisz bennünket az ecuadori Andokba, Jahuay! címmel a Los Andinos együttes, Mario Godoy Aguirre és Carlos Freire Soria közreműködésével.

 

A Los Andinos együttes régi álma valósul meg azzal, hogy vendégül láthatja Magyarországon Mario Godoy Aguirre és Carlos Freire Soria népzenekutatókat, akik számtalan alkalommal segítették a zenekart ecuadori gyűjtőútjaikon. A műsor első felében az ecuadori kutatók az andoki aratóénekeket és munkadalokat mutatják be, ezt követően az előadók és a Los Andinos együttes tagjai közös népzenei koncertet adnak, és egy zenei utazásra invitálják a hallgatókat az ecuadori Andokba.

 

A program első felében Mario Godoy Aguirre a közép ecuadori Chimborazo tartományban, a búzaaratás munkafolyamata alatt elhangzó aratóénekekről, az úgynevezett Jahuayról tart előadást. Carlos Freire Soria ugyancsak a búzaaratáshoz kapcsolódóan a dél ecuadori Cañarban felgyűjtött énekekről és munkadalokról beszél. Az előadások témájával kapcsolatos zenei betéteket a Los Andinos Együttes szolgáltatja.

 

A néprajzi előadások után népzenei koncert következik a Los Andinos Együttes, Mario Godoy Aguirre és Carlos Freire Soria közreműködésével – egy zenei utazás indul az ecuadori Andokba!

 

Északon Imbabura vidékén kezdjük, ahol az otavalo indiánok élnek, talán itt található a legtöbb sanjuanito ritmusú dallam. A régi keletű fúvós hangszereket, a különböző méretű nádfuvolákat és a pentaton hangolású pánsípokat hallgathatjuk. Ezek mellett természetesen megszólalnak az új keletű pengetős hangszerek is, mint a különböző hangolású gitárok, a bandolin és a galindo hegedű. Elindulva délnek a Cayambe vulkán lábánál élő aruchico nép copla dallamai csendülnek fel. A fővároshoz Quitohoz közeledve a külvárosok zenéjében már jobbára a pengetős hangszerek népszerűek, amelyekhez már csatlakozik a harmonika, átvéve a dallamvezetést a vidék fúvós hangszereitől.

 

Cotopaxi tartomány székhelyén, Latacungaban az év egyik legnagyobb ünnepe a Mama Negra, ahol a páros és páratlan ritmusokat váltogató dallamokra táncolnak a faálarcos maskarások. A Tiguas indiánok felveszik ünnepi ruhájukat a Corpus Cristi ünnepre és a hegyi közösségekből lemennek a közeli kisvárosokba. Díszes táncosaik, a Danzantek mellett a zenészek nagy dobokkal és háromlyukú furulyán, a pingullon kísérik a táncolókat.
Dél felé tartva a következő provincia Tungurahua, ahol a salasaca indiánok a közösségi vezetőnek zenével köszönik meg az éves munkáját.

 

Ha Chimborazoba érünk, akkor karnevál, mert itt a farsang még nagyobb ünnep, mint a karácsony. Számtalan csúfolódó, néha pikáns éneket ismernek itt, amelyekre a táncot egy pásztoreszközzel, a garochaval járják. Riobamba a tartomány legnagyobb városa igen gazdag zenei múlttal büszkélkedhet. A mesztic dallamokon érződik a falvak népzenéjének hangulata is. Továbbindulva felfelé tart az út a Paramora és 3000 méter fölé érünk. Itt vannak a magashegyi legelők láma és birkanyájakkal. A pásztorok egymásnak üzennek a bocina kürtökkel, és a maguk szórakoztatására fújják kettősfurulyáikat, a dulzainast vagy pánsípjukat, a rondadort. A legelőket elhagyva leereszkedik az út és megérkezünk utunk végére Cañarba, a cañari indiánok földjére. Szól a hegedű és a flauta a dobbal és a gitárral a capishca ütemére. Majd énekelik és táncolják a környék leghíresebb énekét, a Curiquinguet.

 

A műsor után a látogatóknak módjukban áll kérdéseket feltenni a népzenekutatóknak.

A programra a belépés ingyenes.

 

2013. október 15. kedd, 17.30

Jahuay!

A Los Andinos együttes, Mario Godoy Aguirre és Carlos Freire Soria műsora.

 

NÉPRAJZI MÚZEUM

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

 

www.neprajz.hu

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.