A hagyományos Egészségpolitikai Fórummal kezdődött meg a legnagyobb hazai járóbeteg-szakellátási konferencia. A szakmai szövetség szerint a járóbeteg szakellátás továbbra sem kap kellő figyelmet és nincsenek ösztönzők az alapellátás és a szakellátás számára, hogy a betegek jelenleginél nagyobb hányadát kórházon kívül lehessen tartani.

 

A hagyományos Egészségpolitikai Fórummal kezdődött meg a legnagyobb hazai járóbeteg-szakellátási konferencia. A szakmai szövetség szerint a járóbeteg szakellátás továbbra sem kap kellő figyelmet és nincsenek ösztönzők az alapellátás és a szakellátás számára, hogy a betegek jelenleginél nagyobb hányadát kórházon kívül lehessen tartani.

 

Szeptember 16. és 18. között Balatonfüreden rendezték meg a XVII. Országos Járóbeteg Szakellátási és XII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciát. A 3 napos rendezvény utolsó napján került sor a hagyományos Egészségpolitikai Fórumra, melyre az idei évben is az egészségügyi ágazat szereplőinek képviselőit hívták meg, hogy megvitassák a járóbeteg szakellátással és általában az egészségügy helyzetével kapcsolatos új és aktuális kérdéseket.

 

A fórum elején új elemként, vitaindítóként a Járóbeteg Szakellátási Szövetség titkára bemutatta a járóbeteg-szakrendelők vezetőinek körében végzett felmérés legfrissebb eredményeit. Ezek alapján a vezetők az elmúlt időszak változásait (pl. béremelés, finanszírozási alapdíj növekedése) hatásit illetően egyaránt számítanak pozitív és negatív változásokra is. A legnagyobb gondot a szakellátók vezetői a finanszírozásban, a humánerőforrás helyzetben és a stratégiai terv (koncepció) hiányában látják. Ez utóbbi azért lehet érdekes, mert teljesítése önmagában nem igényel (ne) többlet költségvetési forrásokat. A vezetők osztályozták az ágazatvezetés, az irányító hatóságok és a fenntartók munkáját, amely az előző évhez képest némi javulást mutat.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy véleménye szerint az elkövetkező másfél év legfontosabb „csatatere" az egészségügy lesz. A folyó átalításokat illetően jelezte, hogy az ellátásszervezés kizárólag területi alapon történhet, de természetesen az, hogy ezek a területek pontosan mekkorák legyenek, arról lehet szakmai vitát folytatni. A kórházi kancellária rendszerről elhangzott, hogy annak bevezetése nem fog csúszni, várhatóan a jövő héten születik ez ügyben végleges döntés. A kancellária rendszer bevezetésének akkor van értelme, ha az az ellátásszervezést tekinti fő céljának, hogy a kapacitásokról, ellátásszervezésről szóló döntések elszakadjanak az intézményi szinttől. A további fejlesztéseket illetően emlékeztettt rá, hogy az elmúlt években 500 milliárd forintot költöttek vidéken az egészségügy fejlesztésére, így most érthető ha Budapest jön. Jelezte, hogy ebben most korlátozottan áll rendelkezésre EU forrás, így kormányzat költségvetési forrásból fog fejleszteni. Elhangzott továbbá, hogy a budapesti „szuperkórházak" közül kettőnek már megvan a helye is (a Honvédkórház, illetve az egyesített Szent István-Szent László Kórházak bázisán).

 

Mészáros János helyettes államtitkár a minimumfeltételeket illetően kifejtette, hogy azok ne pusztán leltárszerű felsorolások legyenek, hanem terjedjenek ki kompetenciákra is. ennek kapcsán emlékeztetett arra is, hogy az elkövetkező években mintegy 5 milliárd forint áll rendelkezésre a betegbiztonság növelésére, amit 14 milliárd forintra kívánnak bővíteni.

 

Kiss Zsolt az OEP főigazgató-helyettese a betegfogadási listák (várólisták) kapcsán elmondta, hogy bár azok vezetését törvény előírja, jelenleg nem minden intézmény jelenti ezeket az OEP-nek, miközben 2017-től szeretnék fokozatosan bevezetni ezek naprakész online nyilvántartását, és a rendszerszintű információk alapján célzottan beavatkozni. Kiemelte még a finanszírozás alapjait kódkarbantartás fontosságát a következő finanszírozási változás során, amikor a mostani béremelést építik be az alapdíjakba,

 

Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szintén a béremelések kapcsán jelezte, hogy örülnek az elért eredményeknek, de egyben emlékeztetett arra is, hogy a Magyarországon elérhető bérek 4-12 szeresét is meg tudja keresni egy szakdolgozó Nyugat -Európában. Egyben felhívta figyelmet  arra is hogy a munkaerő válság nehezén még korántsem vagyunk túl, mintegy 3-4 év múlva fog tetőzni a munkaerőhiány, hiszen ennyi idő kell, míg a mostani kormányzati beavatkozások hatása érződni fog.

 

Lehoczky Péter, a Medicina 2000 elnöke az elmondottak és az Állásfoglalásukban leírtak közül külön kiemelte, hogy az alapellátás szerepének erősítésével jelentősen növelni kell a háziorvosok kompetenciáját, ehhez csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát, azokat a beutalási lehetőségeket, amelyek szintén csak szakorvoson keresztül elérhetőek!

 

A délelőtti fórum mellett a konferencia a korábbi napokon több mint 50 vezetői és orvosszakmai előadással várta résztvevőket, amik között – rendezvény nevének megfelelően – voltak kifejezetten szakdolgozóknak szólók is.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük