Jövedelem és vagyon

Annyi szó esik mostanában a vagyonosodási vizsgálatokról. Elgondolkodtam azon, hogy is volt ez ifjú koromban. Ezért újraolvastam Huszár Tibor professzor Az elittől a nomenklatúráig c. könyvét, ennek nyomán összegereblyéztem a Kádár-rendszer legbefolyásosabb politikusainak jövedelmi és vagyoni viszonyait.

Annyi szó esik mostanában a vagyonosodási vizsgálatokról. Elgondolkodtam azon, hogy is volt ez ifjú koromban. Ezért újraolvastam Huszár Tibor professzor Az elittől a nomenklatúráig c. könyvét, ennek nyomán összegereblyéztem a Kádár-rendszer legbefolyásosabb politikusainak jövedelmi és vagyoni viszonyait.

   Ezek a személyek nem a törvényhozó képviselők voltak, hiszen ők csekély összegű tiszteletdíjért „társadalmi munkában" látták el feladataikat. Évente négy (!) alkalommal volt parlamenti ülés, ahol új törvényeket szavaztak meg és utólag megerősítették a törvényerejű rendeleteket, amelyeket az Elnöki Tanács alkotott két parlamenti ülés között.   

   A képviselők helyett az MSZMP központi bizottságának tagjait választottam célszemélyeknek. Ők törvényesen, alkotmányosan akkora hatalommal rendelkeztek, amelyről demokráciában működő politikusok még csak nem is álmodhatnak. Ha egy államigazgatási szerv, minisztérium, hivatal, tanács hozott egy jogszabályt, az szentírás volt. Nem léteztek közigazgatási bíróságok, ahol a törvények kivételével minden határozatot, rendelkezést meg lehet támadni, fellebbezni. Legfeljebb panasszal fordulhatott valaki a „Kádár-titkárság"-hoz. Amely jó esetben megküldte a kérést, levelet a bepanaszolt hatósághoz válaszadásra.

   Szóval az említett célszemélyek jövedelmi és vagyoni viszonyait az alábbiakkal lehetne jellemezni.

–   Havi fizetésük nagyjából azonos volt egy ezerfős vállalat igazgatójának fizetésével, amely egy jól kereső műszerész vagy esztergályos háromhavi jövedelmének felelt meg.

–   Lehetett egy saját tulajdonú lakásuk, vagy bérlakásuk és egy üdülő ingatlanuk. Nagyobb lakásra, családi házra való csere esetén az értékkülönbözet kifizetéséhez felvehettek a központi lakásgazdálkodási alapból kedvezményes kamatozású, hat év alatt törlesztendő hitelt. Ha bérlakásuk volt, a rendszerváltás után valószínűleg megvették.

–   Ha még nem volt, rendkívül olcsón vásárolhattak üdülőtelket.

–   Vállalati tulajdonuk, résztulajdonuk nem lehetett. Még a leginkább felpuhult Kádár-rendszerben is a foglalkoztatást a kizsákmányolás egyik formájának tekintették. Kivéve, ha az állam foglalkoztatott. Az nem kizsákmányolás, hanem becsület és dicsőség dolga volt.

–   Kiemelt egészségügyi ellátást kaptak kijelölt kórházakban, elsősorban a „Kútvölgyi"-ben. Ez nem jelentette azt, hogy a szakma legjobb orvosai dolgoztak ilyen helyeken. Soronkívüliséget, kényelmes ellátást, külföldi gyógyszereket mindenesetre biztosított.

–    Üdülhettek kedvezményes díjjal az ország legszebb helyein, vagy minden luxussal ellátott „pártüdülőkben", kétévente pedig külföldön. Szóba jöhetett a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság, ritkábban Kuba

–   Szolgálati gépkocsijuk volt, többnyire Skoda, vagy Lada használata magáncélra is, munkaidőn kívül, ha kellett sofőrrel, meghatározott kilométer limitig.

–   Ingyenes, vagy kedvezményes árú könyvek, szótárak, lexikonok. és „zárt", könyvesboltban nem kapható kiadványok Például a Kossuth piros számos sorozat).

–        Ingyenes, hibamentesen működő telefonvonal, úgynevezett K-telefon.

Abban a világban ez azért nem volt kevés. Azért összehasonlítás céljára megfelelhetnek soraim. Ha valakinek erre támadna kedve.

 Láng Róbert