Kenyéren, teán, samponon, tejen, mosószeren és cigarettán nem spórolnak az oroszok

  A válság megrengette a fogyasztói bizalmi indexet Oroszországban, amely a világ legoptimistább tíz piaca közé tartozott a legutóbbi időkig. A Nielsen piackutató oroszországi vállalatának november végi felmérése szerint az oroszok zöme pesszimistán tekint munkahelyi kilátásaira, és felére csökkent  a személyes anyagi helyzetüket jónak tartók aránya.  Ugyanakkor fogyasztási szokásain nagy részük nem akar változtatni.

  A válság megrengette a fogyasztói bizalmi indexet Oroszországban, amely a világ legoptimistább tíz piaca közé tartozott a legutóbbi időkig. A Nielsen piackutató oroszországi vállalatának november végi felmérése szerint az oroszok zöme pesszimistán tekint munkahelyi kilátásaira, és felére csökkent  a személyes anyagi helyzetüket jónak tartók aránya.  Ugyanakkor fogyasztási szokásain nagy részük nem akar változtatni.

    Oroszországban a fogyasztói bizalmi index a szeptemberi, igen magas 104 pontról november végén 88-ra csökkent. Ez a legnagyobb arányú visszaesés, amit egy országban az utolsó három év során tapasztaltak a Nielsen globális felméréseinél.

    Az orosz internetezők körében végzett kutatás válaszadóinak 72 százaléka nyilatkozott borúlátóan munkahelyi kilátásairól a következő tizenkét hónapban. Csak egynegyedük érzi magát biztonságban. Viszont a mindössze két hónappal korábbi felmérés során még a válaszadók több mint fele jó helyzetben érezte magát az ottani munkaerő-piacon.

    A növekvő bizonytalanság következtében az oroszok rosszabbul ítélik meg jövedelmi viszonyaikat is: Amíg szeptemberben kétharmaduk (67 százalék) beszélt személyes pénzügyeiről bizakodva, addig novemberben csak 51 százalék nevezte pénzügyi helyzetét jónak vagy kiválónak.

    Ugyanakkor jó hír a fogyasztási cikkek gyártói és kereskedői számára: Múlt év novemberben a megkérdezettek 42 százaléka szerint a jelenlegi időszak kedvező arra, hogy megvásárolja, amire szüksége van vagy amit akar. Itt az arány nem változott a két hónappal korábbi felméréshez képest. Igaz, hogy 7-ről 13 százalékra emelkedett azok aránya, akik nagyon rossznak tartják különböző dolgok beszerzésére a mostani időszakot.  

    A Nielsen kutatása feltárta, hogy az internetező orosz fogyasztók 73 százaléka árérzékenyebb lett élelmiszerek és más szükséges cikkek vásárlásánál, mint két hónappal korábban.

    Minden ötödik mondta, hogy kevesebb terméket vásárolt. Akik csökkentették vásárlásaikat, elmondásuk szerint, átlagosan 25 százalékkal kisebb értékű árut tettek kosarukba, mint szoktak, hogy kijöjjenek a kosztpénzükből. Ugyanakkor a fogyasztók kétharmada nem módosított vásárlási szokásain, és ugyanannyit vásárol most is, mint eddig.

    Alig változott Oroszországban a bolti eladás kenyérnél, teánál, samponnál, tejnél, mosószernél és cigarettánál. De már jobban megérzi, hogy a fogyasztók egy része összébb húzta a nadrágszíjat, a sütemény, tészta, hús, sör és ásványvíz kiskereskedelmi forgalma. Megjegyzendő azonban, hogy a hideg időjárás megkönnyíti a lemondást a sörről vagy az ásványvízről. A válaszadók 10 százaléka megszüntette a sütemény és tészta vásárlását, 8 százalék pedig a húsról és a vodkáról mond le.

    Az orosz fogyasztási piacot nyugtalannak írja le Dwight Watson, a Nielsen oroszországi igazgatója:

    – Ugyanakkor a fogyasztók igyekeznek optimisták és realisták maradni. Felmérésünk megállapítja, hogy a személyes „válság-menedzselés" uralkodó módszere Oroszországban a „várjunk ki és majd meglátjuk" attitűd. A válaszadók kétharmada még nem nyúlt hozzá a megtakarításaihoz novemberben. 25 százalékuk azért, mert nincs félretett pénze, 44 százalék pedig még nem döntötte el, mit tegyen velük.

    Az elmúlt években az orosz gazdaság és a lakosság jövedelmeinek stabil növekedésével kialakult bizonyos fogyasztási és vásárlási szokások mellett egy új életstílus. Ezek kényszerű megváltoztatását tartja Dwight Watson a globális gazdasági válság legfájdalmasabb oroszországi következményének az ottani fogyasztók számára. Az orosz fogyasztók nem könnyen váltanak olcsóbb termékekre, mivel gondolkodásukban a magas minőség közvetlenül kötődik a magas árhoz. A vásárlók többsége először a kedvelt márkája vásárlási gyakoriságát csökkentené, vagy a megvásárolt kedvenc termék méretét / mennyiségét – és csak ezen lehetőségek kimerülése után alkalmazná a más, kedvezőbb árú márkára váltás eszközét a takarékoskodásban.

 Az egyre ártudatosabbá váló orosz vásárlók azokban az üzletekben igyekeznek  beszerezni a szükséges cikkeket, amelyekben megtalálják mindazokat a termékeket, amelyekre szükségük van, és amelyek egyidejűleg a legkedvezőbb árakon kínálják az általuk megszokott márkákat. A vásárlói preferenciák változásának úgy tűnik, a hipermarketek és a diszkontok a nyertesei – a legnagyobb mértékű váltás ezen csatornákban tapasztalható. A Nielsen kiskereskedelmi adatai is a hipermarketek és diszkontok növekvő jelentőségét támasztják alá.

Táblázat. Oroszországban a fogyasztói bizalmi index változásai az elmúlt évek Nielsen-felmérései során. (Megjegyzés: 2008 szeptemberében 52 ország fogyasztói bizalmi indexének globális átlaga 84).

Forrás: Nielsen

Módszertan:

A fenti információk a Nielsen piackutató oroszországi vállalatának „Oroszok a válságban" című, 2008 november végi kutatásának eredményét foglalják össze. A kutatás ismereteket tartalmaz a fogyasztói magatartásról, a vásárlók élelmiszer- és háztartási vegyiáru- vonatkozó nadrágszíj-meghúzási stratégiáiról, valamint a kiskereskedelmi környezetről.

A kutatás a következő témákra irányult: fogyasztói bizalom; várakozások és vásárlási magatartás válság környezetben; a kiskereskedelmi eladások várható trendjei a napi fogyasztási cikkek Nielsen által mért kategóriáiban; a csatornák fontosságának dinamikája; az árak és csomagolás méretek dinamikája; a bolthálózat dinamikájának legutóbbi adatai és a legfontosabb kereskedelmi láncok.