Kérdés-felelet
Mister Divide! Tudjuk, hogy évtizedek óta társadalomkutatással foglalkozik az University of Chicago professzoraként. Mi a véleménye a magyar társadalom megosztottságáról. Például a halálbüntetés, vagy az alanyi jogon járó minimális jövedelem esetében?
Mister Divide! Tudjuk, hogy évtizedek óta társadalomkutatással foglalkozik az University of Chicago professzoraként. Mi a véleménye a magyar társadalom megosztottságáról. Például a halálbüntetés, vagy az alanyi jogon járó minimális jövedelem esetében?
— Ha megengedné, először néhány szót mondanék pályafutásomról, ugyanis olyan ritkán van módom erről nyilatkozni. Magyar vagyok, eredetileg Dénes Györgynek hívtak, negyven éve élek az Egyesült Államokban. Apám, nagyapám a társadalmi kérdések iránt fogékony üzletemberek voltak, talán tőlük örököltem tehetségemet az embereket foglalkoztató úgynevezett létkérdések iránt. Dédapám viszont gazdálkodott egészen addig, amíg a Bach-korszak adópolitikája tönkre nem tette. Ezért érzem magam otthonosan a társadalomtudomány és közgazdaságtan minden ágában.
— Ez igen tiszteletre méltó, de kissé eltértünk a kérdéstől. A halálbüntetés visszaállításáról és a mindenkit megillető minimális jövedelemről, pontosabban ezek lehetőségéről van szó az uniós rendszerben..
— Értem. Érettségi után nem vettek fel az egyetemre, ezért két évig a Statisztikai Hivatalban dolgoztam mint technikai munkatárs. Gyakorlatilag kézbesítéssel foglalkoztam, de megfordultam szinte valamennyi főosztályon és sok érdekes tapasztalatra tettem szert. Aztán irányt vettem a felsőfokú tanulmányokra, de származásom és bátor szókimondásom miatt nem vettek fel egyetlen egyetemre sem. Ekkor távoztam a hazámból.
— Térjünk vissza az alapkérdésre. Anyagi, vagy szemléletbeli problémák gátolhatják a minimális jövedelem jogát a bölcsőtől a koporsóig?
— Amikor Chicagoban doktorandusz lettem, még nem is sejtettem, hogy disszertációm tárgya az európai országok társadalmi kérdéseinek elemzése lesz. De sikerrel megbirkóztam a témával. Sőt, PhD fokozatot is ebből szereztrem.
— Bocsásson meg, de félbe kell szakítanom. Félek, hogy nagyon igénybe veszem drága idejét. És én is sietek. Szóval megítélése szerint aktuálisak a kérdéseim a XXI. században?
— Azt sajnos nem tudom. Talán majd decemberben többet mondhatok. Az ez irányú elemzéseket, tanulmányokat, publikációkat folyamatosan figyelemmel kísérem és ha valami fontos dologra rábukkanok, haladéktalanul értesítem önt.
– Professzor úr, köszönöm az interjút.
Láng Róbert