KÉT ÉVTIZEDES A TECHAGRO BRNOBAN

Csehország második legnagyobb városa, Brno a tavasznyitást hagyományosan egy fergeteges agrárösszejövetelnek szenteli a vásárközpontjukban, merthogy áprilisban zárta be kapuit. Minden termékkategóriát képviselve egy híján negyven országból mintegy nyolcszáz kiállító jelentkezett be a várárra. A várakozásoknak megfelelően több mint százhúszezer szakmai látogató érkezett a vásárra, közülük sokan Magyarországról.

 

Csehország második legnagyobb városa, Brno a tavasznyitást hagyományosan egy fergeteges agrárösszejövetelnek szenteli a vásárközpontjukban, merthogy áprilisban zárta be kapuit. Minden termékkategóriát képviselve egy híján negyven országból mintegy nyolcszáz kiállító jelentkezett be a várárra. A várakozásoknak megfelelően több mint százhúszezer szakmai látogató érkezett a vásárra, közülük sokan Magyarországról.

 

A monstre találkozó egy olyan vásárcsoport része, amely a maga nemében a három legnagyobb közé tartozik Európában. A szakvásár látogatása jó alkalom nem csupán a mező- és erdőgazdasági gépek újdonságainak megismerésére, hanem a szakemberek és a gazdálkodók megismerésére is. Az elsőt húsz éve rendezték a Brnói Vásárvárosban, így az idei alkalom több mint méltó ünneplése volt az évfordulónak.

A TECHAGRO – amely egyben a mezőgazdasági vásárcsoport gyűjtőneve is – mezőgazdasági szakvásárral egy időben rendezték meg a SILVA REGINA erdészeti és vadászati szakvásárt, a mező- és erdőgazdasági megújuló energiaforrások BIOMASSE szakvásárát, valamint az ANIMAL VETEX állatgyógyászati szakvásárt.

 

A mezőgazdasági gépek a Brnói Vásárváros teljes területét elfoglalták a „H" pavilon és a szomszédos szabadterület kivételével, ahol haszonállatokat állítottak ki. A „Z" pavilont és a környező szabadterületeket az erdészeti gépeknek, a vadászatnak és a biomassza-feldolgozás bemutatóinak tartották fenn.

A szakvásárok ezúttal még azokat a területeket is elfoglalták, ahol a vásárlátogatók a korábbi években csak kísérőrendezvényeken vehettek részt. A kiállítási területen a mezőgazdasági gépek szinte valamennyi Európában jelen lévő gyártója és kereskedője bemutatkozott – mint például a John Deere, a csehországi Zetor, a New Holland, a Case vagy a Kuhn. A mező- és erdőgazdasági gépek csehországi gyártói közül például a FARMET-et vagy a ZDT Nové Veselí-t kell megemlíteni. Összességében több ezernyi gépet állítottak ki, ahol a kiállító vállalatok egyaránt jelentkeztek újdonságokkal és a gyakorlatban már közkedvelt gépekkel is.

 

Szorosan kapcsolódott a mező- és erdőgazdálkodáshoz a BIOMASSE szakvásár is, mindenekelőtt a biomassza, mint megújuló energiaforrás feldolgozására összpontosítva. A „Z" pavilon közelében a vásárlátogatók nem csupán statikus bemutatókat szemlélhettek meg, hanem a különböző gépek gyakorlati bemutatóit is nyomon követhették: nevezetesen a szecskázókat, aprítókat és ömlesztett áruk rakodására szolgáló gépeket a szakvásár teljes időtartama alatt működés közben is bemutatták.

 

A SILVA REGINA a vásárlátogatóknak az erdészeti témakörben elsősorban fát mozgató gépeket mutatta be a kísérő rendezvények széles skálájával, beleértve a favágó sportot is. A vadászoknak a „Z" pavilon megismerése jelentette a legnagyobb élményt: itt láthattuk számos vadászati témájú kiállítási tárgy – például vadásztrófeák – mellett azokat a standokat is, ahol vadászruházatot, vadászfegyvereket, lőszert, optikai termékeket és további vadászati és természetjárási kötődésű árukat.

 

A következő magyar kiállítók érkeztek Brnoba: az Optigép Kft, a Linamar Hungary Zrt, a Komáromi Gép Kft, a Farmgép Kft és az Agri Motor Kft. egy közösségi standon állított ki. További önálló kiállító volt a Michelin Hungary 108 nm-en, a Nitrogénművek Zrt. 50 nm-en, az Infracont Kft. pedig 15 nm területen. A Silva Regina szakvásáron a LedBox Kft., a Dekoratex 2000 Bt., a Kaszó Zrt., a KEFAG Zrt., a Koppán és Pertl Szőrme Kft., a Muray Galéria és a Szilfa Kft. mutatkozott be.

 

A magyar mezőgazdaságigép-gyártókat ezúttal tehát öt cég képviselte a háromszáz négyzetméteres közösségi standon a korábbi ITD utódszervezete, a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség szervezésében. Az intézmény igazgatója, Vittek András tájékoztatása szerint a kiállítóinknak nagy segítséget jelentett a kollektív stand installált támogatása. Egyébiránt mindannyian a prémium kategóriás termékeket vonultatták fel az ötnapos megmérettetésen. Mindenképpen hír értékű azon tény, miszerint a kiállítás első napján a közel negyvenezer látogató – amely rekordszám a kiállítás két évtizedes történetében – között már komoly érdeklődőket is regisztrálhattak a gyártóink. Kolozsvári István prágai nagykövet szerint a magyar mezőgazdasági gépgyártás nagy kitörési pont lehet az agráriumban.

Egy rögtönzött kerekasztal beszélgetésre is sor került: Dr. Fekete Gyula, a MEGOSZ (Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetsége) főtitkára rugalmasan összetoborozta az öt magyar cég képviselőit, a tucatnyi tudósító munkáját segítendő. A spontán fórum kapcsán közreadunk néhány információt olvasóinknak.

Az Optigép Kft. az elmúlt esztendőben mintegy félezer adaptert gyártott le, amelynek egyötödét Oroszországban és Ukrajnában értékesítették (a világ legnagyobb napraforgó termelőinek). A Farmgép Kft. vezetője – akik egyébként termékeik felét Magyarországon adják el – szólt a folyamatos fejlesztéseikről. Szimpatikus hitvallásuk szerint egy sikeres vállalkozáshoz hit, tudás és szerencse szükségeltetik. A Linamar Zrt. nemcsak Brno, de a hannoveri Agritechnika visszatérő résztvevője is. Ők az Oros névre keresztelt adaptereik nyolcvan százalékát exportálják. A Komárom Kft. pedig gyakorlatilag most debütált itt, próbálgatják szárnyaikat kibontani viszonteladók felkutatásával illetve megtalálásával.

 

Kiemelten megtisztelve az erdészetünket: a 22 magyar állami erdőgazdaságból nyolcan képviseltékhazánkat a reprezentatív kör alakú „Z" pavilonban, a mintegy háromszáz főt foglalkoztató Vadex Zrt. koordinálásával.

Majoros Gábor vezérigazgató és Tóth Károly helyettese jóvoltából megtudtuk, hogy immáron negyedszer jöttek el kínálatukkal. A Magyarországra érkező vadászok zömében ugyan német nyelvterületekről származnak, de a nyolc esztendeje elkezdett úgymond kampányuknak köszönhetően ma már minimum tíz százalék a cseh trófeagyűjtők aránya. Az itteni reprezentáció máskülönben csak három nagyvad fajt érintett (őz, gímszarvas és dámvad), mert a vaddisznó és a muflon állományuk tekintetében a csehek gazdagabbak nálunk.

 Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. főmérnöke, vadászati felügyelő pedig egy – német és magyar nyelvű – trófeagyűjteményeket tartalmazó kiadvány szerkesztésével és gondozásával hívta fel  – immáron tradicionálisan – magára a figyelmet – ismert és elismert profi szakemberként.

 

–Szalay Attila-