Kettős élelmiszer-minőség: ne vezessék meg a fogyasztókat!

Ne legyenek „másodosztályú fogyasztók”!

Kevesebb hal a halrudakban, alacsonyabb koffeintartalmú kávé, kevesebb cukor, de több mesterséges édesítőszer a jegesteában – tanulmányok és tesztek bizonyítják, hogy Európa egyes részein azonos csomagolással és márkajelzéssel alacsonyabb minőségű termékeket árulnak, mint máshol. Különösen a közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország is érintett.

Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentésben lépne fel a kettős minőségű termékek ellen, erről szavazott csütörtökön a belső piaci szakbizottság. Olga Sehnalová (szocialista, cseh) jelentéstervezete összehangolt vizsgálatokat indítana annak érdekében, hogy pontosan felmérjék a probléma nagyságát. Emellett felkéri a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezeteket az együttműködésre, és javasolja, hogy a gyártók egy külön logóval tüntessék fel a csomagoláson, ha a termékük minősége az egész EU-ban ugyanolyan.

Magyarország is az érintett országok között

A Magyarországon nemrég tesztelt 96 termékből 71 eltérő minőségű volt, amikor az Ausztriában, vagy Olaszországban árusított változatával hasonlították össze. A mogyorókrém kevésbé krémes, az ostyák kevésbé ropogósak, mint osztrák szomszédjainknál.

Számos más közép- és kelet-európai ország is hasonló problémával áll szemben. A Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban forgalmazott narancslé például nem tartalmazott narancsot, míg ugyanazon a termék hasonló csomagolással árusított németországi változata 3% narancskoncentrátummal készült.

A minőségbeli eltérés nemcsak az élelmiszerek esetében jelentkezik, igaz kozmetikai termékekre, vagy éppen mosószerekre is.

„Amennyiben a gyártók szeretnék a megváltoztatott termékeiket ugyanazon márkanév alatt értékesíteni, akkor a fogyasztókat minden egyes esetben tájékoztatni kell a különbségről, máskülönben ez a fogyasztók megvezetése” – mondta el Olga Sehnalová.

Hol van pontosan a szabálytalanság?

Az érintett élelmiszereket forgalmazó cégek sok esetben azzal védekeznek, hogy termékeiket a helyi ízléshez igazítják. Az ízbeli különbséget emellett az is okozhatja, hogy helyi termelőktől szerzik be a hozzávalókat, illetve olcsóbb összetevőket használnak, hogy így a vásárlók pénztárcájához tudják szabni a termék végső árát.

A problémás esetekben azonban az ár vagy azonos, vagy éppen magasabb volt azokban az országokban, ahol a termék silányabb változatát árulták.

Nem fogjuk elnézően elfogadni, hogy a fő összetevőt lecserélik valami olcsóbb változatra és azt mondják, mindezt a fogyasztók kérték – mondja Olga Sehnalová.

Az uniós szabályok kimondják, hogy a gyártóknak és a kiskereskedőknek helytálló tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára termékeik tényleges mibenlétéről és összetételéről, így egyértelműen ki kellene, hogy tűnjön a különbség például ha a halrudak kevesebb halat tartalmaznak egyes országokban.

Ezeknek a szabályoknak az érvényesítéséért egyébként a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok felelnek.

Vita az Európai Parlamentben

Az Európai Bizottság útmutatót adott ki tavaly októberben az uniós élelmiszerjog és fogyasztóvédelmi jog kettős minőségű élelmiszerekre történő alkalmazásáról. Ez segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit.

Az EP-képviselők ekkor üdvözölték, hogy a Bizottság igyekszik kezelni a helyzetet, az útmutatót azonban kevésnek vélték, mivel az nem terjed ki például a kozmetikai termékekre, vagy a mosószerekre.

Richard Sulík (konzervatív-reformer, szlovák) hangsúlyozta, hogy nem az a probléma, hogy a termékek nem ugyanolyanok, hanem az, hogy a fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelően. Julia Reda (zöldpárti, német) is úgy fogalmazott, hogy ezzel a cégek „megsértik a fogyasztókat”. Bijlana Borzan (szocialista, horvát) rámutatott, hogy „a jelenlegi jogi szabályozás nem megfelelő, különben most nem állnánk szemben ezzel a problémával”. Adam Szejnfeld (néppárti, lengyel) egyenesen bűncselekménynek és csalásnak nevezte, amit a cégek tesznek. Andreas Schwab (néppárti, német) azonban rámutatott, hogy „ha az összetevőket szabályosan feltüntették volna a címkéken, akkor ezek a termékek legálisan lennének forgalomban”. Dita Charanzova (liberális, cseh) szerint csupán egy nyomtatott címkével nem lehet megoldani a problémát.

A jelentésről a szeptemberi plenáris ülésen szavaz a Parlament Strasbourgban.