KIÁLLÍTÁS NYÍLIK A GÖDÖLLŐI KASTÉLY HORTHY-BUNKERÉBEN

A Horthy-bunker makettje, készítette: Inhof János

2011. június 15-én megnyílik a látogatók előtt a Horthy Miklós kormányzó számára építtetett bunker. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Gödöllői Királyi Kastély közös kiállítása igazi időutazást ígér az érdeklődőknek. 

A Horthy-bunker makettje, készítette: Inhof János

2011. június 15-én megnyílik a látogatók előtt a Horthy Miklós kormányzó számára építtetett bunker. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Gödöllői Királyi Kastély közös kiállítása igazi időutazást ígér az érdeklődőknek. 
A bunkerbe levezető szűk folyosó falain légoltalmi plakátok láthatók a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből.

A bunker külső bejárata az Erzsébet királyné előkertben, 1986. A bejáratot 1996-ban elbontották, fotó: Kirchhofer Nagy Zsuzsanna

A kiállítás első termében bemutatják a gödöllői bunker építéstörténetét rövid szövegekkel és tervrajzokkal a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből, valamint itt  látható a bunker makettje is.

Fotók és ismertető szövegek mutatják be a magyarországi II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit, pl. a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert, a moszkvai Sztálin-bunkert. 

A bunker kisebbik helyiségében látványban és hangban is megidézik az 1940-es évek óvóhelyét. A rádióból Karády Katalin dalai szólnak, amelyeket megszakítanak a légvédelmi riadó, a sziréna és a robbanások hangjai.

Rekonstruálták a megtervezett, de el nem készült berendezést a Csonka-féle megmaradt belsőépítészeti terv szerint hajópadlóval, gerendázott mennyezettel, a falakon lambériával, borovi fenyőből készült bútorokkal és a légoltalomhoz kapcsolódó tárgyakkal (gázálarc, elsősegélydoboz, légoltalmi sisak). Az érdeklődő elolvashatja azt is, hogyan is kellett viselkedni az óvóhelyen.

Néhány érdekes adalék a bunker építéséről: a kormányzó számára az akkori legkorszerűbb, BBGS rendszerű óvóhelyet építtette meg a Budai Várkapitányság.

A BBGS rendszerű bunker: a légvédelmi III. osztályú, azaz: a megerősített védőképességű bomba (500 tonna/m2, ill. 1000 kg tömegű robbanóbomba) kontakt telitalálata, valamint gáz és szilánk (repesz) ellen védelmet nyújtó bombabiztos bunker. A tervezésre felkért Dr. Csonka Pál (1896–1987) műegyetemi tanár – Csonka János, a karburátor egyik feltalálójának fia – mint statikus és építészmérnök, már az 1930-as évektől foglalkozott óvóhelyek tervezésével. A II. világháború idején a Műegyetem légoltalmi vezetője volt, majd az ostrom befejezése után részt vett a Műszaki Egyetem megsérült központi épületének újjáépítésében. Tervei szerint állították helyre az esztergomi bazilika és a budapesti Szent István bazilika kupoláját, tervei szerint erősítették meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem udvari nagy előadótermének héjszerkezetű kupoláját. Segédtervezője a gödöllői bunker tervezésekor Pelikán József (1913–1969) építészmérnök volt, akinek a tervei szerint épült meg többek között a budapesti Astoria aluljáró.

Dr. Csonka Pál két bunker-tervet készített a kastély főépületéhez közeli előkertekbe: az egykori Ferenc József előkertbe egy henger alakút, az Erzsébet előkertbe pedig egy téglatest alakút. A kivitelezővel, (Sorg Antal Építőipari Rt.) és a Várkapitányság főmérnökével, (Miklósváry Károly) való egyeztetés után végül a téglatest alakú bunker tervét fogadták el, és valósították meg. Az építési költségek
¼ részét a Budai Várkapitányság, ¾ részét a Honvédelmi Minisztérium fizette, amely felügyelete alá vonta az építkezést, így a háborús helyzet ellenére biztosítható volt a szükséges anyagok beszerzése.

A kormányzónak 1944. július 1-jén mutatták meg a végső terveket.A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker építéséhez a tervezők számításai szerint 950 m3 földet termeltek ki, és 450 m3-t töltöttek vissza. 50.000 db kisméretű tömör égetett falitéglát, 250 tonna portland cementet, 10 tonna (1 vagon) darabos meszet, 220 m3 dunai kavicsot, 310 m3 dunai homokot, 250 m3 különböző szemcsenagyságú bazaltzúzalékot és 250 m3 bazalt-betont, 4,7 tonna bitument, 570 m3 betont, 27 tonna vasat használtak fel. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt egészen kész. Dr. Csonka Pál 1944. december 22-iki levelében arról írt, hogy a Gödöllőt megszálló ellenséges csapatok miatt nem tudta pontosan ellenőrizni a munkálatokat.

A megmaradt források azt mutatják, hogy a bunkerbe tervezett bútorokat már nem készítették el. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak, a bunkert soha sem használta. A kastélyt 1944 végén német, majd orosz katonák szállták meg, a bunker további használatáról ekkortól nincsenek biztos adataink, annyit tudunk csupán, hogy a későbbi években üzemanyagot (gázolajat) tároltak benne.

A kiállítást rendezte: Dr. Négyesi Lajos, Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Kaján Marianna, Gödöllői Királyi Kastély

A Horthy-bunker a Múzeumok Éjszakáján, 2011. június 18-án este ingyenesen látogatható.
A bunkert egyszerre maximum 12 fő tekintheti meg.

További információ a bunker látogatásáról:
informacio@kiralyikastely.hu
28/410-124

(A képaláírás nélküli képek Lantai József felvételei)