Kiben Bíznak A Magyarok? - A Mentők és Orvosok Elől A Politikus A Legutolsó

Mi a közös Erdei Zsolt ökölvívóban, Presser Gábor zenészben, Erős Antónia tévészemélyiségben és Bálint György kertészben? Persze, mindannyian magyarok, de valami más is akad – és a válasz talán meglepő.A Reader's Digest országos felmérést végzett, hogy kiderítse, kikben bízunk leginkább.

A megkérdezettek iskolai osztályzatokkal értékelték Magyarország száz közismert személyiségét: művészeket, sportolókat, írókat, tévészemélyiségeket, politikusokat, tudósokat – az 1-es azt jelentette: egyáltalán nem bízik meg benne, az 5-ös pedig azt: teljességgel megbízik benne.

Miért éppen erre voltunk kíváncsiak? – A bizalom a társadalom összetartó ereje – vélekedik dr. Heller Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiaszociológiai Kutatóközpontjának vezetője. – Azon a társadalmi tapasztalaton alapszik, hogy bizonyos dolgokat elvárhatunk másoktól. Hiánya erős kerékkötője lenne a mindennapoknak, hiszen képtelenség minden információt folyamatosan ellenőrizni.

A közszereplők pályáján pedig egyenesen létfontosságú, hogy bizalmat ébresztenek-e. Ők ugyanis általában megpróbálnak elfogadtatni velünk valamit: döntéseket, adóintézkedést, tévéműsort, könyvet, mozifilmet vagy cédét. Esetleg jótékony célú adománygyűjtő kampányhoz adják az arcukat, szponzort keresnek, támogatási szerződést kívánnak kötni.
Miként alkothatunk véleményt olyanokról, akiket nem ismerünk személyesen? Semmiképpen sem objektív alapon, mégis nap mint nap ítélkezünk mások felett önkéntelenül is. Megítéljük barátainkat, ismerőseinket, kollégáinkat, a bolti eladót, a hírességeket, de még a buszmegállóban várakozó idegeneket is. – Ha valakit nem ismerünk személyesen, a róla alkotott pillanatnyi benyomásainkat összevetjük a korábban, másokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkkal, azután formálunk róla véleményt – magyarázza dr. Fülöp Márta, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Kiben bizunk? Az emberekA Reader's Digest megbízásából a Marketing Centrum országos reprezentatív felmérést végzett 2007 októberében 1000 fő személyes megkérdezésével. A hírességek "osztályzatait" átlagoltuk, és ennek alapján rangsorba állítottuk őket. Több mint négyötödük a közepes bizalmi pontszám fölött végzett, ami azt jelzi, hogy javarészt szavahihetőnek tartjuk őket. – Az emberek általában elhiszik azt, amit a másik mond, különösen, ha rokonszenves a "forrás", egészen addig, amíg az ellenkezőjét nem tapasztalják a hallottaknak – hangsúlyozza dr. Kopp Mária professzor, a budapesti Magatartástudományi Intézet igazgatója.

Kiben bízik tehát Magyarország? Íme, közvélemény-kutatásunk főbb eredményei:

Sikeres ember

Kiben bízunk? – emberek, akik leszakadtak az élbolytólListánk élén Erdei Zsolt ökölvívó áll. Világbajnokként is az maradt, aki volt: kedves, melegszívű, őszinte ember, aki egyenes adásban, másfél millió tévénéző előtt üzen haza az édesanyjának: már nagyon vágyik a főztjére. Nincsenek sztárallűrjei, és nem vigyázzák minden lépését "gorillák". A megnyert bokszmeccs után kimegy a nézőtérre az emberek közé, és szívesen elbeszélget ve-lük. Profiként 28 győzelmet aratott és egyetlen vereséget sem kellett elszenvednie.

Kérdőívünk egyik válaszadója, a 22 esztendős mátraterenyei Ács József elsősorban azért tartja megbízhatónak Erdei Zsoltot, mert mindig hozza a formáját, még nem okozott csalódást. – Örömmel csinálja azt, amit csinál, és ez meg is látszik a teljesítményén.

A lista első 15 helyezettjénél a sikeresség az egyik közös vonás. Vágó István, számos népszerű tévés vetélkedő műsorvezetője a 3., Besenyei Péter, a világ egyik legjobb műrepülője például 5. lett a listán, Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női sakkozója a 12., Talmácsi Gábor világbajnok motorversenyző a 13., Presser Gábor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zenész a 15.

Eredményeinkből az árnyoldal is nyilvánvaló. Az utolsó húsz név több mint fele jelenlegi politikus. – Sokan úgy látják, a politikai elit nem érdemli meg a bizalmat, nem hitelesek, köpönyegforgatók vagy cselekedeteikben keveredik a közérdek és a saját érdekük érvényesítésére való törekvés – mondja dr. Heller Mária. – Ha úgy látjuk, hogy a politikusok nem a közért tesznek, hanem saját változó érdekeiknek megfelelően cselekszenek, megrendül a beléjük vetett bizalmunk.

A 99. helyre került Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kevésbé megbízhatónak ítélik, mint a 83. helyezett Bódi Sylvi modellt vagy a 74. helyezett Oláh Ibolya énekest, de még a saját feleségénél, a 95. helyen végzett Dobrev Kláránál is hátrább került a rangsorban. Felmérésünk szerint valamivel szavahihetőbbnek tartják Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét (87. hely), Dávid Ibolyát, az MDF elnökét (88. hely) és Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét (96. hely).
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ugyancsak a sereghajtó húsz közé került (86. hely), akárcsak Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója (90.), Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter (91.) vagy Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere (97.). Ezt a felfogást tükrözi a felmérés átfogóbb része is: a foglalkozások "bizalmi rangsorában" a politikusoké került az utolsó helyre

Kiben bízunk? – Mesterségek
Dr. Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese, szociálpszichológus a méltányosság kedvéért hozzáteszi, hogy a politikusok szerepe természeténél fogva nem megnyerő: – Megítélésükben igen csekély a személyiség, a személyes kvalitások jelentősége, sokkal lényegesebb a pártpreferencia. Ha nem szimpatikus az, amit képvisel, őt magát sem tartjuk annak.

-Körülbelül egy éve a mostani kormány legnagyobb gondja, hogy a saját választói, a baloldali törzsszavazók előtt is hiteltelenné vált – vélekedik Szomszéd Orsolya politológus, a Vision Consulting elemzője. – Óriási a szakadék a választások idején elhangzott ígéretek és a valós intézkedések között.

Egyik-másik reflektorfényben fürdő híresség is a csúcstól igen messze landolt, a legutolsó például Győzike lett. – Ugyan miért bíznának benne az emberek? – kérdez vissza György Péter esztéta, médiakritikus, egyetemi docens. – Látják, hogy Győzike nem médiaszemélyiség, hanem médiabohóc. Gáspár Győző Győzikét játszik. Egyetlen cél vezérli: rengeteg pénzt akar.

Noha a mi megbízhatósági listánkon Győzike az utolsó lett, a népszerűségi listákat ő vezeti. – A megbízhatóságnak semmi köze a népszerűséghez – vélekedik dr. Fülöp Márta. – Az, akiben bízunk, nem szükségszerűen népszerű vagy szórakoztató, sőt lehet unalmas is. Népszerű lehet bárki, akit jól ismerünk a médiából, akkor is, ha nevetünk rajta, vagy úgy gondoljuk, nem az elvárt normák szerint viselkedik. Bízni azonban nem fogunk benne, sőt.

Úgy tűnik, hasonlóan bizalmatlanok vagyunk mindazokkal szemben, akik arra törekszenek, hogy pénzt keressenek rajtunk. Az üzletemberek közül a legjobb helyezés Zwack Péteré lett (57.), utána Csányi Sándor következik (70.), majd Demján Sándor (73.), Soros György (78.), Széles Gábor (79.).

-Sokan azt gondolják, hogy az üzleti sikerek mögött szerencse, jó kapcsolatok stb. vannak, nem az egyén kimagaslóan jó képességei, és ezt irigylik másoktól – mutat rá dr. Síklaki István.

Vajon a lista végére került közismert emberek azon jelenség áldozatai, hogy a "középszerű tömeg" hajlamos roszszallással tekinteni a sorból kimagaslókra? – Szerintem ez nem elegendő indok. Úgy gondolom, sokuknál legalább ennyire fontos, hogy az ismert emberek hétköznapjainak az árnyoldalairól is hallunk – magyarázza dr. Fülöp Márta. – Valahol sokaknak "hibádzik" az élete, válófélben vannak vagy költséges szórakozásaik vannak és hasonlók. Aki a nyilvánosság előtt él, annak számolnia kell azzal, hogy ezekre is fény derül, és ez nem javít a róla kialakított képen.

Tessék mosolyogni!

Közvélemény-kutatásunk szerint Magyarország második legmegbízhatóbb személyisége Egerszegi Krisztina. Ötszörös olimpiai bajnok, 97-szeres magyar bajnok. Sokszor lehettünk büszkék rá – és miatta arra, hogy magyarok vagyunk. Ezek a tények nyilván hozzájárultak az eredményhez, de más is közrejátszott: "Egér" kedves, mosolygós személyisége.

Kamondy Judit pécsi kismama úgy gondolja, a nyílt tekintetű, mosolygós emberek kedvesebbek, megértőbbek a családtagjaikkal és az idegenekkel is. – Ilyen például Egerszegi Krisztina és Szávay Ágnes is. Az az ember érzése, hogy az, aki ilyen, megpróbálna segíteni, ha kérném. Úgy gondolom, semmiképpen sem viselkedne elutasítóan – magyarázza.

– A szívélyesség, kedvesség, közvetlenség mind-mind segíti a bizalom kialakulását – vélekedik dr. Fülöp Márta. – A mosoly üzenet: barátságos szándékkal jövök, nem jelentek számodra fenyegetést. – A mosoly, a barátságos viselkedés pozitív képet sugároz rólunk, és "ragályos": jókedvet teremt – teszi hozzá dr. Kopp Mária. – A mosolygós ember társaságában jobban érezzük magunkat.

Szávay Ágnes teniszező (4. helyezett) arcáról ritkán hervad le a mosoly, és ott bujkál a derű Erős Antónia (14.), Göncz Árpád (17.), Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója (18.) és Aigner Szilárd (19.) tekintetében is.

A mosoly annyira létfontosságú bizalomgerjesztő, hogy öröklötten rögzült az agyunkban. – Darwin óta tudjuk, hogy a mosoly alapmimika, velünk született képesség. A csecsemők is mosolyognak, ha kellemes inger éri őket, még azok is, akik vakon jöttek a világra – magyarázza dr. Fülöp Márta.

Ezzel szemben a bizalmi lista alján szereplők közül néhányat merevnek, elzárkózónak és mogorvának vagy túlságosan rámenősnek, erőszakosnak tartanak. Havas Henrik például 89. lett a sorban.

Hasonló a helyzet Csernus Imrével is. – Médiaszereplései során önmagát játssza: az odamondogatós pszichiátert – állítja György Péter. – Ráadásul megalázóan bánik az emberekkel.

Hasznosság

Közvélemény-kutatásunk szerint a megkérdezettek erősebben bíznak azokban az emberekben is, akiknek a tevékenységét valamilyen szempontból hasznosnak ítélik. Közéjük tartozik Vágó István, aki 3. lett a listán, Bálint György kertész (6.), Szabó Magda író (7.), Papp Lajos szívsebész (8.) és Vitray Tamás tévészemélyiség (9.)

– Mindannyian szerelmesek voltunk belé – mondja Gyurkovics Tibor író a novemberben elhunyt Szabó Magdáról, akiről Tarján Tamás irodalomtörténész egyenesen azt állítja, hogy ő "a nemzet kötelező olvasmánya".

– Vitray Tamás és Bálint György olyanok, mint a nagyim számára volt a VIM – mondja Schiwert-Takács László, az RTL Klub Reflektor című magazinjának főszerkesztője. – Hatezerféle más súrolószert ajánlottak neki, ő mégis megmaradt annál. Ez a biztos. Sosem csapja be az embert. Nekik hinni lehet, tőlük tanulni lehet. Évtizedek óta teszik a dolgukat. Sosem viselkedtek másként, mint ahogy elvártuk tőlük.

Egy válaszadó, a balatonfőkajári Zergi Dezső például Vitrayt sokoldalú embernek tartja, aki sokat tett a sport, főleg a foci és a jégtánc népszerűsítéséért.

Papp Lajosnak kisebb az ismertsége, mégis bíznak benne. – Azt tudják, hogy orvos. A gyógyítók iránt általában nagy a bizalom nálunk. A hazai orvosi gyakorlat erre épül – magyarázza Réz András esztéta. – Ha pedig valaki tényleg eredményes, mint Papp Lajos is, az eredmények még racionális támogatást is adnak a bizalomhoz.

A politikusok között Kósa Lajos, Debrecen polgármestere került a legelőkelőbb helyre. Nem véletlenül. – Ha valaki hasznos, perspektivikus dolgokat tesz a saját városa, a saját közössége érdekében, könnyebben elhisszük, hogy egyéb kérdésekben is a közt képviseli – mondja Réz András.

A sár megragad

Az emberek bizalmának elnyeréséhez azonban nem elég csupán a sikeresség, a mosoly és a hasznosság. Jó húsz-huszonöt éve például Czeizel Endre orvos-genetikus az egyik legnépszerűbb tévészemélyiség volt Magyarországon. Az évekkel ezelőtti, csecsemők örökbefogadásával kapcsolatos botrány is oka lehet annak, hogy most "csak" a 24. helyre került. – Czeizel Endre imázsát annak idején a média építette fel. Nem tudjuk, hogy a nagy botrányt kavart ügyben mennyi volt a jóakarat, és mennyi a haszonra törekvés. Mindenesetre, ha egyszer valakiben megbízunk, és aztán elveszítjük ezt a bizalmat, az sokkolóbb, mint ha valaki érdemtelennek bizonyul a bizalmunkra – mondja dr. Fülöp Márta.

– A bizalom pótolhatatlan. Az elvesztett bizalmat borzasztóan nehéz, szinte lehetetlen visszaszerezni – mondja dr. Heller Mária.

A Megasztárban korábban feltűnt Oláh Ibolya a 74., míg Rúzsa Magdolna a 46. lett a felmérés eredményei szerint. – Oláh Ibolyát labilis személyiségként mutatta be a média – vélekedik dr. Síklaki István. – Láthattuk, hogy az is viheti valamire, aki nagy hátránnyal indul az életben, de ha "rosszul viselkedik", például összevész a menedzserével, máris ott a sztereotip gondolat: mit ugrál, nem tudja, honnan jött? Ezzel szemben Rúzsa Magdi a nemzeti öntudatunkat táplálja, határon túli magyarként aratott szép sikereket.

Gyárfás Tamás médiaszemélyiség neve százfős bizalmi listánk vége felé, a 85. helyen olvasható. Síklaki professzor szerint azt, aki a televíziók reggeli politikai műsorainak rendszeres szereplője, eleve nem övezi a bizalom légköre. Megítélésének az sem használ, ha – mint Gyárfás Tamás esetében is – sok pletykát hallunk róla és az üzleti vállalkozásairól.

A milliárdossá lett fitneszguru, Schobert Norbert a 93. lett a listán, míg Béres Alexandra a 62. – Nem emlékszem, hogy Béres Alexandráról valaha is rosszat hallottam volna – mondja dr. Fülöp Márta. – Norbi üzleti vállalkozásaival a kapcsolatos negatív eseményekről, a beszállítókkal való konfliktusairól cikkezett a sajtó. A részletekre a legtöbb emberhez hasonlóan én sem emlékszem, és természetesen azt sem tudom, hogy volt-e az egésznek valami alapja. A lényeg, hogy Norbi "kabátlopási ügybe keveredett": hallottunk valami negatívumot róla, és ez elég ahhoz, hogy aláássa a bizalmat.
Korral jár

Közvélemény-kutatásunk tanúsága szerint az idősebbek a legtöbb névre magasabb átlagos "bizalompontszámot" adtak, mint a fiatalabbak – tehát ők a bizalommal telítettebb korosztály.
– Ennek az oka az is lehet, hogy a fiatalok egy részére sokkal inkább jellemző a szociális cinizmus, mint az idősebbekre – magyarázza dr. Fülöp Márta. – Koruknál fogva kialakulatlanabb az értékrendszerük, ezért eleve nem bíznak sok mindenben.

A felmérésünkben szereplő személyek közül Geszti Pétert a fiatalabb korosztály szívesebben ajándékozná meg a bizalmával, mint az idősebbek (18-29 évesek: 64%, 60 év felettiek: 54%). A hozzá hasonló korú Török Gáborban az idősebbek bíznak jobban (48%, illetve 65%). Fülöp Márta szerint ennek valószínű oka a foglalkozásukban keresendő. Geszti a fiatalok számára vonzóbb területeken tevékenykedik, laza, könnyed figura, Török viszont a társadalmi élet jelenségeit boncolgató politológus.

A felmérésünkben szereplő egyes nevek másféle törésvonalat eredményeztek. Nagyjából azonos számú válaszadó juttatott nekik vagy nagyon magas, vagy nagyon alacsony bizalmi pontszámot.

Ez azt jelzi, hogy ezeket az embereket vagy szeretjük, vagy utáljuk. Ebbe a kategóriába tartozik például Bódi Sylvi aktmodell, aki természetesen igen különböző érzelmeket – vágyat, féltékenységet, megütközést – kelt az emberekben.

A többi "megosztó" általában politikai hovatartozásának köszönheti, hogy ebbe a kategóriába került. Ide sorolható többek között Tőkés László királyhágó-melléki református püspök (45-64) Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke (68-44), Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége, (40-67) Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója (34-59) valamint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke (27-55).

– A két párt híveit pedig igazán nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy a másik oldalon álló politikus is lehet jó szándékú és becsületes – mondja Szomszéd Orsolya.
A felmérés nemcsak összegzését adja annak, kiben bízunk vagy nem bízunk, hanem az önismeretünket is erősítheti. – Sokat megtudhatunk magunkról abból, hogy milyen tulajdonságú, milyen foglalkozású emberek azok, akiknek nagyobb bizalmat szavazunk, és kik azok, akik bizalmatlanságot keltenek bennünk és miért – vélekedik dr. Fülöp Márta. – Ennek a tudatosítása fontos lehet a mindennapi emberi kapcsolatainkban is.

Alberti Ágnes