Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a 2011. decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok 2012.  március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.

Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a 2011. decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok 2012.  március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.

Egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházés a Gyémánt Út Buddhista Közösség).

A lista egyetlen ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, a fideszes Demeter Zoltán viszont jelezte, hogy az a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen nemrég kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezetben jelenik meg, így – a képviselő módosító indítványának elfogadásával – a lajstromban is ez szerepel.

A vallásügyi bizottság előzőleg a kérelmezők tevékenységével, tanításával és múltjával összefüggő feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. Az akadémia azonban nem nyilvánított véleményt, mondván, a vizsgálat nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség.

A parlament – szintén a szakbizottság előterjesztésére – egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van többek között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.

A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus – Lanczendorfer Erzsébet és Varga László – tartózkodott.

A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.

A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban. A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt.   

Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mint Európa más államaiban, akik a kettős rendszert alkalmazzák. Lukács Tamás hétfői sajtótájékoztatóján az Országgyűlés elismert egyházak körének kibővítéséről szóló döntése után úgy fogalmazott: a vallásszabadságot teljes mértékig biztosítják. Hangsúlyozta: az egyházi státusz megadása nem zárult le, mostantól egyénileg bírálják el a kérelmeket. Az MSZP-s Lendvai Ildikó arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az egyházügyi törvény hétfőn elfogadott módosítását, mert az március 1-jétől indoklás nélkül megfoszt egyházi státuszától számos vallási közösséget.

MTI/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük