Kihátrálnak a munkáltatók, bővülnek az egyéni befizetések

A kormányzati intézkedések hatására idén jellemzően visszaesett a munkáltatói szerepvállalás az önkéntes egészségpénztári tagdíj-befizetésekben, ezzel párhuzamosan viszont erősödik az egyéni öngondoskodás. A Patika-csoport 2017. első negyedéves adatai egyértelműen mutatják a hangsúlyeltolódást: közel 37%-kal bővültek az egyéni befizetések.

A kormányzati intézkedések hatására idén jellemzően visszaesett a munkáltatói szerepvállalás az önkéntes egészségpénztári tagdíj-befizetésekben, ezzel párhuzamosan viszont erősödik az egyéni öngondoskodás. A Patika-csoport 2017. első negyedéves adatai egyértelműen mutatják a hangsúlyeltolódást: közel 37%-kal bővültek az egyéni befizetések.

Az elmúlt években a lakosság minden korábbinál nagyobb része ismerte fel, hogy az egészségpénztárakon keresztül költséghatékonyan fedezheti az egészségügyi kiadásait, legyen szó gyógyszervásárlásról, egészséges táplálkozásról vagy a minőségi magán egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéről. A trendfordulót mutatja, hogy míg 2015-ben 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben már 314 millió forint szja-visszatérítésre voltak jogosultak a Patika-csoport tagjai. Az erősödő öngondoskodási hajlandóságot az idei év első negyedéves adatai is tükrözik: 2017. első három hónapjában közel 37%-kal nőtt az egyéni befizetések nagysága a megelőző év hasonló időszakához képest. Ez a növekedés azonban egyelőre csak mérsékelni tudja a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások idei csökkenésének negatív hatását, amely hátterében a 43,66%-ra emelt cafeteriaadó áll. A jelenséggel veszít a költségvetés is: tavaly csak a Patika-csoporthoz érkező befizetések több mint 1,5 milliárd forint cafeteriaadót eredményeztek.

Az első negyedéves adatok alapján a Patika-csoport bízik abban, hogy a magyar lakosság képes lesz pótolni a kieső munkáltatói hozzájárulást, és nem fog rákényszerülni az egészségre fordítható kiadások mérséklésére. A lakosság egészségi állapota – amit a várható egészségben eltöltött évek száma és a halálozási ráta mutat – tükre az ország társadalmi-, gazdasági és politikai folyamatainak. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország helyzete különösen rossz az elkerülhető halálozás (a betegség megelőzhető vagy meggyógyítható lenne, azaz hatékony a prevenció és jó minőségű az egészségügyi ellátás) esetében – derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2016 tanulmányából. 2013-ban az összes halálokot tekintve a kezelhető halálozási ráta 2,5-szerese, a megelőzhető halálozás ráta pedig 2,1-szerese volt az EU14-országok rátájának (Orosz Éva – Kollányi Zsófia: Egészségi állapot, egészség-egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban).

Magyarországon nemcsak a saját, hanem az alacsony nyugdíjaknak köszönhetően az idős rokonok ellátása is kihívást jelent. Sok nyugdíjas küzd betegségekkel, folyamatos figyelmet, esetleg 24 órás ápolást igényel. Ráadásul idősebb korban nőnek az egészség megőrzése vagy visszaszerzése érdekében szükséges kiadások, míg az aktív korban megszokotthoz képest a jövedelem lényegesen kevesebb. Sokan ezért családtagjaik anyagi támogatására szorulnak, amelyre hatékony megoldás az egészségpénztári társkártya.

– Az egészségpénztári társkártya nemcsak a patikakártyán levő megtakarítás szeretetteinkkel való megosztását jelenti, hanem jelképezi azt, ami az életben a legfontosabb: gondoskodni valakiről, szavak nélkül elmondani, milyen fontos, hogy még sokáig egészségben, velünk éljen. A Patika-csoport nyári társkártya-akciója lehetővé teszi, hogy az aktív keresők 20%-os szja-visszatérítéssel támogatott egészségpénztári befizetéséből az egész család gyógyuljon: mivel a társkártya a fő patikakártya teljes egyenlegét elérhetővé teszi a társkártya-tulajdonos számára, így ő éppoly szabadon vásárolhat, vehet igénybe egészségügyi ellátást, mint maga a pénztártag – mondja Sebők Orsolya, a Patika-csoport kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója.