Hazánkban első alkalommal rendezték meg Kína és a közép-kelet-európai országok turisztikai csúcstalálkozóját, amely együttműködés elsődleges célja, hogy a közép-kelet-európai régió egységes desztinációként, hatékonyabban jelenjen meg az egyre jelentősebbé váló kínai turisztikai piacon.

Hazánkban első alkalommal rendezték meg Kína és a közép-kelet-európai országok turisztikai csúcstalálkozóját, amely együttműködés elsődleges célja, hogy a közép-kelet-európai régió egységes desztinációként, hatékonyabban jelenjen meg az egyre jelentősebbé váló kínai turisztikai piacon.


Első alkalommal ültek össze Kína és a közép-kelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Éstország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) turisztikai csúcstalálkozó formájában, ahol ünnepélyes keretek között megnyitották a budapesti Kína-Kelet-Közép-Európa Turisztikai Regionális Koordinációs Központot, amely elsőként kezdi meg működését a hat KEK regionális központ közül.

 

2013 novemberében Bukarestben Orbán Viktor és Li Ko-csiang miniszterelnökök egyeztek meg a budapesti központ létrehozásáról és működtetéséről, és ennek megalakítását rekordidő alatt sikerült a 16 ország részvételével lebonyolítani. A Kína-KKE országok Turisztikai Koordinációs Központjának avatóján – Kína és a 16 közép-kelet-európai ország turisztikai hivatalainak és marketingszervezeteinek legmagasabb rangú képviselőinek jelenlétében – Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, valamint Shao Qiwei, a Kínai Népköztársaság Nemzeti Turisztikai Hivatalának (CNTA) elnöke mondott köszöntőt, majd ünnepélyes keretek között leleplezték a Budapesten nyíló Kína-Kelet-Közép-Európa turisztikai regionális koordinációs központ tábláját.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. az Együttműködési Szándéknyilatkozat februári aláírása óta eltelt rövid idő alatt megfeszített erővel dolgozott a központ megnyitásának előkészítésén, és a csúcstalálkozóra a 16 KKE ország közül 14 ország jött el, ami mutatja az esemény fontosságát, és hogy az érintett országok számára mennyire fontos ez az együttműködés.

 

A kétnapos eseményen részt vettek a KKE országok nemzeti turisztikai hivatalainak (NTA) és nemzeti turisztikai marketingszervezeteinek (NTO) képviselői is. A kínai delegációt, amelyhez Kína 3 legnagyobb turisztikai vállalatának képviselői is csatlakoztak, Shao Qiwei a Kínai Turisztikai Hivatal miniszteri rangú elnöke vezetette. A csütörtök délutáni tárgyalásokat magyar részről dr. Horváth Viktória a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára és Horváth Gergely a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese irányítja. A magas szintű esemény magyarországi programjainak szervezéséért a Magyar Turizmus Zrt. felelős.
A turisztikai központ megnyitásán túlmenően a találkozó célja tehát az együttműködés formájának, kereteinek meghatározása. A KKE országok közös feladata, hogy egységes desztinációként jelenjenek meg a kínai piacon, így az országok láthatóbbá válnak a kínai beutazó turizmus számára. Együtt, közösen kifejlesztett termékcsomagokkal és közös marketingtevékenységgel változatosabbá tehetjük termékválasztékunkat, csökkenthetjük a térségi koncentráci6t, ezáltal versenyképesebbé és eredményesebbé tudunk válni a kínai piacon.

A nemzetközi turisztikai szervezetek Kína kiutazó forgalmának dinamikus növekedésére számítanak a következő években.

2013-ban közel 59 millió kínai turista tett nemzetközi utazást, ezek mintegy 41%-a utazik Északkelet-Ázsián kívülre, utóbbiak közel 31%-a, azaz 7,5 millió fő utazik Európába. Közép- és Kelet-Európa részesedése az európai beutazásokból 33,5%, az összes kínai, régión kívüli nemzetközi utazásból 12,8%. Ez 2,5 millió kínai turistát jelent a régiónak éves szinten.

2018-ra régiónk részesedése az összes kiutazásból várhatóan 13,7%-ra, (3,7 millió utazó) nő. „Kínából érkezhet idén a legtöbb turista külföldre, az ország tíz éven belül a világ összes turistájának az ötödét adhatja, a kínai utazók pedig már most is a legtöbbet költik világszerte" – írja a China Daily napilap a témával kapcsolatos összeállításában, idén áprilisban, Csiang Ji-jire, a kínai idegenforgalmi akadémia turizmusfejlesztési osztályának igazgatójára hivatkozva.

A most létrejött egyesülés 16 országa közül a legtöbbnek nincs önálló turisztikai képviselete Kínában, így közös érdek, hogy kihasználják a regionális központ működésében rejlő lehetőségeket. Elsődleges szempont a források koncentrálása, tekintettel arra, hogy a partnerországok többségének korlátozott költségvetés áll rendelkezésére országmarketingre. A 16 ország együttes megjelenítése sokkal hatásosabb, mintha egyenként próbálnának kitűnni a Kínában is hatalmas reklámzajból. Fontos cél, hogy az erősen szabályozott kínai turisztikai piacon minőségi és megbízható piaci szereplőként lépjen fel a közép-kelet-európai országok egyesülése.

Az összehangolt marketingtevékenység és a közös megjelenések legfontosabb eszközei:
közös turisztikai termékcsomagok kidolgozása és promóciója

  (kulturális örökség, gasztronómia, egészség- és aktív turizmus területén);
közös tematikus utak kidolgozása;
közös weboldal létrehozása és működtetése;
közös online promóció és közösségi média kampányok
közös tanulmányurak szervezése a KKE régióba Kínából a turisztikai szakma és a sajtó

  részére;
közös kiállítási megjelenések (pl. CTM Shanghai
E-leaming tanfolyamok és webinárok szervezése;
közös adatbázisok létrehozása;
turisztikai fórumok szervezése a tagországok számára.
A fenti célok eléréséhez nélkülözhetetlen az érintett országok piaci szereplőinek hatékony bevonása.

A Magyar Turizmus Zrt. segítségével a regionális központ első kézből értesülhet a Magyarországra, a közép-kelet-európai régión, illetve akár egész Európára és a világra vonatkozó aktuális turisztikai trendekről a kínai piac vonatkozásában, aminek rendkívül fontos szerepe van a megfelelő stratégia kialakításában.
A központ magyar vezetőinek kiemelt célja, hogy az intézmény részrehajlásmentesen, minden esetben és minden projekt során, mind a 16 országot képviselje. A Magyar Turizmus Zrt. kínai külképviselőjének segítségével biztosítható a napi szintű kapcsolat fenntartása a Kínai Turisztikai Hivatallal (CNTA), de önmagában a központnak a létezése is a régiónkra irányítja a figyelmet. Rövidtávú cél egy minden tagországra kiterjedő turisztikai adatbázis létrehozása, amely tartalmazza az érintett turisztikai szakma legfontosabb szereplőit, továbbá a szintén turisztikai témájú befektetési lehetőségeket és projekteket. Hosszú távú cél, hogy a regionális központ egy olyan bázissá fejlődjön, amelyben valamennyi szereplő megbízik, és amelyhez bizalommal és automatikusan fordul bármilyen, a két relációt érintő turisztikai témában, mert tudja, hogy itt hatékony és kézzelfogható segítséget kap. Nagyon fontos cél természetesen a másik irányba történő közvetítés is, azaz Kína és a kínai turisztikai termékek és szakma megismertetése a Közép-kelet-európai régió országaival, tekintettel arra, hogy hosszú távú bizalomra épülő turisztikai és üzleti kapcsolatokat csak egymás kölcsönös megismerésével lehet megalapozni.

 

Magyarország 2004-ben kapott Kínától célország státuszt.

A kezdeti pár száz vendéghez képest nem volt nehéz folyamatos növekedést produkálni, ugyanakkor egyértelmű siker, hogy Ázsia viszonylatában már Japán után Kínából érkezik a második legnagyobb számú vendégsereg. A Kínából érkező vendégek 2013-ban közel 140 ezer vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ami 9%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

 

Kína jelenleg a 23. helyen áll Magyarország turisztikai küldőpiacainak rangsorában.

www.itthon,hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük