Királyi Énekek Könyve

kiralyi 1 Roppant különös könyv bemutatójára került sor nemrég a budapesti Próféta Galériában. Bár szerzők ezt elhárítani igyekeznek, mégis elmondhatjuk róla, hogy hiánypótló műről van szó és hogy ez az állítás indokolt, arra nézve pont a szerzők személyes tapasztalata szolgáltat igazolást. Ilyen témájú könyv ugyanis nemcsak Magyarországon volt mindezidáig ismeretlen, de külföldön sem lelhető fel hasonló.

Erről a könyvről a bemutatásakor azt mondták: ajtó két világ között. Egyrészt a muzsika világába nyit egy kis ajtót, másrészt pedig betekintést enged egy olyan világba, aminek a nevét – különböző összefüggésekben – már sokan hallották, de valamennyire is pontosat csak nagyon kevesen tudnak róla. kiralyi 2 Titokzatosság lengi körül. Akik benne vannak, mindig elmondják, hogy csak egyetlen titkuk van: nevezetesen, hogy nincs itt semmi titok! Ám a kívülállók ezt valahogy nem nagyon akarják elhinni, elfogadni. Kitartanak amellett, hogy igenis egy zárt, titkos társaság rejtőzik az évszázadok óta ismert „szabadkőműves” név mögött. Mert erről szól a könyv. Persze megint csalódik, aki végre a titkokat reméli megkapni. A könyv kottákat, dalszövegeket tartalmaz, némelyik igencsak meglepő. Olyanokat, amiket a szabadkőművesek énekeltek – de azért ennél valamivel több is van benne! A komolyzene kedvelői számára a könyv vonzerejét növeli, hogy tudományos alaposságú, ugyanakkor csöppet sem unalmas áttekintés olvasható benne, a szabadkőművesség mindeddig kevéssé ismert zenei összefüggéseiről. kiralyi 3 A szerzőknek több céljuk is volt. Az egyik, hogy a páholyokban ismét divatba jöjjön az éneklés – mert ez a korábbi évszázadokban természetesnek számított. A másik pedig, hogy ezeket a dalokat összegyűjtve megismertessék a világgal. Az ötlet akkor jött, amikor egy alkalommal, Párizsban elmentek egy szabadkőműves könyvesboltba – ott ilyen is van – és megpróbáltak énekeskönyvet vásárolni. Kissé furcsán néztek rájuk. A témába vágó verseket még kaphattak volna, de kotta hozzájuk nem létezett. Ha nincs ilyen könyv, akkor csinálni kell – és nekifogtak. Mivel a szerzőpáros egyik tagja zenekritikus, elkezdett az internetes archívumokból kottákat keresni. kiralyi 4 Talált is jócskán, amiket három csoportba lehet sorolni, a felosztást a könyv is követi. Lehet a dal rituális, ha kifejezetten a páholyok összejöveteleire – ők úgy mondják, a páholymunkákra – íródott. Lehet adaptált, amit a szabadkőművesek felleltek, és használni kezdték összejöveteleik alkalmával, de lehet inspirált, melyeket nem szabadkőműves szerzők írtak, de tartalmuk mégis nekik szól. Ez utóbbiak dallamai korszerűbbek, esetenként kortárs alkotásokból is származhatnak, ami lehetővé teszi, hogy széles körben elterjedtté, mi több, akár népszerűvé is válhassanak. Bizonyára sokakat meglep, hogy az „Oh Went the Saints” – eredetileg egy keresztény himnuszon alapuló afroamerikai spirituálé, mely Louis Armstrong 1938-as feldolgozása következtében vált világhírűvé! Megtalálható a könyvben, másik 46 mű mellett. A szerzők szándéka az volt, hogy a páholymunka minden mozzanatára ajánlhassanak zenét, ez például a kezdethez, a bevonuláshoz ideális. Kiderült, hogy a cél elérhető, mert a források, amikre rátaláltak, szintén a munkához igazodó felosztást követték. kiralyi 5 Ám mielőtt továbbmennénk, érdemes szót ejteni a könyv címéről is. A „Királyi énekek könyve” cím több jelentést is hordoz. A szabadkőművességet régen királyi művészetnek is nevezték – nem teljesen alaptalanul. Tagjai között található II. Frigyes porosz király, III. Frigyes német császár, Fülöp, orelans-i herceg, három francia király, X. Károly, XVI. és XVIII. Lajos, de ugyancsak szabadkőműves volt Lotharingiai Ferenc, német-római császár, Mária Terézia férje! Ha viszont a címet függőlegesen, a három kezdőbetűt akrosztichonként olvassuk, a KÉK szót kapjuk, kiralyi 6 ez a szabadkőműves szimbolikában fontos szereppel bír. Azokat a páholyokat, ahol a három szabadkőműves fokozat birtokosai, az inasok, legények, mesterek együtt foglalnak helyet, hagyományos, vagy kék páholyoknak hívják. Ők a páholyban ennek megfelelő díszeket is viselnek. A szín – ugyancsak hagyományosan – a szabadkőművességen belül az egyetemes barátságnak, továbbá még néhány szabadkőműves erénynek is jelképe, melyeket minél inkább ki kell fejleszteniük magukban olyan egyetemes szintre, mint ahogyan egyetemesen fölénk borul a kék ég. Ezek pedig a jóakarat és a szelídség. A bemutató nemcsak száraz, zeneelméleti fejtegetésekből állt. Egy énekkar tagjai vállalkoztak rá, hogy részleteket adnak elő a könyvben fellelhető dalokból. kiralyi 7 Jól érzékeltetve, hogy száz-kétszáz évvel ezelőtt, ezek a rövid művek alkalmasak voltak a társasági összejövetelek hangulatának befolyásolására, színesítésére. De mehetünk ennél tovább is, a könyv részletesen bemutatja, hogy van szabadkőműves opera is, a Varázsfuvola! Mozart, aki maga is egy páholy tagja volt, azzal is kiemelkedik a szabadkőműves zeneszerzők közül, ahogyan képes volt élményeit zenében visszaadni. Elég, ha csak az Íziszt és Oziriszt megszólaltató híres papi kórusra utalunk. A 47 dal kapcsán számos érdekességre is lelhetnek, akik kézbe veszik ezt a könyvet, mely sajnos bolti forgalomba nem kerül. Megrendelhető viszont közvetlenül a kiadónál: kek.kiado@gmail.com