Kiválóak Lesznek A 2011-es Magyar Borok – Nehéz Helyzetben A Borpiac, Fejlődik Viszont A Hazai Borkultúra

A Budapest belvárosában működő Doblo Bor & Bár nem csupán értékesítőként vesz részt a hazai borkultúrában, hanem a borkóstolókkal, újdonságok bemutatásával, borral kapcsolatos hírek közlésével is igyekszik a magyar bor népszerűségét növelni.

A Doblo Bor & Bárban több mint százféle minőségi magyar bor kapható az ország legtöbb borvidékéről – kisebb bormanufaktúráktól a jelentős pincészetekig számos borászat legjobb borait kínálják -, ezért a Doblóval kapcsolatban lévő borászatok tapasztalatai, tervei a magyar bor általános helyzetével kapcsolatban is releváns információk.

Legfrissebb felmérésükben a 2011-es szüretről, az új borokról és idei elképzeléseikről is kérdezték partnereiket. Tizenhárom pincészet tulajdonosa osztotta meg véleményét.

„Csodálatosnak ígérkezik a 2011-es évjárat" – a tavalyi szüretről

Az átlagosnál több szőlő termett tavaly – derül ki a válaszokból. A válaszadók 62 százaléka (8 pincészet) értékelte átlagosnak a termés mennyiségét, 31 százalék (4) szerint a szokásosnál több szőlőt szüretelhettek, csak egy borász szőlője adott kevesebb termést az átlagosnál. A minőséget viszont tizenketten (92 százalék) mondták az átlagosnál jobbnak, egy pincészet panaszkodott gyengébb minőségről.

A szabadszavas válaszok túlnyomó többsége is „kimondottan szép", „csodálatos", „ígéretes" 2011-es évjáratot említ. Többen kiemelték ugyanakkor, hogy a száraz időjárás nem kedvezett az aszúsodásnak, ezért vagy egyáltalán nem tudtak aszúbort készíteni a tavalyi termésből, vagy csak kevesebbet a szokásosnál, az viszont várhatóan első osztályú lesz. A szüret is meleg, száraz időben zajlott, az egyik borászatnál december 16-án szakították le az utolsó fürtöket.

Vegyes várakozások, legalább a tavalyival azonos bevétel – a 2012-es évről

Stagnáló vagy csökkenő keresletet jósolnak a borok iránt Magyarországon a kérdőívet kitöltő borászok. 46 százalékuk (6 pincészet) szerint nem változik számottevően a borfogyasztók száma, 31 százalék (4) számít csökkenésre, és csak alig negyedük (23%, 6) várja, hogy többen boroznak majd itthon, mint az előző évben. A szabadszavas válaszok alapján úgy tűnik, nincs általános borászvélemény: voltak, akik „fellendülő piacot", „magasabb keresletet a hazai és külföldi piacokon", „stabilan növekvő keresletet" remélnek, más „semmi jót", „nem sok jót" vagy „küzdelmet" vár, egyikük pedig azt válaszolta: „a sok borúlátás ellenére szerintem nem lesz rossz év".

A kérdőívet kitöltő borászok 23 százalékánál (3 pincészet) nem érzik a válság hatását, 8 százaléknál (1) annyiban, hogy lassult a növekedés. A többiek a „minőség hangsúlyozásával", az „eladott mennyiség növelésével", az „export növelésével", „jobb munkaszervezéssel" próbálnak kompenzálni. „A szőlőművelésen és a borkészítésen nem fogok spórolni!" – foglalta össze a válaszok mindegyikéből kiolvasható elhatározást az egyik borász. Egy borász nem felelt a kérdésre, hogy érzékeli-e a válságot, és ha igen, milyen intézkedéseket tesz.

A gazdasági helyzet és a pesszimista jóslatok ellenére sem számít senki a 2011-esnél rosszabb árbevételre: a borászok 38 százaléka szerint (5 pincészet) körülbelül a tavalyival azonos, 62 százalékuk (8) szerint viszont annál magasabb lesz a haszon.

Ezt befolyásolhatja, hogy Idén a válaszadók 62 százaléka (8 pincészet) tervez vagy hajtott végre már áremelést, általában 5-10 százalékos mértékűt, az aszúknál 20 százalékos árnövekedés is lehet.

Jó bornak is kell a cégér: kivétel nélkül mindenki nagyon lényegesnek tartotta a reklámot és a marketinget. „A jó marketing legalább annyira fontos, mint a jó bor" – mondta az egyik borász, egy másik szerint a bor árának csak körülbelül ötven százaléka a minőség, „a többi a hókuszpókusz". Csak egy pincészet (8 százalék) nem jelenik meg idén semmilyen fesztiválon vagy rendezvényen, 69 százalék (9 pincészet) biztosan részt vesz ilyenen, 23 százalék (3) még nem döntött.

Pénztelenség, igénytelenség, túlzott import – a magyar borpiac helyzete

Nehéz a hazai borpiac helyzete. Csupán egy-egy válaszadó (8-8 százalék) lát „lassú fejlődést" illetve „bíztató jeleket" a magyar borpiacon, egy másik szerint „egy szűk, de egyre magasabb borkultúrát művelő és értő közönség aktív érdeklődésével, fogyasztásával lokálpatriótaként támogatja a magyar borászatot", 69 százalék (9 pincészet) viszont negatív, „nehéz", „zavaros és értéktelen" jelzőket használt, kiemelték, hogy a tömegfogyasztóknak igénye és pénze sincs a minőségi borra.

A válaszok alapján a legnagyobb bajt a már említett szerény fizetőképes kereslet, a „vásárlóerő hiánya" jelenti, és az „olcsó, import borok" is károsak a hazai termelőkre nézve. A „borászok közös érdekképviseletének hiánya és az ebből fakadó rossz termelési és piaci szerkezet" is nehezíti a magyarok helyzetét, „nincs összefogás", a borászok azonnal vagy nyolc napon belül kell fizessenek az üvegért, dugóért stb., miközben ők harminc-hatvan-kilencven nap múlva jutnak a pénzükhöz. A kispénzű és igénytelen vevők mellett az „igénytelen pincészetekre", illetve a „kistermelőket elnyomó nagyobbakra" is panaszkodtak a felmérés résztvevői. A megoldást az import csökkentése és a fizetőképes kereslet növelése mellett az érdekvédelem erősítése és a magyar borból készült fröccs kultúrájának terjesztése jelenthetné számukra.

Csak a válaszadók 15 százaléka (2 borász) szerint megfelelően árazottak a magyar borok. A többiek „teljes értékzavarról", részben túl-, részben alulárazott tételekről beszéltek, egyikük szerint a tokaji borvidéken a „köves talaj, rengeteg zöldmunka, aszúszedés" miatt a termelési költségek „a világ legmagasabbjai közé tartoznak", amit nem fizetnek meg eléggé, egy másik borász pedig arra panaszkodott, hogy egy palack, három-hat éves munkával megtermelt, a polcokra nyolc-tíz ezer forintért kerülő borért 1500-2000 forintot kap a nagykereskedőtől.

A borpiac helyzetét alapvetően befolyásolja a szőlőállomány: a válaszadók 54 százaléka (7 pincészet) szerint igaz az állítás, hogy a magyarországi szőlőültetvények több mint fele elavult, 38 százalék (5) nem ért egyet a kijelentéssel. Egy pincészet (8 százalék) nem válaszolt a kérdésre.

A felmérésben részt vevő pincészetek 62 százaléka (8 borászat) tervezi a közeljövőben ültetvénye felújítását, 38 százalék (5) nem szándékozik fiatalítani a következő években.

Divatos lett a bor szeretete – fejlődik a magyar borkultúra

Bár a borpiaci helyzet korántsem ideális, a magyarországi borkultúra minden válaszadó szerint fejlődött az utóbbi években. „A fogyasztók egy része elkezdte keresni az új, nem kommersz termelőket", „a fiatal generáció egyre inkább érdeklődik a minőségi borok iránt", „egyre jobban beépül a gasztronómiába", „sokat és jó irányban fejlődik a borértő fogyasztói réteg" – vélik a borászok, de felhívták a figyelmet a fizetőképes kereslet fontosságára, illetve arra, hogy a borkultúra fejlesztéséért folyamatosan dolgozni kell. Egyikük szerint pedig a divatossá vált „borhoz való értés néha hátráltatja a borkultúra fejlődését".

A Doblo Bor & Bárról

A Doblo Bor & Bár Budapest szívében, a Dob és a Holló utca sarkán található. Kisebb és nagyobb pincészetekből, kézműves és bioborászatok legjobb boraiból áll össze a több mint száztételes borlap, amely habzó borokkal, pezsgőkkel és néhány különleges pálinkával egészül ki, amelyekből tematikus kóstolócsomagokat is összeállítottak. Az italok és a hozzájuk illő falatkák nyugodt elfogyasztásához méltó környezet a borospincét és loftot egyaránt idéző, téglákkal kirakott, a múlt és a jelen hangulatát harmonikusan hordozó bár, amely céges vagy családi rendezvények, termékbemutatók, sajtótájékoztatók… ideális és kedvelt helyszíne is.

A Doblo ökotudatos vendéglátóhely: mivel csak magyar borokat kínálnak, nem terhelik a környezetet a távoli szállításból adódó szennyezéssel. A sajtokat alföldi sajtfarmokon, kizárólag a Doblo számára érlelik, szintén háztáji gazdálkodásból valók a falatkákhoz felhasznált húsfélék, a savanyúság vecsési kistermelőtől érkezik. A Doblo bútorai mind régi, eredeti állapotú vagy felújított darabok. A nyílászárókat a város lebontásra ítélt épületeiből mentették meg, hőszigetelő üvegezést kaptak, ennek és a régi épület vastag falainak köszönhetően nyáron sincs szükség légkondicionálóra. A kiürült borospalackok és más üvegek, papírgöngyölegek szelektívhulladék-hasznosítókba kerülnek.

A felmérésről

A felmérést a Doblo Bor & Bár megbízásából a kommunikációs feladatait ellátó Produkciós Részleg készítette, a borászok egy internetes felületen töltötték ki a kérdőívet. Az alábbi pincészetek válaszoltak: Eszterbauer (Szekszárd), Frittmann (Kunság), Lenkey (Tokaj-Hegyalja), Maurus (Mór), Mészáros (Szekszárd), Myrtus (Tokaj-Hegyalja), Pannon Tokaj, Patricius (Tokaj-Hegyalja), Puklus (Tokaj-Hegyalja), Oszvald (Somló-hegy), Spiegelberg (Nagy-Somló), Szeleshát (Szekszárd), Tokaj Nobilis.

A felmérésben részt vevő valamennyi pincészet exportálja is borait: 15 százalékuk (2 pincészet) az összes termékük 10, 31-31 százalékuk (4-4 pincészet) 20 illetve 30 százalékát adja el külföldön, 15 százalék fele-fele arányban értékesít bel- és külföldön, 8 százalék (1) pedig borainak 60 százalékát exportálja.