2013. november 11-én kezdődik a Templom utcai Klebelsberg Kultúrkúriában a Klebelsberg Kuno Hét. A nyitó nap programjában Hincz Gyula festőművész kiállítását és Kocsis István: A fény éjszakája c. drámáját tekinthetjük meg.

 

2013. november 11-én kezdődik a Templom utcai Klebelsberg Kultúrkúriában a Klebelsberg Kuno Hét. A nyitó nap programjában Hincz Gyula festőművész kiállítását és Kocsis István: A fény éjszakája c. drámáját tekinthetjük meg.

 

18 órakor dr. Feledy Balázs művészeti író nyitja meg Hincz Gyula, Erdély c. kiállítását Sík Dóra gordonkaművész közreműködésével. A tárlat (a váci Pannónia Ház gyűjteménye) a művész székelyföldi ösztöndíjasként készített, erdélyi tematikájú alkotásait állítja középpontba, de a gazdag és sokszínű életmű más alkotásai is szerepelnek. Hincz Gyulát (1904-1986) a legtöbben Weöres Sándor Bóbita című verseskötetének illusztrátoraként ismerik, holott a gyermekkorunkból ismert rajzok mellett festményei, sőt épületdíszítései is érdemesek a figyelemre. 1922-ben kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Rudnay Gyula és Vaszary János iskoláján nevelkedett. Berlinben, Rómában, Párizsban ismerkedett a modern művészeti irányzatokkal. Legtöbbjükben kipróbálta magát, de soha nem fogadta el, ha valamelyik stílushoz sorolták. A háborút követően az Iparművészeti Főiskola és a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, munkásságát Kossuth- és Munkácsy-díjjal ismerték el. Méltánytalanul elhanyagolt munkássága tulajdonképpen egy folyamatos útkeresést rejt.

 

19 órakor Kocsis István: A fény éjszakája – Németh László és hősei – a drámaíró leghosszabb éjszakája c. két felvonásos drámája következik az Egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátékával. Budapesti ősbemutató. 2013. szeptember 27-én mutatta be nagy sikerrel az egri Gárdonyi Géza Színház Kocsis István: A fény éjszakája című darabját. A budapesti ősbemutatónak a Klebelsberg Kultúrkúria ad helyet.

 

Miképpen védelmezik a drámaírót drámáinak hősei? Németh László a dráma nyitó jelenetében különös, felfoghatatlan halálvágyról beszél. De a záró jelenetben már derűlátó, s vidáman tervezget: – Új könyvbe kezdhetek? A befejezés reményével? Mi történt közben? Heten indulnak el megmenteni Németh Lászlót, mind a heten történelmi drámáinak hősei.

Hogy megmenthessék, főleg csodákról beszélnek… A legkülönösebb, hogy a magyar történelem nagy, derűlátást teremtő rejtélyeiről éppen VII. Gergely pápa beszél legtöbbet. Felfoghatatlan, amit mond, de nem hallgatja el a bizonyítékait se.  „Ó, Istenem! Az lenne jó, ha a mai magyarok is megtudhatnák, kik voltak a régi magyarok! Legalább az elgondolkoztathatná őket, hogy én  mindig egy nagyon régi civilizációt tanulmányoztam, amikor a magyar múlttal foglalkoztam… A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt népcsoport, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti jelentős civilizáció nyelvét… A magyar nyelv csodája egyébként ezzel függ össze. Hogy egy fejlett civilizáció hivatalos nyelve volt…" Majd szomorúan fűzi hozzá, hogy nem véletlen, hogy a mai magyarok ezt nem értik. „Hogy is érthetnék? A magyar múltat a magyaroktól elvették!" Mindazonáltal a hét látogatónak talán az a legfontosabb cselekedete – hisz a tét mégiscsak az, hogy „vendéglátójuk" legyőzze a fortélyos halálvágyat -, hogy bebizonyítják, soha senkinek nem voltak még olyan igazságtalanok az önvádjai, mint amilyenekkel Németh László önmagát ostorozza. Ők, Németh László történelmi drámáinak hősei egyébként minden rejtélyek tudói. (Azt is tudják természetesen, hogyan kell a táltos paripa hátán belovagolni Tündér Ilona kastélyába, amely réges-régen még olyan valóságos volt, mint a Németh László dolgozószobája.) De magatartásuk nemcsak ezért különös. Talán a Széchenyi István magatartása a legkevésbé rejtélyes, hiszen ő elsősorban azt kéri számon, miképpen hitte el Németh László, hogy ő öngyilkosságot követhetett volna el? „Döbling a győzelemre álló magyar ellenállás főhadiszállása volt, és én voltam ott a parancsnok! Hallott már olyat, hogy egy győztes parancsnok önkezével véget vetett életének?!" De azért őt ebben a drámában is sokkal jobban érdekli az 1834. évi híres jóslata Trianonról… Ő bizony már akkor megjövendölte, hogy ott Istenre emelt fegyverrel fognak a magyar nemzetre sújtani. De nem vált mindjárt borúlátóvá, hisz tudta azt is, hogy akit Istenre emelt fegyverrel próbálnak megsemmisíteni, az nemcsak hogy nem semmisül meg, de megsemmisíthetetlenné válik.

Németh László a hősei által teremtett varázslat jótékony hatása alól – szerencsére! – nem tudta kivonni magát. Bízunk abban, hogy a dráma nézői ugyanannak a varázslatnak a hatása alá kerülnek, amely a borúlátó Németh Lászlót derűlátóvá alakította.

 

Kocsis István: A fény éjszakája. Németh László és hősei – a drámaíró leghosszabb éjszakája. Dráma két felvonásban, budapesti ősbemutató – az Egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátéka.

Szereposztás:

Németh László – Blaskó Balázs, Bolyai János – Nagy András, VII. Gergely pápa – Kelemen Csaba, Széchenyi István – Várhelyi Dénes, Crescence, Széchenyi Istvánné – Dimanopulu Afrodité, Galilei, Galileo – Balogh András, II. József – Tunyogi Péter, Matild grófnő – Bánfi Kata.

Díszlet: Mira János, jelmez: Pilinyi Márta, súgó: Szecskó Andrea, ügyelő: Hódosi Ildikó, rendezőasszisztens: Ivády Erika.

Rendező: Beke Sándor.

 

Jegyár: 2600 Ft., diák jegyár: 1300 Ft.

 

Klebelsberg Kultúrkúria

1028 Budapest, Templom u. 2-10.

 

www.kulturkuria.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük