Kodály érme hátlap

A Magyar Nemzeti Bank ?Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója" elnevezéssel 5000 Ft névértékû, ezüst emlékpénzt bocsátott ki 2007. július 16-án Kecskeméten, tisztelegve a kivételes zeneszerzõ, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus emléke elõtt.

 

 Kodály érme hátlap

A Magyar Nemzeti Bank ?Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója" elnevezéssel 5000 Ft névértékû, ezüst emlékpénzt bocsátott ki 2007. július 16-án Kecskeméten, tisztelegve a kivételes zeneszerzõ, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus emléke elõtt.

 

A jegybank Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából 5000 Ft névértékû ezüst emlékérmét bocsát ki, melyet Gáti Gábor szobrászmûvész tervezett. A törvényes fizetõeszköznek számító érme elõlapján a kötelezõ éremképi elemek (5000 Ft értékjelzés, Magyar Köztársaság felirat, Bp. verdejegy és a 2007-es kibocsátási évszám) mellett fõ motívumként fonográf szerepel néhány kottalappal, utalva Kodály Zoltán népdalgyûjtõi tevékenységére.

A hátoldalon Kodály portréja, továbbá aláírása, születési és halálozási évszáma, valamint a tervezõ mesterjegye szerepel.

Kodály Zoltánról méltán emlékezünk meg, hiszen mûveivel és zenepedagógiai munkáival nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot ?komolyzenei nagyhatalomnak" tekintse a világ. Zenei pályájának alapját a népdalkutatás, népdalgyûjtés adta. Kidolgozta a gyûjtés módszertanának és a felhalmozott zenei anyag rendszerezésének szempontjait. Zenemûvek százait komponálta termékeny munkássága alatt. Leghíresebb mûvei közé sorolhatjuk a Háry Jánost, a Székelyfonót, a Marosszéki és Galántai táncokat, a Budavári Te Deumot, a Fölszállott a páva népdalvariációkat, valamint a Concertot.

Kodály-módszer néven világhírûvé lett zenepedagógiai koncepciója mindmáig életmûve legnagyobb hatású elemének bizonyul: a világ számos országában tanulnak ezzel a módszerrel a gyerekek.

Az emlékpénz 925 ezrelék finomságú ezüstbõl készült, súlya 31,46 gramm, átmérõje 38,61 mm, széle recézett. Az érmébõl összesen 10000 darab készül, ebbõl 6000 tükörfényes (proof) kivitelben.

Az ezüst emlékpénz megvásárolható a Magyar Pénzverõ Zrt. székhelyén (Budapest VIII., Könyves Kálmán krt. 38.), illetve az MNB Látogatóközpontjában üzemelõ érmeboltjában (Budapest V., Szabadság tér 8-9.), valamint a kibocsátás helyszínén, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben (Kecskemét, Kéttemplom köz 1.).

Feszültség, meglepetés

Interjú Gáti Gábor szobrászmûvésszel

Kodály érme elolapKodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2007. július 16-án 5 000 Ft-os ezüst emlékérmét bocsátott ki tisztelegve világhírû zeneszerzõnk, zenepedagógusunk emléke elõtt. Az emlékérmét Gáti Gábor szobrászmûvész tervezte, aki számos érmepályázat nyertese, 2003-ban a Soproni Biennálé legszebb vertérme díjával kitüntetett szobrász, a Képzõ- és Iparmûvészek Szövetsége Érmész Szakosztályának vezetõségi tagja.

A kibocsátás kapcsán arra kértük a mûvészt, hogy vezessen be bennünket az érmetervezés, -készítés rejtelmeibe.

Mikor készítette elsõ éremterveit?

GG: Elsõéves fõiskolás koromban a nyári mûvésztelepen, ahol Szabó Iván ösztönzésére készítettem az elsõ érmeket terrakottából. Az öntött érem mûfaja azonban különbözik a vert pénzérméktõl. A pénzérmék készítése az egyik legkötöttebb mûfaj, amely kötöttségeken és szabályokon keresztül ragaszkodik a hagyományokhoz, kissé konzervatív. Nagy ritkaságnak számít ezért, ha nonfiguratív vagy, kubista pénzérmék készülnek.

Hogyan mutatná be az érmét?

GG: A Kodály-érme elõlapján – fõ motívumként – a Kodályhoz szorosan fûzõdõ fonográf néhány kottalapra állítva szerepel, mely Kodály tudós tevékenységére utal. Azokat a jellemzõ tárgyakat ábrázoltam, melyek kiemelik Kodály számomra legfontosabb érdemeit. Nagy zeneszerzõ volt, de engem a következetes tudósi és pedagógiai munkája nyûgöz le. Ezért, valamint a szigorú kompozíció miatt az érme elõoldalát nagyon szeretem. Persze mindig nehéz egy technikai eszközt hitelesen ábrázolni, hiszen az apró részletek nem látszódnak az érméken, ezért jól végig kell gondolni, hogy mik azok a részletek, amik elhagyhatók.

Az érme hátlapján Kodály portréja szerepel. Mit tükröz az arckifejezése?

GG: A portrékészítésben általában nagyon erõs elõítéleteknek, kötöttségeknek kell megfelelni. Sematikus elvárások élnek mindannyiunk fejében arról, hogy egy-egy híres személy hogy nézett ki. Ezért pl. Kossuth Lajost mindig fiatalként ábrázolják, és a királynõk sem öregednek a pénzeken. Kodállyal kapcsolatban ilyen elvárások nem kötötték meg a kezem. Sok riportképet találtam az anyaggyûjtés során, de olyan portrét szerettem volna készíteni, ami nem közhelyes, ugyanakkor a személyiségét jól tükrözi. Következetes, szigorú embernek ismertem meg, aki azért kapható volt a csínytevésre (fõleg fiatal korában). A portré mosolygós fénykép alapján készült, ezért barátságosságot, belsõ derût tükröz Kodály arckifejezése.

Mennyire áll közel Önhöz Kodály munkássága?

GG: Kodály Zoltánt egy tudós hivatástudatával rendelkezõ zeneszerzõnek, pedagógusnak tartom, aki a zenébõl nyerhetõ boldogságra akarta megtanítani a világot. Gyûjtései legalább olyan fontosak, mint zeneszerzõi tevékenysége. Diákkoromban sokszor láttam õt személyesen is, de megszólítani sosem mertem.

 Hogyan fogalmazná meg ars poeticáját?

GG: A jó éremben nincs semmi hiba. Egy mûvészi alkotás azonban nem attól válik jelentõssé, ami nincs benne, hanem attól, ami benne van. Nem attól, hogy korrekt és hibátlan, hanem a benne rejlõ feszültségtõl, meglepetéstõl. Azt az érmét tartom remeknek, amiben van egy egyedülálló ötlet, egy újítás, egy találmányértékû megoldás, azon kívül nincs benne hiba.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük