Konferencia: a Nemzeti Digitális Közmű kialakítása
2009. január 26-án a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Intézet a hazai tudományos, innovációs és felsőoktatási élet kiemelkedő tagjainak részvételével konferenciát rendezett „Mi a Nemzeti Digitális Közmű?" címmel a Magyar Tudományos Akadémián.
2009. január 26-án a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Intézet a hazai tudományos, innovációs és felsőoktatási élet kiemelkedő tagjainak részvételével konferenciát rendezett „Mi a Nemzeti Digitális Közmű?" címmel a Magyar Tudományos Akadémián.
Baja Ferenc államtitkár kezdeményezésére és megbízásából Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal közpolitikai igazgatója és Nagy Miklós, Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója kérte fel
Pálinkás Józsefet, a MTA elnökét, valamint Rudas Imrét, a Magyar Rektori Konferencia elnökét az országos informatikai optikai közmű terveit és célját bemutató konferencia megszervezésének támogatására.
A konferenciáról szóló tájékoztatón dr.Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta; az elmúlt időszak gyors informatikai és infokommunikációs technológiai fejlődése során a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a média nagy mennyiségű digitális adatot hozott létre és tett hozzáférhetővé elektronikus úton az állampolgárok, intézmények és vállalkozások számára.
Az elmúlt években több program is indult annak érdekében, hogy Magyarországon a közigazgatás, az állampolgárok, a vállalkozások, a felső-és közoktatás, a kutatás és az innováció is részesüljenek az információs társadalom előnyeiből; az egész társadalom váljon internet-felhasználóvá. Világossá vált, a célt szolgáló informatikai hálózatnak kiterjedtnek kell lennie, közmű jellegű szolgáltatást kell nyújtania.
A konferencia tárgya, a létrehozandó Nemzeti Digitális Közmű volt. Ennek megvalósítására szolgál az állam által előkészített, jövőt álló, homogén és integrált optikai gerinc- és felhordó hálózat-kezdeményezés, amely minden magyarországi település számára maradéktalan elérést tud biztosítani.
Az ország versenyképességének fenntartásához és az esélyegyenlőség megteremtéséhez elengedhetetlen a mindenki számára elérhető, interaktív, teljes körű kommunikációs hozzáférést biztosító infrastruktúra létrehozása. Ez lehet a Nemzeti Digitális Közmű, amely, együtt a rendelkezésre álló humán erőforrásokkal, ismét piacképessé teheti hazánkat Európa és a világ számára. Létrehozásával olyan EU-konform, gazdaságos és hatékony oktatási és kutatás-fejlesztési kommunikációs infrastruktúra áll rendelkezésre, amely biztosítja hazánk teljes értékű csatlakozását az Európai Kutatási Térséghez (ERA – European Research Area), s lehetővé teszi az érintett kör intézményeinek részvételét az európai programokban és projektekben. Segítségével a távmunka, távoktatás, (különös tekintettel a magyarországi munkaerő csekély mobilitási hajlandóságára) számára tényleges munkalehetőségeket biztosíthat.
A Nemzeti Digitális Közmű olyan korszerű, optikai összeköttetésen alapuló informatikai infrastruktúra lenne, amely Magyarországon a legkisebb településekre is elvinné az internet előnyeit.
A Nemzeti Digitális Közmű gondolatának igen pozitív visszhangja volt a vállalkozók, valamint a közigazgatási szféra körében is, a közmű ezen területek számára is alap-infrastruktúraként kínálhat hozzáférést.
A fejlesztéspolitikai kabinet az optikai közmű tárgyában tett előterjesztést már elfogadta, felmérte azt a hatást, amit az infokommunikációs technológiák gyakorolnak mindennapjainkra, s kifejezte, a gazdaságos kormányzati működés érdekében is szükség van az informatikával támogatott integrációra.
Dr.Baja Ferenc kifejtette, két meglévő, nagyteljesítményű hálózat képezheti az alapját a megoldásnak;
a kormányzati és az akadémiai gerinchálózat, utóbbi jelenleg az egyetemek és az MTA közötti összeköttetést biztosítja. Erről a témáról szólt Kroó Norbert akadémikus (MTA) előadása a konferencián. Ugyanott Sallai Gyula (BME) mutatta be azt a műszaki és infrastruktúrát, mely háttérként szolgálhat a megvalósításhoz. Pléh Csaba (BME) a szociológia nézőszögéből tekintette át a közösségi hálózatokat.
Az államtitkár utalt rá, a műszaki részletek kérdésében a politikai, lakossági, és a civil szféra, valamint a területen kialakult nagy monopóliumok („duopolium") konszenzusára van szükség, ennek kialakítása zajlik most, a konferencia zárultával. (Utóbbi vonatkozásban szóba kerültek az esetleges ellen-érdekeltségek, a hazai szabad-piacon jelenleg beszerezhetetlen sötét-fiberszál kérdése is…)
A hálózat építésébe profitérdekelt vállalkozásokat vonnak be, de az elkészült mű nem kerül a tulajdonukba.
Az Euroastra kérdésére az államtitkár elmondta; olyan, az EU-s szabályozással összhangban álló szerződéseket kötnek, melyek az elkészült hálózat jövőtálló menedzselését, s fenntartását is garantálják.
Az államtitkár szerint az új közműhöz a lehető legnagyobb EU-s támogatást kívánják megnyerni, a legkülönbözőbb lehívható források mérlegelésével. Ténylegesen elérhetőnek tartják a 6-10 Mbit/sec sávszélességet, sötét üvegszállal épült hálózattal, nyitott architektúrával.
Hangsúlyozta azokat a területeket, melyeken a projektnek eredményekkel kell szolgálnia;
-tanulás,
-munka, (távmunka),
-kultúra és egészségügy.
Mindezen szempontok olyan nemzetközi, politikai és tudományos-gazdasági áttekintésére van szükség, amely kizárja a szakmai hibák lehetőségét. A megvalósítás lehetséges időtartama 1,5 – 5 év közé tehető.
A témában további konferenciák szervezése várható, a projekt megindításának támogatásához a parlament informatikai albizottságában ötpárti egyeztetést kezdeményeztek.
Harmat Lajos