euA kormány szerdán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveirõl, amelyek alapján az elkövetkezõ hónapokban összesen 2.800 milliárd forint értékû fejlesztés kezdõdik el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén.

 

 

euA kormány szerdán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveirõl, amelyek alapján az elkövetkezõ hónapokban összesen 2.800 milliárd forint értékû fejlesztés kezdõdik el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén.

 

A kormány ennek részeként most döntött összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támogatásáról is. Ezek közül 191 esetén 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerzõdést, 80 esetében pedig a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentõségû beruházások, vannak országos humán programok és összesen 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány 882 km hosszban, 49,3 milliárd forintért.

A Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatás több mint 10.000 milliárd forint fejlesztést tesz lehetõvé. Ilyen mértékû célzott fejlesztésre még soha nem volt lehetõségünk Magyarország történelmében. Az elkövetkezõ hónapokban a kiemelt projekteken túlmenõen több mint 2.000 milliárd forint támogatásra vonatkozó pályázatot ír ki a kormány, az ezeket tartalmazó akciótervekrõl döntés született, a pályázatok pedig augusztus végétõl indulnak el

Már eddig is közel 1000 pályázó mintegy 5 milliárd forint uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési tervbõl. De a mai kormánydöntéssel új nyertesek is születtek: a kiemelt projektek, hiszen a kormány döntött ezen stratégiai fontosságú fejlesztési javaslatokról. Egy kiemelt projekt azért kiemelt, mert olyan országosan vagy regionálisan fontos fejlesztést tartalmaz, amely más pályázati keretbe vagy méreténél, vagy egyediségénél fogva nem fér bele.

Szerdán több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerzõdést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, és döntés pedig november folyamán születhet.

Átlátható, tiszta, szakmai alapú elbírálás:

Éppen azért, mert a javaslatokról nem pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, a kormány kiemelt figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának, tisztaságának és szakmaiságának a biztosítására. Pontosan és szigorúan szabályozták, hogy ki tehet javaslatot kiemelt projektekre és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki hoz döntést. Kiemelt projektre javaslatot tehettek: a regionális fejlesztési tanácsok; miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden más csatornán beérkezõ ötletet az NFÜ a javaslattételi lehetõséggel rendelkezõk valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje.

Az elbírálás menete:

Minden fejlesztési ötlet külön információs adatlappal rendelkezett, amelyeket a formai ellenõrzést követõen egy országos adatbázisban rögzítettek. A beérkezett fejlesztési elképzelések elõértékelését – két-két szakértõ értékelését követõen – fejlesztési területenként egy-egy zsûri végezte el. A zsûriben helyet kaptak: az érintett operatív programok irányító hatóságainak képviselõi; a szakminisztériumok képviselõi; a régiók képviselõi; a szakmai, illetve civil szervezetek képviselõi. Ezek a független, szakmai grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és szakmaiságát. Szakértõk vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, az uniós támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fõ célkitûzéseivel, ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot.

A zsûri négyféle javaslatot hozhatott: 1. támogatásra javasolt projekt; 2. továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt; 3. pályázati úton támogatható projekt; 4. ebben a formában nem támogatott projekt.

1. Támogatásra javasolt projektek:

A beérkezõ javaslatok közül a kormány 117 alsóbbrendû útfejlesztést és 74 olyan egyéb kiemelt projektet támogatott, amelyek hangsúlyosan illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépmûvészeti Múzeum térszint alatti bõvítése; a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az Esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdõdik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdõváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt (a legfontosabb projektekrõl részletes leírást találnak a háttéranyagban).

A projektek gazdáinak mostantól van lehetõségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet, és felkészüljenek a szerzõdéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerzõdést kössön az NFÜ-vel.

2. Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:

A kormány további 74 olyan egyéb kiemelt projekt-javaslatról és 6 alsóbbrendû útról is döntött, amelyek ugyancsak kiemelten szolgálják az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait, és a kormány támogatni is kívánja ezeket a projekteket, ám további kidolgozást igényelnek a projektgazdák részérõl. A projektek gazdáinak még ebben az évben lehetõségük lesz továbbfejlesztett formában második körben is benyújtani javaslataikat, és az újabb elbírálást követõen, megfelelés esetén sor kerülhet a szerzõdéskötésre. A javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek, és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

3. Pályázati úton támogatható projektek:

A beérkezett projektek közül 246 darab az akciótervekben szereplõ pályázatokon nyerhet el támogatást. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak ?kiemelt projekt" minõsítést az elbírálás során, mert támogatásuk pályázati úton indokolt. Az operatív programok akcióterveiben ilyen irányú pályázati kiírások szerepelnek, így a már jól elõkészített projekteknek jó esélyük lesz. Jellemzõen ilyen besorolás alá került számos jól elõkészített oktatási, egészségügyi, szennyvíz-gazdálkodási, hulladékkezelési, gazdaságfejlesztési és ivóvíz tisztítási projekt.

4. Ebben a formában nem támogatott projektek:

Csak azok a projektek indultak eséllyel, amelyekben a projektgazda bizonyságát tudta adni annak, hogy valóban képes megvalósítani a projektet, egyáltalán képesek világosan megfogalmazni céljaikat, és birtokában vannak a cél elérést szolgáló eszközöknek. Azokat a projekteket, amelyek teljesen elrugaszkodtak a realitásoktól, vagy egyszerûen a projektben megfogalmazott célok nem illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, nem lehetett befogadni. Ettõl függetlenül a projekt gazdáinak lehetõségük lesz arra, hogy átdogozzák javaslataikat, és benyújtsák projektjeiket a többségében õsszel kiírandó pályázatokon vagy késõbbi akcióterv meghirdetésekor.

Projektlista

az ország minden régióját érintõ döntésekrõl

Nyugat-dunántúli régió

Támogatott projektek

Lumniczer Sándor Kórház angiológiai rehabilitációs központ kialakításának rekonstrukciós programja

Gyõr-Moson-Sopron megye

Nagy-Pándzsa vízgyûjtõ revitalizáció (Gyõr)

Gyõr-Moson-Sopron megye

Térségi Rehabilitációs Központ létesítése Sárváron

Vas megye

A sárvári önkormányzati kórház teljes korszerûsítésével és egy új épületszárny kialakításával egy regionális szerepkörû komplex rehabilitációs központ jöhet létre a jelenleg fekvõbeteg szakellátást végzõ gyógyintézmény területén. A rehabilitációs központban – a tervek szerint – 50 ágyon onkológiai rehabilitáció, 30 ágyon nõgyógyászati rehabilitáció és 20 ágyon reumatológiai rehabilitáció folyik majd. Az onkológiai rehabilitáció a túlélés és visszailleszkedés pszichoszomatikus zavaraiban nyújt segítséget; a nõgyógyászati rehabilitáció – mint országosan is ritkaságnak számító profil – a nõk életminõségének helyreállítását segíti; a helyi gyógyfürdõvel történõ szakmai együttmûködés pedig a térség egyik reumatológiai rehabilitációs bázisává teheti Sárvárt.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

A Pannonhalmi Fõapátság turisztikai vonzerõ – fejlesztési programja: II., III., és IV. ütem

Pannonhalmi Fõapátság

Gyõr-Moson-Sopron megye

A Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátsága célul tûzte ki szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését, turisztikai termékeinek és programcsomag-kínálatának bõvítését, a turisztikai vonzerõk sokoldalú hasznosítását. Ennek érdekében egy négy ütembõl álló fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amelynek elemei a következõk:

I. A világörökségi helyszín környezetének rendezése és fejlesztése;

II. Turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése (parkoló bõvítés, építés, gasztronómiai, kereskedelmi szolgáltatások bõvítése);

III. A természeti környezet (Arborétum és Hospodárkert) turisztikai célú fejlesztése, felújítása,  rendezése, kolostorkert létesítése, gyógynövényes bemutató házzal és látványmûhellyel;

IV. Vendégház, ifjúsági turistaszálló létesítése.

Büki Gyógyfürdõ fejlesztése

Büki Gyógyfürdõ Rt.

Vas megye

A fejlesztés keretében megújul a fedett fürdõ légtechnikai rendszere, bõvül a vendégforgalmi pihenõhelyek száma, valamint új családi és gyermek élménymedence, nyári öltözõ, fedett kabinsor épül. Teljesen megújul a gyógyfürdõ parkterülete (utak, járdák, öntözõrendszer) illetve a gyógyászati mûszerpark is. A beruházáscsomag keretében megépítésre kerül egy 200 szobás gyógyszálló is.

Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem – Az Iseum rekonstrukciója

Szombathely Megyei Jogú Város

Vas megye

A Szombathely belvárosában kialakítandó Történelmi-régészeti városrész három egysége a Ferences-kerti Történelmi Témapark, az Iseum, és a két terület közötti épülettömbön átvezetõ Történelmi sétaút. A projekt I. ütemének megvalósítása (Történelmi témapark kialakítása, a volt Batthyányi Serház felújítása) 2006 õszére befejezõdött. Jelen projekt a fejlesztés II. üteme: az Iseum rekonstrukciója. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 2001-2003 között hitelesítõ ásatást folytatott a területen, így az eredmények feldolgozásával elkészült az Iseum új elvi rekonstrukciójának terve, melyet a mûemlékvédelmi szakma megvitatott. Ennek ismeretében elkészült az Isis szentély rekonstruktív bemutatásának és új fogadóépületének engedélyezési terve, amely 2006-ban építési engedélyt kapott. A rekonstrukció során a központi szentély zárt épületként jelenik meg, minden látogató által érthetõ és élvezhetõ formában. A központi szentély mellett a teljes szentkerület egységes szemléletû, a mai épített környezetbe illõ kialakítására is terv készül. Az új épületben kerülnek bemutatásra a tárgyi emlékek, az Iseum építészeti periódusainak illusztrációi, illetve másolatban a Pannóniában elõkerült egyiptomi eredetû kultuszemlékek.

A Festetics örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele

Helikon Kastélymúzeum Kht.

Zala megye

A Festetics-kastély az ország egyik legszebb, leggazdagabb látnivalóval rendelkezõ, leglátogatottabb múzeuma. A projekt része az 1500-as években épült lóváltó állomás, és Magyarország egyik legszebb copf stílusú épülete, az Amazon szálló felújítása. A projekt másik eleme az Iszlám Mûvészeti Múzeum, valamint az iszlám kertkultúrát bemutató park kialakítása.

Új fogadóépület gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, a fedett fürdõ átalakítása

Gránit Gyógyfürdõ Zrt. (Zalakaros)

Zala megye

Az "F" jelû új fogadó épület és a hozzá szervesen kapcsolódó fedett fürdõ átalakítása feloldja a Gyógyfürdõ jelenlegi szûk öltözõi kapacitását, emellett lehetõvé teszi a vendégek kulturált fogadását, valamint a gyógyászati és wellness szolgáltatások bõvítését. Az új "F" épület 6 szinten valósul meg, amelyben a fedett fürdõ belsõ funkciói átalakulnak, területek szabadulnak fel. A felszabaduló helyeken a már bevezetett gyógyszolgáltatások kapacitásbõvítése valósul meg, valamint kialakításra kerülnek eddig még nem alkalmazott kezelések feltételei is.

Hévízgyógyfürdõ – Új Fürdõ és Terápiás Centrum létesítése

Hévízgyógyfürdõ és Szent András Reumakórház Kht.

Zala megye

A projekt Hévízgyógyfürdõ integrált egészségturisztikai fejlesztésének egyik elemét tartalmazza, melynek keretében egy új Terápiás Centrumot kívánunk létesíteni. A program egy olyan minõségi egészségturisztikai fejlesztést, valamint a nemzetközi gyakorlatoknak és elvárásoknak megfelelõ szolgáltatás és kapacitásbõvítést eredményez, amelyhez a támogatást az elõkészítéshez és a megvalósításhoz kívánjuk igénybe venni (szükséges a szakmai, gazdasági megvalósíthatóságot alátámasztó tanulmányok, költség-haszon elemzés elkészítése.) Ezt követõen kell elkészíteni a mûszaki tervdokumentációkat, engedélyterveket, közbeszerzési dokumentációt. A beruházás helyéül szolgáló ingatlan fokozottan védett, így szükséges az engedélyeztetés a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságoknál. A támogatás nagyobb hányadát az infrastrukturális valamint technológiai fejlesztési elemekhez kívánjuk igénybe venni. Multiplikátor hatása révén turisztikai (nagyobb vendégforgalom, újabb célcsoportok), gazdasági (beruházások generálása, adóbevételek növekedése) és szociális (népességmegtartó képesség javulása, munkahelyteremtés) hatása is van.

A Batthyány-Strattmann várkastély értéknövelõ megújítása (NYDOP 2.2 intézkedés)

Vas megye

Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ  (A Sopron-Fertõd kistérség integrált projekt része)

Gyõr-Moson-Sopron megye

Lukácsházi-tározó

Vas megye

Dél-alföldi régió

Támogatott projektek

Belvízrendezés az élhetõbb településekért, komplex belvízrendezési program  megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulási csatornán; I. ütem

Békés Megyei Önkormányzati Hivatal

Békés megye

Minden évben súlyos károkat okoz a belvíz az Alföld ezen részén. Az itt élõk személyes, és anyagi veszélyeztetettsége nagyon magas. A projekt egyedi módon kezeli a belvíz problémáját. Az Európai Uniós szemléletû részvízgyûjtõnyi területek léptékében gondolkodva, összesen mintegy 12 belvízvédelmi öblözetben, egymással befogadói kapcsolatban álló belvízrendszert hoz létre. Ezzel Békés megye jelenleg legkritikusabb helyzetben lévõ 17 települése jut megfelelõ vízrendezési mûvekhez.

Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében (Mórahalom, Domaszék)

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Csongrád megye

A Mórahalomtól dél-keletre elhelyezkedõ Nagyszéksós-tó vízrendszere kiemelkedõen gazdag a természeti értékekben. A tó vízkészletét jelenleg a térség felszíni vizeibõl pótolják. A vízbõl idõszakokban jelentõs víztér alakul ki. A vízhiányos idõszakokban az elégtelen felszíni összefolyás következtében a természeti értékek életfeltételei jelentõsen romlanak. A Mórahalom városából érkezõ tisztított használt vizek lehetõséget jelentenek a vízpótlás megoldására. A projekt során egyrészt kiépítik a vízpótlási útvonalat a kiegészítõ létesítmények felé. A tározó most jelentõs szerepet tölt be a térség belvizeinek befogadásában, Mórahalom belterületének közvetlen védelmében. Ezen védelmi potenciál fenntartása és a biztonság fokozása érdekében a tározóhoz kapcsolódóan el kell végezni a csatlakozó Széksós-tói fõcsatorna és a befogadó Paphalmi fõcsatorna meghatározott szelvénybõvítési és mûtárgy korszerûsítési munkálatait

Vizek mennyiségi és minõségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyében (érinti a Duna-Tisza közi Homokhátságot)

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Bács-Kiskun megye, Csongrád megye

A projekt egyrészt meglévõ vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukcióját, a mai kor elvárásainak megfelelõ technológiai fejlesztését irányozta elõ, másrészt tározók és egyéb vízvisszatartások feltételeinek megteremtésével, valamint vízpótló létesítmények építésével megtartják, illetve növelik a térség vízkészleteit. A fejlesztés eredményeként a létesítmények jobban tudnak alkalmazkodni a szélsõséges idõjárási helyzetekhez. A három szivattyútelep korszerûsítése kapacitás fejlesztést, az energiatakarékosabb és biztonságosabb mûködést biztosító fejlesztéseket, valamint a vízminõséget javító uszadék eltávolító beépítését jelenti. A Solti árapasztó rendszer megvalósítása egyaránt jelent levezetési  és vízpótlási kapacitás bõvítést, másrészt vízminõség javító szerepe is van. A tervezett tározók, valamint a természetközeli vízrendezési fejlesztések egyaránt szolgálják a vízhiányos térség vízkészleteinek megõrzését, és az aszályos idõszakok kedvezõtlen hatásainak mérséklését.           

Kecskemét, Cs 3-0-0 jelû csapadékvíz csatorna E-75 sz. út és a Batthyány u közötti szakaszának építése

Bács-Kiskun megye

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Kecskeméti Korzó – Rákóczi út revitalizációja       

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bács-Kiskun megye

Kecskemét belvárosának megszépülése, olyan területté alakítása, ahol a helyi polgárok és az idelátogató turisták valódi közösségi élményhez jutnak, méltóan a város hírnevéhez. A projekt központi célja a Rákóczi út átépítése, a Fõtér közösségi terének kiterjesztésével. Ennek érdekében a közlekedést átszervezik, jelentõsen mérséklõdik a forgalom, a gyalogos belvárost, a sétálóteret kiterjesztik, boltok, éttermek, kávézók nyílnak. Ezzel nõ az ingatlanok értéke, színvonalas kulturális események rendezhetõk, megoldódnak a gépjármûforgalmi és a parkolási feltételek. Összességében szebb, egészségesebb, tisztább terület jön létre.

Békéscsaba – a belváros rehabilitációja

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békés megye

A belváros revitalizációjának célja az itt élõk, valamint a kereskedelmi-gazdasági szereplõk számára és a turisták számára is vonzó belváros kialakítása. Új közlekedési rend, sétálóutcák kialakítása, és parkosítás szerepel a projektben. A belvárosra készített terv a fenti célkitûzéseket úgy oldja meg, hogy a város közepén húzódó Andrássy út végig csak sétáló terület lesz. A kerékpáros forgalom a két közeli párhuzamos utcán keresztül folyik. A belváros gépkocsival történõ elérését az Andrássy úttal párhuzamosan biztosítják. Ezek az utak biztosítják az átközlekedést ill. a parkolók megközelíthetõségét. A belváros zöldterületei új funkciót kapnak, s ennek megfelelõen lesznek berendezve. A sétáló fõutca földszinti üzleteinek portáljai megújulnak.

Szeged, Mars tér rendezése

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Csongrád megye

A projekt a város hagyományos kiskereskedelmi területének fejlesztését tervezi. E fejlesztés kapcsán lehetõség nyílik arra, hogy tér meglévõ gazdasági és közösségi vonzereje erõsödjön, a szolgáltatásokat bõvítsék. Az eredeti koncepció magába foglalja a Mars tér teljes területének rendezését, illetve a megvalósítást két ütemre bontva.

Az elsõ ütem, a 2 db 1150 m2 alapterületû kiscsarnok megépült és környezetének rendezése is megtörtént a közmûkiváltásokkal. Jelen projekt tárgya a második ütem fejlesztése, amely magában foglalja a tér kialakítását, a jelenlegi õstermelõi piac területén egy nagycsarnok felépítését, a meglévõ két kiscsarnok mellett a terület rendezését a körút felé. A projekt kiemelten figyel a történelmi és kulturális örökség megõrzésére, ezért tervezi a körút melletti ?Mázsaház" múzeummá alakítását. Fontos feladat a terület zöldfelületi rendezése és a megfelelõ számú parkosított parkoló kialakítása. Az új elrendezésû tér megközelítéséhez szükséges a körút és Hajnóczi utca csomópontjának rendezése is.

Tornyai János kulturális városrehabilitációs program megvalósítása

Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Csongrád megye

A projekt Hódmezõvásárhely központjának rehabilitációjához öt olyan kulcsprojektet ölel fel, amely a város fejlõdésében és gazdasági, kulturális város rehabilitációs programjában meghatározó. A "Tornyai János" kulturális város-rehabilitációs program nem csak egyszerûen városszépítés vagy épület rekonstrukció, hanem korábbi, funkciójuknál fogva viszonylag passzív városi intézmények aktivizálása és bekapcsolása a város életébe és gazdasági vérkeringésébe.

Célunk továbbá a városi közintézmények kiszabadítása a szakmai karanténból és a közoktatás széleskörû ismereteket és képességeket fejlesztõ terepévé tenni, a hátrányos helyzetû emberek számára is. Emellett a város városközponti részeinek rendezésével az egységes városkép kialakítása a célunk, amelyben együtt megtalálható és egymást kiegészíti az elmúlt századok építészeti alkotása és a 21. század posztmodern városi környezet. A programhoz szervesen kapcsolódik számos javarészt magántõkébõl finanszírozandó fejlesztés is (pl: városi mélygarázs építése, Hódudvar – szolgáltató központ építése).

Újszegedi fürdõkomplexum fejlesztése

Csongrád megye

Észak-alföldi régió

Támogatott projektek

Hajdúszoboszló gyógyhely, fürdõváros fejlesztése

Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.

Hajdú-Bihar megye

A megvalósítással teljes körûvé válik Hajdúszoboszló egészségturisztikai kínálata. A fejlesztés célja, hogy Hajdúszoboszló egy nemzetközileg elismert gyógyhely és fürdõváros legyen. A beruházás célja egy olyan szolgáltatási kínálat létrehozása (élménymedencék, gyermekvilág, új  szolgáltatások, gasztronómia), amely egy speciális vendégkör igényeit elégíti ki magas minõséggel és ebbõl adódóan magasabb hozzáadott értékkel. A létesítmény Európa legnagyobb fürdõkomplexumának részeként jön létre, de önálló bejárattal, a fürdõ többi részétõl elkülönülten is mûködtethetõ, egész éves nyitva tartással. Fedett és zárt összeköttetéssel bír a gyógyászat épületével. A Gyermekvilág – amely fizikailag elkülönül a rekreációs tértõl – új kínálatot jelenít meg Magyarországon.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Az Airport Debrecen Üzleti Park infrastruktúrájának kialakítása

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hajdú-Bihar megye

A projekt keretében a Debreceni Repülõtéren létrejöhet az Európai Uniós normáknak és a nemzetközi elõírásoknak is megfelelõ, rendszeres járatok fogadására alkalmas repülõtér. A cél eléréséhez a következõ, repülésbiztonságot szolgáló infrastrukturális beruházások elvégzésére van szükség: 

  • a meglévõ navigációs és fénytechnikai rendszer fejlesztése;
  • a futópálya és gurulóút rendszer bõvítése, a futópálya szélesítésével, új gurulóutak építésével;
  • az elavult, több évtizedes elektromos rendszer korszerûsítése, a terület közmûvesítése;
  • korszerû kiszolgáló eszközök beszerzésével a biztonságos üzemelés feltételeinek megteremtése;
  • nemzetközi biztonsági elõírásoknak megfelelõ õrzésvédelemmel és járõrözési lehetõség kiépítése a repülõtér kerítése mentén kerítésmenti behatolás-jelzõ rendszer telepítésével és járõrút építésével;
  • a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ zajvédelem kiépítése;
  • a repülõtér üzemi területén belül az ipari célokra hasznosítható területek rendezése, elõkészítése.

Debrecen Fejlesztési Pólus-Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Hajdú-Bihar megye

A Debrecen Fejlesztési Pólus-Regionális Kiállítás és Vásárközpont a város déli részén, a Debreceni Repülõtér szomszédságában, a 47. sz. fõút kivezetõ szakasza mellett fog elterülni, a jelenleg hasznosítatlan, korábban katonai célokat szolgáló romos épületek és gondozatlan terület helyén. A központ 10 ezer m2 fedett kiállítási csarnokot, 500 fõs elõadótermet, több kisebb szekciótermet, irodahelyiségeket, éttermet és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal magában, valamint kiegészül egy 40 ezer m2 -es kültéri kiállító területtel. Méreteibõl adódóan a budapesti kiállítás- és vásárterek után az ország legnagyobb ilyen funkciójú központja lesz, de nem található hasonló kapacitású létesítmény a határhoz kapcsolódó román megyékben sem.

Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) létrehozása a volt Huszárlaktanya épületében

Jászberény Város Önkormányzata

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Jászberényi Önkormányzat a városban mûködõ jelentõsebb vállalkozásokkal (pl. Electrolux) és a civil szervezetekkel egyetértésben egy Tudásközpont létrehozását határozta el Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) néven. A JBTK helyszíne az önkormányzat tulajdonában lévõ, jelenleg használaton kívül álló volt HM Egészségügyi Raktárbázis, azelõtt Huszárlaktanya. A több mint 5 ha-on elterülõ, több épületbõl álló impozáns komplexum Jászberény belvárosához közel található, ami lehetõséget kínál arra, hogy a komplex városfejlesztés és belváros-rehabilitáció keretében a létesítmény funkcionálisan és városépítészeti kialakításban is a belvároshoz kapcsolódjon. Tervezett funkciók:

  • K+F tevékenység
  • Technológiai transzfer közvetítõi tevékenység
  • Térségi-regionális gazdaságfejlesztési pólus:
  • inkubátorház
    vállalkozói központ
  • konferencia- és rendezvényközpont
  • gazdaságszervezõ központ
  • Oktatás felsõfokon – termelésközeli MSc képzés
  • Oktatás – felnõttképzés, át- és továbbképzés
  • Üzleti turizmus – Szálláshely, vendéglátás
  • Városi Internet pont

Szolnok a Tisza Fõvárosa – Termálfürdõ és Rekreációs Központ

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A tiszaligeti termálfürdõ, sport- és rekreációs központ projekt a strand területének továbbfejlesztését, állandó használatot lehetõvé tevõ fedett fürdõ megépítését, ezen belül sportolásra, sõt versenyzésre alkalmas létesítmények létrehozását, a termál gyógyászati profillal bõvítését és lakossági igényre élményfürdõ kialakítását tartalmazza. 

Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke-Komoró térségében – külsõ közlekedési infrastruktúra

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt a ?Záhony térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja" zászlóshajó projekt részeként, a térségben hagyományosan meglévõ logisztikai tevékenység teljes körûvé tételét kívánja megvalósítani egy komplex szolgáltatásokat nyújtó ipari-logisztikai terület kialakításával. Kiemelt cél a csomagolási és termelõ, befejezõ mûveletekre épülõ hozzáadott érték termelésének kifejlesztése. Ahhoz, hogy a hozzáadott érték növelés megvalósuljon nemcsak a logisztikai szolgáltatások minõségi fejlesztése szükséges, hanem ezzel összhangban az eddig hiányzó ipari területek fejlesztése is, melyek a kiépített termelõ infrastruktúrával és a magas minõségû szolgáltatások koncentrálásával érdekeltté tehetik az ipart a különbözõ munkafázisok betelepítésében. A befektetõi szándékok realizálása érdekében, a projekt során kialakításra kerül egy 120 ha-os iparterület, amely rendelkezik a szükséges intermodális közlekedési kapcsolatokkal, szennyvíz, gáz, ivóvíz, elektromos és kommunikációs hálózattal, valamint a szolgáltatások nyújtásához szükséges épületekkel és mûszaki berendezésekkel. A záhonyi térségben mûködõ két ipari parkban (a tuzséri és a záhonyi) a még szabadon bérelhetõ területek nagysága (20 hektár) nem elégíti ki a térség iránt érdeklõdõ nagyobb befektetõk területi igényeit, ezért új ipari-logisztikai területek feltárása szükséges.

Hit és Egészség (Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért) 3. alprojekt Máriapócsi mûemléki felújítások

Hajdúdorogi Egyházmegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt célja, hogy a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló vallás- és kultúrtörténeti, valamint természeti vonzerõk komplex, egymásra épülõ, a látogatók igényeit maximálisan kielégítõ turizmus alakuljon ki. A projekt három elembõl áll: 1. Máriapócsi mûemlék épületek, a  kegytemplom külsõ-belsõ felújítása, a romai katolikus templom felújítása, a szent bazhil rendi nõvérek kolostorának felújítása és kegytemplom környezetének rendezése; egy új látogató központ felépítése; a két település vallási-, kulturális- és egészségturisztikai fejlesztése, a kegyhelyek és környezetük rendbetétele. 2. Nyírbátorban mûemlékek felújítása, az õket összekötõ mûemléki sétány kialakítása. 3. Nyírbátori gyógyfürdõ fejlesztés.

A Nyíregyházi Ipari Park II. fejlesztésû üteme infrastruktúrájának kiépítése

CB 11 Ingatlanfejlesztõ és Szolgáltató Kft.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt során a 100 ha-os bõvítés teljes infrastrukturális fejlesztési munkáinak elvégzését tervezzük. Ezek során útépítést, víz- gáz-, elektromos ellátási és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés rendszer kiépítését kívánjuk megvalósítani, így logisztikai és ipari befektetõket tud fogadni a II. ütemû fejlesztési terület.

Óceárium, Esõerdõ ház és Tarzan ösvénye

Nyíregyházi Állatpark Kht.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A Nyíregyház Állatpark fejlesztése 2 ütemben valósul meg, melynek célja egy Európában ritka, Közép-Európában egyedülálló õserdõ park kialakítása. Az elsõ ütem az ócenárium és esõerdõ ház, amit mi összefoglaló néven zöld piramisnak neveztünk el, hiszen egy piramisszerû hatalmas épületben kerül kialakításra egy indonéz esõerdõ, a föld alatt pedig megépítjük az Indiai Óceánt. Az Állatpark bõvítés második ütemében 2010 és 2012 között egy tematikus útvonal kerül kialakításra, amelynek címe: Tarzan Ösvénye. Ez a bõvítés szervesen illeszkedik az Állatparkhoz, ahol nem csak állatokat lehetne majd látni, hanem speciális, az ismert mesék (Dzsungel Könyve, Tarzan) világához kapcsolódó szórakoztató elemek is beillesztésre kerülnek.

A Tiszadobi Andrássy kastély és kapcsolódó területeinek turisztikai hasznosítása        

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt a tiszadobi Andrássy-kastély és parkjának rekonstrukcióját, a "Tisza Park" Interregionális Látogatóközpont létrehozását, a kastély környezetének rendezését, valamint a szabadtéri színpad akusztikai kagylójának bõvítését foglalja magában. Ezen fejlesztésen kívül golfpálya kialakítását is tervezzük, amire 100%-os projekten kívüli forrás ad lehetõséget, potenciális magánbefektetõk személyében.

Közép-magyarországi régió

Támogatott projektek

Szépmûvészeti Múzeum térszint alatti bõvítése – látogató és turisztikai központ létrehozása

Szépmûvészeti Múzeum

Budapest

A mûemlék Szépmûvészeti Múzeum mélyföldszinti részeinek átalakításával és új, térszint alatti épületrész hozzáépítésével olyan látogatóközpont jön létre, mely elõsegíti a Szépmûvészeti Múzeum és a Hõsök tere látogatóinak nagy tömegû és igényes fogadását. A térszint alatti szárny a múzeum új fõbejárataként funkcionál majd.

A projekt a következõ célokból áll:

  • 3.800 m?új építésû terület létrehozása;
  • 400 m? meglévõ terület átalakítása funkcióváltással;
  • jelenleg nem létezõ vagy csak korlátozott formában létrehozható terek, illetve szolgáltatások bevezetése (turisztikai információs és kényelmi központ, nagyméretû idõszaki kiállítótér, intenzív kreatív foglalkoztató helyiségek gyermekek, iskolások és felnõttek számára, megfelelõ méretû ruhatár és higiéniás helyiségek a Hõsök tere prémium turistaforgalmának és a nagy tömegeket vonzó tárlatok kiszolgálásához.)

Budavári Palota kulturális turisztikai fejlesztése

Budavári Vagyonkezelõ és Innovációs Közhasznú Társaság

Budapest

A Budavári Palota mûemléki épületeinek, területeinek felújítása, megtöltése újszerû kulturális tartalommal azt a célt szolgálja, hogy az értékes szellemi és történelmi örökséget Magyarország és Budapest egyik elsõdleges ilyen jellegû turisztikai célpontjává fejlessze. A Budavári Palota ingatlan-együttesének újjáélesztése magában foglalja egyes világörökségi védelem alatt álló épületek és környezetük összehangolt mûemléki rekonstrukcióját a helyszínek fizikai infrastrukturális feltételeinek javítását, lehetõséget adva a  hosszú távú fenntarthatósághoz mûködtetéshez hozzájáruló versenyszférának.

Bp-Józsefváros Magdolna negyed program II.

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

Budapest

Az Integrált Szociális Városrehabilitációs Program 2007-2013. (MNP II) fõ célja a Magdolna Negyed Program I. 2005-2008 (MNP I) alapján folytatni, lehetõség szerint kibõvíteni az egyidejû társadalmi, gazdasági és környezeti megújulást közvetlenül érintõ programokat, illeszkedve a KMOP integrált, szociális típusú rehabilitációs intézkedéséhez.

A megtett és jövõbeni beavatkozások hosszú távú célja, hogy a Magdolna negyed újból élhetõ városrésszé váljon, mely képes a helyi társadalom kohéziójának erõsítésével befogadni és hosszútávon megtartani a különbözõ kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkezõ rétegeket, generációkat. Rövid távú társadalmi cél a romló társadalmi folyamat megállítása, a negyedben élõ, sorsán változtatni akaró családok számára az egyéni fejlõdés lehetõségének megteremtése, egyénre szabott tanácsadás létrehozása, oktatási, továbbképzési, kulturális programok biztosítása. 
Az MNP a Józsefvárosi Önkormányzat által elfogadott 15 éves városregenerációs stratégiára épül, és illeszkedik a Fõvárosi Önkormányzat által elfogadott Podmaniczky-tervhez.

Az MNP I. modellkísérleti szakasz a Fõvárosi és a Józsefvárosi Önkormányzat együttmûködésével jött létre. Az MNP I szociális rehabilitációs program – elsõként Budapesten – létrehozta a gazdasági, társadalmi és mûszaki programelemek integrációját intézményesített formában mind a programok, mind a programban résztvevõk tekintetében. Kialakultak az önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek közötti együttmûködés intézményesített és informális formái. Folyamatban van, 2008. végéig fejezõdik be 4 önkormányzati tulajdonú bérház bérlõi bevonással történõ megújítása, mely 100 lakást érint. Folyamatban van, 2007. végéig fejezõdik be a Mátyás tér közösségi részvétellel történõ megújítása. Megépül az új közösségi központ funkcióját ellátó Kesztyûgyár – Közösségi Ház. Újjászervezõdött és kiegészítõ fejlesztõ programokkal gazdagodott az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnázium. Megalakult a Bûnmegelõzési Munkacsoport. Létrejön az egységes civil szerepvállalást intézményesítõ Szomszédsági Tanács. Kifejlesztették a program fenntarthatóságát támogató monitoring rendszert. A MNP II. építve az MNP I. már elindított programjaira, kialakult intézményi struktúrára a társadalom (T) – gazdaság (G) – környezet (K) hármas érték- és célrendszere szerint épül fel.

Liszt Ferenc Zeneakadémia, az európai zenei élet megújuló központja Budapesten

Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem

Budapest

Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Egyetem mûködését nyitottabbá kell tenni, a zenei világban betöltött vezetõ szerep a világszínvonalú oktatási tevékenység fejlesztése és fenntartása mellett nagyobb mértékû kulturális és turisztikai szerepvállalásra ösztönöz. A fejlesztési program célja, hogy az európai és világhírû magyar zenei oktatás központját, a Zeneakadémiát látványosan fejlessze annak érdekében, hogy:

–         a 100 éves, mára elhasználódott infrastruktúrát felválthassa egy korszerû, komplex oktatási tereket tartalmazó környezet;

–         az Egyetem növekvõ feladatai mellett az európai és a világ zeneéletében betöltött küldetésének megfelelõen nagyobb súllyal vehessen részt a nemzetközi életben;

–         az Egyetem aktív kezdeményezõje és résztvevõje lehessen hazai és nemzetközi zenei és interdiszciplináris kutatási-, fejlesztési és innovációs programoknak;

–         aktívabb együttmûködések jöhessenek létre hazai és nemzetközi felsõoktatási intézményekkel;

–         a Zeneakadémia megújult tereiben maga határozhassa meg oktatási és kulturális arculatát, nagy nyilvánosság elõtt, saját rendezésû hangversenyein mutathassa be hallgatóit, illetve meghívhassa kurzussal egybekötött hangversenyeire az alma materben nevelkedett, mára világhírûvé vált magyar mûvészeket, valamint világhírû külföldi muzsikusokat;

–         a megújult infrastruktúra elõsegítse a hallgatók mobilitását, az Egyetem képzési rendszerébe több külföldi hallgatót legyen képes bevonni.

A program jelenlegi szakaszában már egyértelmûen látható, hogy a korszerû feltételek biztosítása érdekében a Zeneakadémia épületét fel kell újítani, illetve azt követõen jelentõsen csökkenteni a központi épület terhelését. A felvetett infrastrukturális kérdések csak egy új épület bevonásával oldhatók meg. Az új épület számos feladat megfelelõ elhelyezésére ad lehetõséget.

Kõrös-éri belvízfõcsatorna meder fejlesztése és rekonstrukciója

Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A Kõrös-éri belvízfõcsatorna belterületi szakaszán a szûk kapacitású, magas fenékvezetésû nyílt meder helyén új zárt csatornaszakasz épül 623 fm hosszon. A meglévõ 659 fm hosszú, zárt csatorna rekonstrukciós munkája keretében elkészül a betonszerkezeti sérülések kijavítása, a folyásfenék tervezett szintre süllyesztése, valamint 128 fm hosszon a fedett csatorna "alvizén" és 190 fm-en az újonnan épülõ fedett csatornaszakasz "felviz" a földmedrû csatorna fenékszintje és vízfolyási szelvénye az eredeti méretekben épül újjá. A szelvény szerkezet átalakításával mintegy 4 ha nagyságú belvárosi zöldterület és kb. 550 m kerékpárút jön létre. További 38700 fm-en megszûnnek a lefolyást akadályozó mederszûkületek, a tervezettnél magasabb fenékszintek. A torkolati  2500 fm-en a természetes mélyvonulat tulajdonviszonyainak megszerzésével biztonsággal igénybe vehetõ tározótér alakul ki és a meglévõ laposok  – mint természetes tározó terek  és potenciális vizes élõhelyek – ismét megnyitásra kerülnek a nagyvizek számára.  Nagykõrös felett a csatornaszakaszon meglévõ 2 db tiltós áteresz zárószerkezetének átépítésével azok alkalmassá válnak az idõszakos vízvisszatartásra is.

Benta patak meder-rehabilitáció

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A Benta patak rendezése a 1+987-20+192 km szelvények közötti szakaszán (rendezési munkák 15 szakaszra való bontásával). A meder vízszállító képességének biztosítása, összhangban az EU Víz Keretirányelvével. A patak kotrása szakaszosan, a szakadópart jellegû szakaszok rézsûbiztosítása, mûtárgyak felújítása és újak építése, szükség szerinti mederburkolás építése az épített környezet adottságaihoz igazodva, valamint a jobb- és bal parti víztartó depóniák kialakítása.

Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A projekt az Észak-Duna-völgyi belvízrendszer legjelentõsebb mûtárgyának a Szúnyogi szivattyútelepnek az átfogó rekonstrukcióját tartalmazza. Ennek keretében felújításra kerülnek a szivattyútelep gépi berendezései, a 2 db speciális szivattyú, a telep összetett zsilip rendszere (zuhanó zsilip, belsõ öntvényzsilip, öntözõzsilip). A betétgerendás elzárásokat acéltábla váltja fel, az uszadék folyamatos eltávolítása érdekében két elektromos meghajtású mozgógereb kerül beépítésre.   Ehhez kapcsolódóan felújításra kerül a szivattyútelep magas- és mély építménye és a csatlakozó mederburkolatok. Átépülnek a szivattyútelep kiszolgáló épületei, felújításra kerül a burkolt megkerülõ csatorna és annak vízbetáplálást biztosító zsilipje.

Skanzen Örökség Program

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Pest megye

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SzNM) Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák megjelenítésével, a XVIII. század második felétõl az elsõ világháborúig terjedõ idõszakot leképezve. A több mint 350 építmény múzeumba telepítésével, 9 épületcsoportba, tájegységbe rendezésével, világszinten egyedülálló teljes panorámát tud bemutatni Magyarország adott korbeli képérõl. A tervezett fejlesztéssel elkészül az SZNM tudományos terv szerinti következõ – Észak-magyarországi falu – tájegysége, és az Alföldi mezõváros tájegység is tovább bõvül egy mûemlék Vasútállomás épülettel. Az örökségvédelmi beruházások mellett, közösségi infrastruktúra fejlesztésként, belsõ közlekedtetést segítõ, korhû ún. Skanzenvasút is épül. A korszerû Nyilvános Muzeológiai Mûhely megépítésével pedig a múzeumi háttérmunka kerül bemutatásra a nagyközönség elõtt, amely lehetõvé teszi a nyilvános mûhely, interaktív látványraktár és új oktatási színhely  szinergiájának kamatoztatását.

Múzeumok Mindenkinek

Szentendre

Pest megye

A kiemelt program keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) Képzési Központjában kialakításra kerül a ?Múzeumok Mindenkinek" Program módszertani fejlesztési központja. A projekt célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erõsítése, melynek keretében a múzeumok szocio-kulturális szolgáltatásainak, elsõsorban ?iskola-barát" megújulását szolgáló tevékenységeinek módszertani megalapozása, disszeminációja, koordinálása, továbbá a kapcsolódó együttmûködési- és információs hálózat fejlesztése valósul meg.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Lukács Gyógyfürdõ fejlesztése

Budapest Gyógyfürdõi és Hévizei Zrt.

Budapest

A mûködési anomáliák megszüntetése miatt a Lukács Gyógyfürdõ helyet cserél az ORFI-val. Ehhez várhatóan jelentõs átépítések szükségesek, és tûzvédelmileg is el kell választani a területrészeket. Ez tervezési és építési költségeket jelent, melyet mûemléki kutatás is várhatóan kiegészít majd. Az új kialakítás miatt az épületgépészeti rendszereket is a megváltozott rendszerhez kell alakítani. A fürdõ üzeméhez szellõzõrendszereket kell tervezni, hogy minimalizálják a belsõ pára mozgáskárosító hatásait. Az épületgépészet mellett az átépítés érintheti a technológiai és gépészeti rendszereket és az elektromos hálózatot. A vízbázisok felújítása is idõszerûvé vált, mert a források, illetve kutak berendezései elavultak, üzemeltetésük problémákat okoz, üzembiztonságuk javításra szorul. Emellett a Lukács és a Margit-sziget közötti távvezetéket meg kell vizsgálni, és ennek eredményétõl függõen fel kell újítani. Cél, hogy a fürdõ biztonságban üzemeljen. Fontos folytatni a Nappali Kórház korszerûsítését, hogy a gyógyvizeink gyógyhatását minél nagyobb közönség számára, minél eredményesebben lehessen biztosítani. Ehhez a fejlesztési lehetõségek rendelkezésre állnak. A fürdõszolgáltatások fejlesztése is elengedhetetlen, mert a Lukács csak így tudja fenntartani a fürdõközönség érdeklõdését, vonzalmát. Ehhez új szolgáltatások bevezetésére lesz szükség az összes mûszaki és pénzügyi probléma rendezésével együtt.

A Gellért Gyógyfürdõ fejlesztése

Budapest Fõváros Önkormányzata Fõpolgármesteri Hivatal

Budapest

A projekt négy fõ célt határoz meg:

1.       Kiemelten fontos, hogy a nõi termálosztály eredeti – a férfihez hasonló – arculatát helyreállítsák, mely a világháborús károk helyreállítása során, modern, stílusidegen formát kapott. Az eredeti építészeti kialakítás emeli az épület építészeti, esztétikai értékét, melyet a KÖH is támogat.

2.       További cél a Nappali Kórház korszerûsítése. Ez folyamatos igényként jelentkezik, mivel a gyógyítás tudománya minden területen, így a balneológiában is töretlen.  A Gellért hírneve kötelez arra, hogy szolgáltatásainak színvonala mindig korszerû legyen. Ez jelentõs tervezési, építési, és technológiai költségeket jelent.

3.       Harmadik pont a szolgáltatások fejlesztése. A közönség igényeinek kiszolgálása a fürdõ területén is erõfeszítéseket igényel. Újabb és újabb szolgáltatások bevezetésére van szükség ahhoz, hogy a vendégek egészségét megfelelõ szinten szolgálják. A Nappali Kórházhoz hasonlóan ez is átgondolt tervezést, építést, és megvalósítást igényel. 

4.       A Gellért fürdõ kerítéseinek pirogránit burkolata sok helyen megrepedt, törött lapokat tartalmaz, mely az elmúlt 35 év alatt alakult ki. Ezek térbeli lapok, melyek gyártása sokkal bonyolultabb és költségesebb, mint az általános sík lapburkolat.  

Széchenyi Gyógyfürdõ fejlesztése

Budapest Fõváros Önkormányzata Fõpolgármesteri Hivatal

Budapest

A projekt három fõbb célt határoz meg:

  1. A látogatottság szempontjából fontos fürdõk nappali kórházi és fürdõs szolgáltatásainak fejlesztése elkerülhetetlen. 
  2. Szélesíteni kell a rekreációs szolgáltatásokat a wellness területén is, mert ilyen igény is rendszeresen megjelent.
  3. Az épület- és a technológiai gépészet korszerûsítése az állandó használat mellett is elkerülhetetlen. Ugyanez vonatkozik a vízbázisokra is, mert ez a fürdõ alapja.      

Nagy befogadó-képességû kongresszusi központ (Tüskecsarnok)

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Budapest

Az ÖTM az eredetileg világkiállítási helyszínnek épült ?Tüskecsarnokot" és az ?Edzõtermeket" (amelynek építése 1997 óta szünetel) a magántõke forrásaiból és részben EU támogatás felhasználásával nagy befogadó-képességû kongresszusi központként kívánja befejezni. A projekt a kincstári vagyon hasznosítására vonatkozó 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet szerinti nyílt pályázat keretében valósulna meg, amely pályázaton a nyertes cég a befejezetlen beruházás vagyonkezelõi jogát nyerné el, 25 éves idõtartamra. Ezért cserébe a nyertes vállalja, hogy a beruházás befejezését maga finanszírozza, annak a mûszaki követelményrendszernek megfelelõen, amelyet az ÖTM elõír. A cég a létesítményben az ÖTM elõírásai szerinti rendezvényeket szervezhet, vagy ilyen rendezvényekre adhatja bérbe. E két garanciális elem biztosítja, hogy a beruházás nagy befogadó-képességû kongresszusi központként fejezõdjön be és üzemeljen. Az épület kincstári vagyon marad. A hasznosítási jog a használati idõ lejárta után az államra visszaszáll (a tulajdonjog végig az államé), a létesítményt a szerzõdés lejárta után az állam szabadon hasznosíthatja.

Városligeti Mûjégpálya és épületrekonstrukció

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A rekonstrukció során újjáépül a Mûjégpálya fõépülete, az 1833-ban épült neobarokk korcsolyacsarnok eredeti terveinek és részletformáinak megfelelõen, mely a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, a lebontott jobb szárnnyal együtt. A tervezõk elképzelései alapján az újjáépülõ jobb szárny, illetve a felújított épület biztosítani tudja az idegenforgalom számára azokat az alapvetõ szolgáltató helyeket, amelyek méltóak lesznek az itt lévõ kiemelt fõvárosi mûemléki környezethez.

Az új épület otthont adna a Városliget elsõ turisztikai információs központjának az ide látogató turisták tájékoztatása érdekében. Az ingatlan helyet biztosítana a Városligetben még hiányzó egyéb turisztikai helységeknek is, a gyors éttermek és igényes vendéglátóhely mellett. Jelenleg a nyári idõszakra a vízzel a tó nem tölthetõ fel így a vonzerõ csökken, ez különösen hátrányos a kulturális eseményeket kiszolgáló vízi színpad és az európai színvonalú, évente megrendezésre kerülõ vízi-szoborkiállítás számára. A korcsolyapálya utolsó, nagy léptékû felújítása 1954-ben történt, ennek következtében a korcsolyapálya üzemeltetése 1-2 éven ellehetetlenül A turisztikai szempontból is kiemelkedõ létesítmény a leromlott állapota ellenére is évi 380 ezer fizetõvendéget fogad, köztük rengeteg külföldi vendéget. Az elmúlt évtizedekben a pálya karbantartása a pálya felbontása és a hibás csövek kicserélése helyett annak újrabetonozást jelentette, ennek következtében a betonszerkezet vastagsága helyenként 90 cm-t is eléri, megszüntetve csónakázáshoz, mint turisztikai vonzerõhöz szükséges vízmélységet.      
A Mûjégpálya szabadtéri, mesterséges jégpálya elõállítására alkalmas, hûtõcsõ rendszerrel egybeépített betonfelületének teljes felújítása, alakjának módosítása a fõváros egészségturizmus fejlesztése érdekében, a védett környezet elvárásainak megfelelõ szinten, a verseny- és szabadidõsport mai, korszerû követelményeinek figyelembevételével történne . A jelenlegi mûködõ korcsolyapálya kb. 170 x 60 m, amely teljes területén fel kell törni a betont, a régi csõhálózat kicserélve alakítandó ki az új korcsolyapálya és tó felület. A látogatók száma nem közelíti meg a lehetõségek maximumát, többek között a csónakázásra alkalmas pályatest mûszaki ellehetetlenülése miatt. Annak érdekében, hogy a Városligetben, Pest zöld szívében, a kiemelkedõ idegenforgalmi látványosságok szomszédságában tavasztól-õszig ne egy ?kiszáradt" betonmeder riassza a turistákat, városképi fejlesztés szempontjából is elengedhetetlenül fontos a pályarekonstrukció.

Budapest Szíve Program – világörökségi terület turisztikai vonzerejének növelése

1. ütem

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A projekt célja, hogy növelje a világörökségi terület turisztikai értékét. A projekt magában foglalja a Duna-korzó Fõvám térig történõ meghosszabbítását, a Roosevelt tér valamint a Március 15. tér felújítását és 3 mélygarázs PPP konstrukcióban történõ megépítését. A terv részét képezi a Belgrád rakparti nemzetközi kikötõ korszerûsítése, úszómûre helyezése és a pesti alsó rakpart Belgrád rakparti hiányzó szakaszának kiépítése.
A Roosevelt tér teljes 5 hektáros területe, a Március 15. tér északi, átmenõ forgalomtól nem érintett része, továbbá a Váci utca csatlakozó torkolatai és a Pesti Barnabás utca összesen mintegy 2,5 hektáros területén változik meg a forgalmi rend és alakul ki mutatós gyalogosfelület.

A Roosevelt téren az átmenõ forgalom a tér peremére szorításával, a Zrínyi utcában kialakítás alatt lévõ sétálóutca célforgalmát keresztezve vezethetõ át a téren.  Az Akadémia elõtt a Szent István térhez hasonlóan, PPP konstrukcióban megvalósuló mélyparkoló felett reprezentatív burkolt tér épül, a gyalogostengelytõl délre a megtartandó parkosított felület pihenõ-rekrációs zöldfelületté válik.

A Március 15. tér Erzsébet hídtól északra lévõ részén – a tér északi peremén minimális célforgalom megtartása mellett – reprezentatív gyalogosfelület alakul ki, integrálva és megújítva a Contra-aquincum romterületet. Felszíni kapcsolat épül ki a Váci utca két vége között. A megszûnõ parkolóhelyek pótlását  a Március 15. tér felújításának következõ ütemében, PPP konstrukcióban megvalósuló mélyparkolóval biztosítják.       
A projekt a kidolgozott akcióprogram, elõzetes megvalósíthatósági tanulmány és forgalomtechnikai elõtanulmány alapján magában foglalja a közbeszerzési-pályáztatási eljárásokat, a szükséges mûszaki tervek és háttértanulmányok kidolgozását, a kötelezõ egyeztetési eljárásokat, a projekt kivitelezését és a kapcsolódó menedzsment, szervezési, kommunikációs feladatokat és a következõ ütemben megújuló világörökségi területek régészeti feltárását.        

Budapest Szíve Program – Kiskörút északi szakasz forgalomcsillapítása, környezettudatos városi közlekedés fejlesztése

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A projekt – a Budapest Szíve Program részeként – a Károly körút, a Deák tér-Harmincad utca és a József Attila utca felújítását-fejlesztését foglalja magában.  Kapcsolódik a Budapest Szíve Program városrehabilitációs projektjei keretében megújuló Roosevelt térhez és az új Belváros-tengelyhez, a Városháza-tömb tervezett beépítéséhez, és kiegészíti, folytatja a Kiskörút, a kiskörúti villamos, a DBR metró projekt felújításait.

A településrészeket összekötõ Károly körút és József Attila utca városi fõutca jellegének erõsítése és a környezettudatos közlekedési szokások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, motiválása érdekében a projekt – forgalomcsillapításra építve – tartalmazza:

  • a szomszédos városrészek és a Belváros közötti gyalogos és kerékpáros, illetve célforgalmi kapcsolatok erõsítését, felszíni zebrás-lámpás kapcsolatok sûrítését;
  • a hiányzó tangenciális turisztikai és hivatásforgalmi kerékpáros-kapcsolatok kiépítését ;
  • a Belváros északnyugati kapujaként mûködõ Deák tér-Harmincad utca multimodális közösségi közlekedési csomópont és az érintett fõutak gyalogosforgalmi területeinek felértékelését;
  • a 47-49-es villamosvonal korszerûsítését, teljeskörû felújítását és a vonal továbbvezetéséhez szükséges mûszaki átalakításokat;
  • a Károly körúton, az útvonal városszerkezeti pozíciójához méltó allé kialakítását, valamint a Budapest Szíve Program más projektjeinek megvalósításához szükséges, a projektterületet érintõ forgalomtechnikai átalakításokat.  

A projekt, a kidolgozott akcióprogram, elkészült elõzetes megvalósíthatósági tanulmány és tervezés alatt álló forgalomtechnikai tanulmány alapján magában foglalja a közbeszerzési-pályáztatási eljárásokat, a szükséges mûszaki tervek és háttértanulmányok kidolgozását, a kötelezõ egyeztetési eljárásokat, a projekt kivitelezését és a kapcsolódó menedzsment, szervezési, kommunikációs feladatokat.

Budapest Szíve Program – új belváros-tengely kialakítása I. és II. ütem

Budapest Fõváros Önkormányzata

Budapest

A Kecskeméti utca, Egyetem tér, Károlyi Mihály utca, Ferenciek tere, Petõfi Sándor utca, Bécsi utca, Október 6. utca mentén új pesti fõutca alakul. A Belváros-tengelyt a Kálvin tértõl a Szabadság térig teljesen gyalogosított és vegyes forgalmú szakaszokkal, az átmenõ forgalom teljes kizárásával alakítják ki. A projekt része a Március 15. tér forgalomtechnikai átalakítása és a Belváros forgalmi rendjének átalakítása a Belváros-tengely tehermentesítése és a Ferenciek tere átmenõ forgalmának megszûntetése érdekében.

Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes felújítása – II. ütem    

Szob Város Önkormányzata

Pest megye

Az I-es ütemben megvalósult Szob-Márianosztra közti szakasz kiegészítésével, az eddigi pályához kapcsolódó, további korszerû kisvasúti pálya létrehozása Nagybörzsönyig. Ennek része a Márianosztra-Nagyirtás közti középsõ 7,2 km-es teljes vasúti szakasz elkészítése és megépítése, valamint a Nagyirtás-Nagybörzsöny közti, jelenleg is mûködõ 8,2 km-es felsõ szakaszon (Nemzeti Park terület) teljes körû és végleges pályakorrekció és rekonstrukció. A pályaépítési és pálya-felújítási beruházások mellett korszerû szerelvények beszerzése és üzemeltetése (pl.: a szerelvények szervizelését biztosító remiz kialakítása a Szobi végállomáson), illetve az akadálymentes állomások és megállók építése is a projekt része. A beruházással a Dunakanyar turisztikai vonzereje tovább bõvül.

Gödöllõi Királyi Kastély

Gödöllõi Kastélyi Közhasznú Társaság

Pest megye

Európa egyik legjelentõsebb épületegyüttesének felújítása a múlt század 90-es éveinek közepén kezdõdött el. E folyamat eredményeként 10 évvel ezelõtt átadásra került a mûemléki védelem alatt álló központi épület. Az elmúlt évtizedben állandó kiállításainkat évente több mint 180 000 ember látogatta, s ugyancsak sok ezer vendéget vonzottak kulturális rendezvényeink is. A felújítás üteme az elmúlt esztendõkben lelassult, s egy ideje már az állagmegóvás forrásainak biztosítása is nehézségekbe ütközött. Az épületegyüttes kiemelkedõ kulturális és mûemléki jelentõsége egyedülálló turisztikai célponttá történõ formálása azonban indokolja, hogy befejezõdjék a ma még 2/3-ad részben elhanyagolt, romos traktusok helyreállítása. A kulturális- és hivatás/konferencia turizmus feltételeinek megfelelõ biztosítása érdekében a kastély egybe épített részeinek restaurálása és a természetvédelmi oltalom alatt álló park revitalizálása fontos prioritásaiként fogalmazható meg. Megjegyzendõ, hogy a nemzeti jelentõségûnek ítélt kulturális projekt a helyi termálvíz készlet kiaknázásával a turizmusra szinergikus hatással bírna, ezért a szálloda, a lovarda, az istállók, a kocsiszín és a fõudvarmesteri épület is kapcsolódó projekt lehet.

Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma

Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány

Budapest

A Kormány Közalapítványt hozott létre, amely elõsegíti a kiemelkedõen tehetséges hallgatók képességeinek kibontakoztatását, és országos szinten támogatja a szakkollégiumokat. A kormány egyetért azzal, hogy a Közalapítvány az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttmûködés keretében diákotthont létesítsen a felsõoktatásban résztvevõ tehetséges hallgatók részére, melyet szakkollégiumként mûködtet.

A Kormány felkérte az Oktatási Minisztert, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében nyújtson segítséget a diákotthon állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttmûködésben. A Projekt a Szakkollégium diákszállóját új területen, beépítetlen telken, ún. ?zöld-mezõs" létesítés mellett tervezi megvalósítani. Az érintett intézmények elérhetõsége, a funkció telepíthetõsége meghatározó a kiválasztásnál.

Az új diákotthon elhelyezését és a Közalapítványon belüli mûködését csak megfelelõ épület szolgálja. Az épület elhelyezkedését Budapest területén úgy kell tervezni, hogy az érintett oktatási intézményekkel a kapcsolat és azok látogatása ne okozzon nehézséget az elhelyezett hallgatóknak. Összesen 500 fõt befogadó épület felépítését tervezzük, akiket az elérhetõ felsõoktatási intézmények hallgatói közül választunk ki, szakra és felsõoktatási intézményre tekintet nélkül, kizárólag a szakmai kiválóság alapján, az elsõ évfolyamtól kezdve a doktori tanulmányok végéig.

Korányi Projekt

Budapest

Szent Imre Kórház regionális egészségügyi központ rekonstrukció II. ütem

Budapest

Uzsoki utcai Kórház regionális egészségügyi központ rekonstrukció II. ütem

Budapest

Észak-magyarországi régió

Támogatott projektek

Mechatronikai Park

Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelõ ZRt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Munkahelyteremtést, vállalkozások letelepítését szolgáló beruházás. Kb. 70 ha nagyságú zöldmezõs terület, amelyen két ütemben alakítható ki megfelelõ infrastruktúrával ellátott fogadófelület vállalkozások letelepülésére. A kialakuló területbõl a befektetõk tetszõleges nagyságú ingatlanrészen valósíthatják meg beruházásaikat. Ez a terület rövidtávon autópályával összefüggõ közvetlen közlekedési kapcsolattal fog rendelkezni. Jelenleg zajlik az autópálya bekötõút I. szakaszának kivitelezése, amely lehetõvé teszi a terület külvárosi szakaszról történõ megközelítését, városon belüli elterelõ út révén. Az útépítés lehetõséget biztosít arra, hogy kiépítésre kerüljön a fejlesztési terület egyéb infrastruktúrájának csatlakozási pontjai.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Kastélysziget – Kulturális Központ (Edelény)

Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A felújítás célja a kastélyépület megõrzése, a jelenlegi igen leromlott állapot javítása. Ennek eszköze az épület külsõ-belsõ felújítása, a termeiben található mûvészeti értékek restaurálása, illetve a hosszú távon történõ fenntartás és értékmegõrzés érdekében az épület megfelelõ hasznosítása. A koncepció fõbb elemei:

  • a kastélyépület múzeumi és látogatóközponti hasznosítása;
  • barokk idill felidézése a kastélyparkban;
  • rangos rendezvényközponti szerep kialakítása;
  • kiegészítõ szolgáltatások telepítése (vendéglátás, ajándékárusítás, stb.).

Tokaji ?Fesztiválkatlan" kialakítása

Tokaj Város Önkormányzata

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A város által megrendelt településrendezési tervben a Patkóbánya kulturális, idegenforgalmi és szabadidõ célú hasznosítása, mint koncepcionális feltétel és cél szerepel, s a jóváhagyott településszerkezeti tervbe ennek megfelelõen ?fesztiválkatlanként" épül be.
A projekt keretében megépítendõ létesítmények:

  • 2435 fõ befogadására alkalmas nagyszínpad (szabadtéri színház);
  • 420 fõ befogadására alkalmas görögszínház;
  • rakpartrendezés,
  • hajókikötõ kialakítása a Bodrog folyón;
  • kiszolgáló helységek (zenekari árok, öltözõk, raktárak, nyilvános illemhelyek, stb.);
  • 150-200 fõ befogadására alkalmas szabad felhasználású közösségi tér;
  • Omlásvédõ rámpafal alatt kialakítandó üzlethelységek;
  • 333 személygépkocsi, 6 busz, 44 kerékpár, 8 motorkerékpár befogadására alkalmas parkoló;
  • 906 m2 liget.
  • Kiszolgáló infrastruktúra megépítése (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés, elektromos energiaellátás, trafóház, közvilágítás).

A történelmi Avas és Miskolc belvárosának rehabilitációja

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A fejlesztéssel érintett miskolci belvárost és a történelmi Avast az értékei és látványosságai miatt az itt tartózkodó turisták és a városlakók szívesen keresik fel. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a fejlesztések nem koncentráltak megfelelõ mértékben e területekre, így nagy lemaradást kell behozni.

A projekt 13 olyan helyszínen valósul meg, melyek újrahasznosítása és funkcióváltása rendkívül fontos a város számára:

  • A történelmi városmaghoz méltó környezet kialakítása a Kossuth (1.) és a Patak (2.) utcán, melyet díszkõ burkolat lerakásával és utcabútorok kihelyezésével, valamint parkosítással kívánunk elérni;
  • A projekt része a Mûvészetek Háza melletti tér (3.) és az Erzsébet tér (4.) rekonstrukciója zöldfelület fejlesztéssel, virágosítással, különbözõ köztéri alkotások, illetve díszítõ elemek elhelyezésével és díszvilágítás kiépítésével;
  • A rehabilitációs munkálatok keretében folytatódik a Szinva parti sétány (5.) kialakítása a Kandia köztõl az Erzsébet térig, összhangban a már elkészült szakasz küllemével és anyaghasználatával;
  • A hatodik fejlesztési terület a Rákóczi utca (6.) déli szakaszának meghosszabbítása, felújítása, melynek fontos szerepe van a belvárosi gyalogoszóna kiterjesztése, valamint a belváros és az avasi pincesorok összekapcsolása szempontjából;
  • A belvárossal szorosan összeépült történelmi Avason 7 fejlesztendõ terület került megnevezésre, melynek rekonstrukciója lehetõséget biztosít a hely- és kultúrtörténettel bíró, de elhanyagolt és erõsen leromlott állapotú terület turisztikai célú hasznosítására.
  • Az Avas északi lejtõjén: (Kis-avas I. sor (7.), – Mélyvölgy alsó szakasz (8.), Csáti sor és környéke (9.), Zsolcai sor (10.) teljes közmûvesítését tervezzük, melyet kiegészít a Mendikás út (11.) rekonstrukciója és buszforduló építése, az Avastetõ ligetszerû parkosítása (12.), sétány kialakítása, kerékpárút megépítése (13.).

 ?Teret a jövõnek" városközpont rekonstrukció II ütem

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat

Nógrád megye

A fejlesztési terület túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, azonban a projekt megvalósításához szükséges további területek megszerzése folyamatban van.  A beruházás területén a közmûvek, különösen az ivóvízvezetékek és a csapadékvíz-elvezetõ rendszerek régiek, elavultak, állapotuktól fogva sok esetben üzemeltetési, ellátási problémát okoznak (ivóvízvezetékek csõtörése). A nem megfelelõ csapadékvíz-elvezetés miatt a közterületek alápincézett részei beáznak, ezért korlátozzák az alápincézett részek kihasználhatóságát. A zöldterületek elavultak, a gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint arányai nem megfelelõek; az utcabútorok nem elegendõek, a meglévõk nem harmonizálnak egymással. A közterület egészén nincsen megoldva az akadálymentes közlekedés, az egyes rámpák, szegélysüllyedések nem felelnek meg a szabványnak. A közmû-rekonstrukciók, akadálymentesítési munkák és a zöldfelületek megújítási munkái után szükséges egységes egymással harmonizáló közterületi burkolatok megépítése is.

Közép-dunántúli régió

Támogatott projektek

Rácalmás ófalusi partfalszakasz védelmi munkái

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata

Fejér megye

Világossá vált, hogy a település ófalusi részén felszínmozgások észlelhetõk, melynek hatására a terület a Duna medrébe csúszik.  A projekt szerint ahhoz, hogy megfelelõ stabilitást érjünk el a területen, 3 részfolyamatot lehet elkülöníteni. Az egyik az Ófalusi rész területének víztelenítése (drénezés, támasztó töltések építése), a másik az elöregedett vízi-közmûvek cseréje (melyek a partfalmozgás hatásait nem képesek követni és a lakosságra nézve károsak), a harmadik pedig a terület vízelvezetésének megoldása.

Tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációja     

Komárom-Esztergom megye

A Tatai-tó olyan árvízi tározó, mely az Által-érrel együtt árvízvédelmi szempontból meghatározó a térségben, ezért e projekt keretében kerül sor a NATURA 2000 és a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Tatai Öreg-tó komplex rehabilitációjának elsõ ütemére. A beruházásban megvalósulhatnak azok a rekonstrukciós munkák, amelyek a tó helyreállításának legfontosabb peremfeltételei. A vízgyûjtõ-szemléletû, komplex projekt keretében sor kerülhet azokra a vízgazdálkodási, vízkormányzási, meder-felújítási valamint környezet- és természetvédelmi munkálatokra, amelyek nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy a Tatai Öreg-tó maradéktalanul tölthesse be árvízvédelmi, halászati, természetvédelemi, üdülési valamint sportolási funkcióját, és így váljon a térség egyik meghatározó természeti látványosságává. A vízgyûjtõ felsõ szakaszától kezdõdõen a Tatai Öreg-tóig, illetve a tó alatti Által-ér szakaszig mindenhol, olyan beruházásokra kerül sor, amelyek közvetve vagy közvetlenül rendkívül fontos gazdasági fellendülést is hoznak.

Az esztergomi Bazilika környezetében levõ pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása

Komárom-Esztergom megye

A minõségi borfogyasztáshoz kapcsolódó vendéglátási szolgáltatások és rendezvények várható bevételei nyomán a tulajdonos olyan forrásokhoz jut, amelybõl képes lesz finanszírozni a felújított épületegyüttes folyamatos karbantartását, állagának megóvását, így õrizve meg nemzeti kincsünk egy darabját. Mindannyiunk épített kulturális öröksége a Bazilika, melynek közvetlen szomszédságában található pincerendszer állagmegóvása halaszthatatlan, mivel a pincerendszer évtizedek óta nedvesedik és a beázások mértéke az utóbbi idõben már nemcsak a pincék statikai állapotát veszélyezteti, hanem a Bazilika alatti helyiségekben is nedvesedést okoz. A felújítási program, a ma használaton kívüli pincerendszer kulturális-idegenforgalmi célú hasznosításával egyszerre bõvíti a turisztikai programkínálatot és teremti meg az ingatlan hosszú távú állagmegóvásának finanszírozási feltételeit.  A pincerendszer felújításával egy olyan idegenforgalmi infrastruktúra jön létre, amely hozzájárul a magyarországi borkultúra bemutatásához.

A Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden II. projekt

Balatonfüred Város Önkormányzata

Veszprém megye

A balatonfüredi reformkori városrész fejlesztése, a 2004. évben támogatást kapott  ROP 1.1 pályázat folytatása mûemléki jelentõségû területen.

  • A reformkori városrészben lévõ Blaha u. 3. szám alatti épület felújítása valósul meg közösségi funkció kialakításával: Városi Helytörténeti Gyûjtemény valamint Turisztikai Információs Központ kap helyet. 
  • A Jókai Mór Emlékmúzeum felújítása.
  • A városrész parkjainak rekonstrukciója és "Történelmi emlékhelyek, szobrok útja"-nak kialakítása közvetlenül a Balaton partján. 
  • A városrészre vezetõ önkormányzati utak felújítása modern utcabútorokkal, új közvilágítással.
  • A reformkori városközpont közepén elhelyezkedõ ún. Vaszary kastély rekonstrukciója és abban kulturális funkció kialakítása a környezetében lévõ közpark rendezésével.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Dunaújvárosi magaspart védelmi rendszerének rekonstrukciója korszerûsítése

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fejér megye

A projekt célja a dunaújvárosi római kõtár alatti leszakadt partfal körüli löszkutak, suvadások feltárása, a földmû szakadásainak felszámolása, a víztelenítõ rendszer, kezelõ járdák és utak kiépítése, a sarokbástya alapjának megtámasztása. A víztorony biztonsága érdekében új talajvízszint észlelõ kutak kiépítése is kiemelten fontos. A fejlesztéssel össze kell hangolni a meglévõ komplex védmûvet is: 8 db 60 m mély víztelenítõ csáposkút falazatát kell megépíteni, a kezelõszerkezetet pedig a szellõzõ rendszer kiépítésével, új szivattyúk, motorok beépítésével kell korszerûsíteni. Emellett a meglévõ talajvízszint-észlelõ kutakon felül 48 db új kutat kell létesíteni.

Királyi Séta – Történelmi idõutazás az ezeréves Székesfehérváron

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fejér megye

A ?Királyi Séta – Történelmi idõutazás az ezeréves Székesfehérváron" címû projekt célja, hogy Székesfehérvár, mint a ?királyi városok" egyike, méltó és vonzó formában állítson emléket a magyar királyság elsõ évszázadainak és a város történelmének. A Romkert – Nemzeti Emlékhely a magyar történelem egyik fontos helyszíne, melyet attraktív és informatív módon kell a látogatók elé tárni. Ennek eszköze a Prépostsági Múzeum létrehozása, melyben a Nemzeti Emlékhely, a magyar királyság és az ezeréves Székesfehérvár történetét mutatják be. Az alprojekt keretében síremlék készül Szent István király sírja fölé, és fejlesztik a Romkert területét is.  A Fõ utca felújítása tartalmazza a történelmi belvároson átvezetõ gyalogos utca burkolatcseréjét, közmûfelújítását és új utcabútorok elhelyezését. A volt Vidámpark területén jönne létre a ?Királyi játszópark", mely játékos formában idézi meg a régi korok építményeit, hadieszközeit. A ?Fehérvár belvárosa a XVI. században" makett mesterséges szigeten valósulna meg a Rózsaligetben.

Velencei-tó Kapuja

Velence Város Önkormányzata

Fejér megye

A Velencei-tóhoz érkezve a látogató elé tárul a Velencei-tó Kapuja, a turisztikai attrakció, amely egy komplex, többfunkciós közösségi tér.

 A projekt során megvalósuló fejlesztések:

  1. Teljes körû közmûhálózat kialakítása, emellett alternatív energiaként a melegvíz vezeték behozatala;
  2. Fürdõsétány és közpark kialakítása;
  3. Kikötõ kialakítása látogatóközponttal, sétánnyal, mólóval, híddal;
  4. Lidó kialakítása sétánnyal, lidós partszakasszal, parkolókkal, parkokkal, kerékpárúttal;
  5. Korzó kialakítása fedett sétánnyal, kiszolgáló épületegyüttessel. Az egész projekt területén területrendezés, közvilágítás kiépítése, térfigyelõ rendszer kialakítása, térkövezés kerül megvalósításra.

Nyergesújfalu, 10-es fõút melletti sziklafal stabilizáció

Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Komárom-Esztergom megye

A 10-es fõút biztonságának növelése érdekében, az út mellett lévõ, folyamatosan pergõ sziklafal felületének stabilizációja horgonyokkal rögzített acélhálózással és növénytelepítéssel.

Királyi Városok Integrált Projekt: A tatai Eszterházy-kastélyegyüttes kulturális és reprezentációs központ (királyi városok része)          

Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága

Komárom-Esztergom megye

Kulturális örökségünk, az Esterházy-kastélyegyüttes teljes mértékû rehabilitációja és környezetének helyreállítása, majd a kastélyegyüttes fenntartható hasznosítása. A rehabilitáció során kívül-belül megújul a fõépület és a kiskastély is. A XVIII. századi házsor megújulása kinyitja a kastélyegyüttest a város felé, a XVII. századi épületek alatt pedig a város felõl alagsori, a kastély felõl pedig földszinti új fogadótér lesz. Mindezek mellett, a projekt tartalmazza a kastélypark rekonstrukcióját, illetve az élõhelyek helyreállítását.

Monostori Erõd – Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ (Komárom)

Monostori Erõd Hadkultúra Központ mûemlék-helyreállító, ingatlanfenntartó és -hasznosító Közhasznú Társaság

Komárom-Esztergom megye

A volt katonai objektum, az immár UNESCO Világörökség-jelölt komáromi Monostori Erõdrendszer, hazánk egyik legnagyobb és legjobb állapotában fennmaradt mûemléki ingatlan együttese, amely a szükséges fejlesztések után hosszútávon is önfenntartó kincstári mûemlékké fejleszthetõ. Az alapvetõen idegenforgalmi-kulturális fejlesztés célja egy olyan euroregionális turisztikai és régiós információs központ kialakítása, melynek elsõ lépései 2000-2006 között már lezajlottak. A gyorsan növekvõ igények kielégítése azonban további fejlesztéseket igényel, melynek legfontosabb elemei a korszerû Látogatóközpont (mely a régió idegenforgalmi adatbázisát is tartalmazná) és az Ifjúsági Szálló, mely az egykori mûemlék laktanyában kap helyet. Ehhez közvetlenül kapcsolódik a szálló energetikai berendezéseit, és konyháját is magába foglaló Regionális Fejlesztési Iroda, amely az Árkász II. laktanyaépületében kerül kialakításra. Ehhez a projektcsomaghoz tartozik a Monostori Erõdrendszer igazgatásához és mûködtetéséhez szükséges Koordinációs és Kutatóközpont fejlesztése is.

Balatonakarattya: vasút feletti magaspartfal (Kisfaludy sétány – Koppány sor közötti szakasz) védelme

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata

Veszprém megye

A Kisfaludy sétány az akarattyai vasútvonallal párhuzamos utca. Jelen pillanatban az utca burkolata murvával terített földút, ezért a csapadékvíz elvezetése a fölötte lévõ utcákkal együtt megoldatlan. Az utcában a csapadékvíz elvezetés kivételével minden közmû így a szennyvízcsatorna is kiépített. A projekt szerint 1125,80 fm hosszúságban 3 m széles aszfaltburkolatú út épül, 2×1,25 m széles padkával az utca teljes hosszában, melynek kísérõjeként 1267,17 fm hosszúságban burkolt árok csatlakozik. A késõbbiek folyamán ebbe a burkolt árokba csatlakozik be a Kisfaludy sétányra nyíló utcák csapadékvize is. Az így összegyûjtött vízmennyiséget a Kisfaludy sétányt és a Koppány sort összekötõ Bezerédi lejáró (gyalogút) vonalvezetését követõ ? 60 cm átmérõjû zárt csatornával oldotta meg a tervezõ. A befogadó Balaton tóba átemelõvel vezetik be a vizet.

"Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében"

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Veszprém megye

A projekt során a következõ fejlesztések valósulnak meg: a terület zöldfelületeinek megújítása, a régi vidámpark teljes rekonstrukciója, köz- és szabadidõpark jelleg megteremtése, utak, sétautak felújítása. A Kittenbereger Kálmán utca összekötésével megnyílik a völgy a belváros felõl, és átjárhatóvá válik a kerékpárosok számára is. A projekt részét képezi a Jezsuita templom és szomszédságában elhelyezkedõ apácakolostor teljes feltárása és felújítása, a Püspöki pihenõ teljes rehabilitációja, kulturális rendezvényhelyszínné történõ alakítása, a Benedek-hegy kálváriájának és környezetének zöldterületi rekonstrukciójával, parkosítással újszerû kilátópontok kialakítása. A program II. üteme a Kittenberger Kálmán Vadaspark tematikus fejlesztése.

Séd-Nádor-Gaja Vízrendszer Rehabilitációja és Területfejlesztési Programja

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Veszprém megye, Fejér megye

A projekt során megvalósuló fejlesztések:

  • Fehérvárcsurgói tározó II. ütem megvalósítása
  • A kettõs mûködésû (belvízbefogadó és vízszolgáltatási fõmû) Séd-Sárvízi Malomcsatorna rekonstrukciója
  • Mezõgazdasági vízszétosztó rendszerek rekonstrukciója
  • A vízrendszer minimálisan szükséges rekonstrukciója (pl. Gaja patak, Nádor csatorna, Dinnyés Kajtori vízfolyás)
  • Természeti, természet közeli állapot rekonstrukciója, vizes élõhelyek fejlesztése
  • Belterületek kiemelt védelme (helyi vízkárok ellen).

Balatonvilágos-vasúti pálya melletti partszakasz stabilizációja

Veszprém

Dél-dunántúli régió

Támogatott projektek

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A beruházás célja, hogy Pécs város – az Európa Kulturális Fõvárosa pályázatához illeszkedõen – létrehozzon egy új, integrált közmûvelõdési, oktatási, információs és kulturális szolgáltatásokat biztosító intézményt. Az új intézmény fõ célja, hogy elérhetõvé tegye mindenki számára a kulturális értékeket, és emellett – a klasszikus könyvtári funkciókon túl – olyan hely legyen a pécsiek számára, ahol sokféle tudást, információt szerezhet meg bárki. Egyéni és csoportos programok, képzések szervezésének ad majd helyet a Központ, ahol külön figyelmet fordítanak majd a speciális igényû csoportok (segítséggel élõk, hátrányos helyzetûek) esélyegyenlõségére, felzárkóztatására.                                                                   

Pécsi Konferencia és Koncertközpont

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A Pécsi Konferencia – és Koncertközpont épületegyüttesének elsõdleges célja, egy olyan többcélú létesítmény kialakítása, mely otthont nyújt a Pannon Filharmonikusok zenekarának, kiváló akusztikájú hangversenyteremmel  kiszolgálja a koncertigényeket, a zenekart, és egyben kulturális rendezvényeket, konferenciákat szervezõ központtá válik, kielégítve a régió igényeit. Az épület a város olyan emblematikus épülete lesz, amely méltón reprezentálja Pécs város kulturális szerepét az EKF 2010 évi programsorozat kapcsán is.

Zsolnay Kulturális Negyed

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A beruházás célja a Zsolnay-gyár volt ipari épületegyüttesének felújítása és revitalizációja, egy új, európai színvonalú kulturális városrész kialakítása. A negyedben új mûvészeti intézmények kapnak helyet. A projekt Pécs kulturális-mûvészeti életének központja, idegenforgalmi látványossága lesz. Építészetileg átalakítja a várost, mivel elõsegíti a belváros keleti irányú, új kulturális tengely létrehozásával történõ kiterjesztésének városfejlesztési célját. Ezzel együtt a Zsolnay-márkanév korszerû átértelmezését is megteremti.

Közterek és Parkok újjáélesztése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

Pécs város közösségi terei egy kulturális célú revitalizációt követõen a jelenleginél lényegesen esztétikusabb és urbánusabb környezetet biztosítanak a lakosságnak és az idelátogató turistáknak. Pécs legfontosabb közterületei funkcióváltással egybekötött minõségi fejlõdésen mennek keresztül.

Nagy Kiállítótér  (Európa Kulturális Fõváros – Pécs, 2010)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A projekt célja a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára, illetve teljes képzõmûvészeti gyûjteménye elhelyezés, illetve a meglévõ kulturális kínálat bõvítése a Káptalan u. 4. szám melletti Szabadtéri Színpad területén létesítendõ Nagy Kiállítótér épületével, valamint ehhez kapcsolódóan a teljes "Múzeum" utca felújításával. A fejlesztés szervesen illeszkedik a történelmi belvárosban már megindult projekthez (Világörökségi Sétány kialakítása). A funkcionálisan kapcsolódó átalakítás és új fejlesztés minõségi változást eredményez a város, a megye, a tágabb régió mûvészeti szolgáltatásaiban, nemzetközi regionális jelentõséget ad Pécs mûvészeti intézményeinek. Ezzel csökkenthetõ a kultúrában a fõváros dominanciája, megállítható a magyarországi kulturális olló szétnyílása.


Országos Projektek

Támogatott projektek

A jogügyletek biztonsága

Budapest

A fejlesztés az ügyvédek, a közjegyzõk és a bírósági végrehajtók számára biztosítja az – adatlekérdezési és adatellenõrzési célú – elektronikus hozzáférés lehetõségét négy, központi személyi nyilvántartás adataihoz. A nyilvántartást vezetõ KEKKH az adatigénylõ megkeresés teljesítése elõtt ellenõrzi a lekérdezés jogosultságát.

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bõvítése és a közmûvesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése

Budapest

A projekt stratégiai célja egy olyan, az elektronikus közszolgáltatásokat ?nagyüzemi módon" szolgáltatni képes Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kialakítása, ahol konzisztens módon valósul meg a szereplõk hitelesítése, a rendszerben kezelt, tárolt dokumentumok bizalmassága, a végzett mûveletek letagadhatatlansága. Továbbá cél, hogy a kialakítandó rendszer a legmagasabb szintû tranzakciós, ügyfélbarát elektronikus ügyintézési eljárások lebonyolítására is alkalmas legyen, a lehetõ legmagasabb szintû biztonság, automatizáltság és rendelkezésre állás mellett.

Központi elektronikus fizetési megoldás (e-Fiz)

Budapest

A projekt célja, hogy létrejöjjön a központi elektronikus fizetési szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó elszámolási rendszer. A fizetési és elszámolási rendszer pontos, intézményhez köthetõ adatokat biztosít a központi gazdálkodási rendszer számára, láthatóvá teszi a fizetési rendszer mûködésének költségeit.

Költségvetés Gazdálkodási Rendszer (KGR)

Budapest

A projekt célja, hogy átszervezzenek olyan Kincstári feladatokat, amelyek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosak, illetve a költségvetési intézmények és egyéb elõirányzat-gazdák gazdálkodásához kötõdõnek. Emellett új folyamatokat és eljárásokat vezetnek be és továbbfejlesztik a kapcsolódó mûködést támogató informatikai rendszereket

A projekt érinti az elõirányzat-gazdálkodással, a kötelezettségvállalással, az elõirányzat-gazdák könyvelési feladataival, a napi likviditás menedzselés feladataival, az elõirányzat-gazdák számláinak vezetésével kapcsolatos folyamatokat, illetve ezen feladatokat kiszolgáló informatikai rendszereket. A felsorolt folyamatok informatikai támogatásának érdekében egy új, központosított, on-line, integrált rendszert fejlesztenek és állítanak üzembe, amely egységesen kezeli a költségvetési folyamatokat teljes életciklusukon keresztül – a tervezéstõl a zárszámadási törvényig.

Vámeljárásokhoz és árumozgáshoz kapcsolódó magyarországi egyablakos ügyintézés megteremtése

Budapest

Ha a projekt megvalósul, akkor valamennyi, a vámáru ellenõrzésére felhatalmazott hatóság a vámhatóságon keresztül lép kapcsolatba az ügyféllel, aki mindössze egyetlen elektronikus üzenetet nyújt be. A vámhatóság összegyûjti és egységes felületen továbbítja az adatokat elektronikus formában. Ezt követõen a társhatóságok visszajelzései (igazolásai, engedélyei) alapján kezdõdik meg a vámeljárás. A gazdálkodó mindenhová elektronikus formában és egy lépcsõben továbbít adatot, a jelenlegi hatáskörök átalakítása nélkül.

Dereguláció

Budapest

A projekt a jogi folyamatok felülvizsgálatára és kapcsolódó jogszabályok egyszerûsítésére épül.

Kiemelt költségvetési intézmények szervezetfejlesztése II. ütem

Budapest

A cél 16-18 központi költségvetési intézmény szervezetfejlesztése.

Teljesítményértékelési képzések

Budapest

A projekt célja, hogy a területi államigazgatási szerveknél teljesítményértékelési képzéseket tartsanak.

EU 2011-es magyar elnökségre felkészülés

Budapest

A projekt keretében kiválasztják az uniós döntéshozatalban résztvevõ személyeket és kidolgozzák a képzésük tematikáját, módszertanát.

Mûszaki jogszabályok egyszerûsítése

Budapest

A projekt célja a mûszaki tartalmú jogszabályok egyszerûsítése és a szabványok kidolgozása.

Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés – Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása

Budapest.

A projekt az igazságszolgáltatási dolgozók kompetenciájának fejlesztésére irányul.

Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása

Budapest

A projekt keretében kidolgozzák a központi informatikai szabványokat az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztése érdekében.

Új tanulási formák és rendszerek

Budapest

A munkaerõpiac és oktatási rendszer dinamizálása érdekében, a nem formális és informális úton szerzett kompetenciák elismertetése a munkaerõ piacon és a formális tanulás rendszerében. A formális tanulás során szerzett végzettségek kompetenciák, készségek és képességek képzésbe, képzési idõbe és vizsgába való beszámításának ösztönzése, az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) létrehozásának folyamatába illeszkedõ nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása révén.

Oktatási esélyegyenlõség és integráció

Budapest

A projekt a halmozottan hátrányos helyzetû, különösen a roma tanulók integrációját és az esélyegyenlõség-elvû támogatáspolitika horizontális érvényesítését segíti elõ szakmai fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal. A sikeres integráció érdekében megvalósul az  integrációs módszertani program továbbfejlesztése és terjesztése.  Folytatódik a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók iskolai sikerességét szavatoló programok kifejlesztése, az ezek végrehajtásához szükséges szakértõi és szakember kapacitás bõvítése, valamint a pályázati programok minõségbiztosítása és központi támogatása. Mindezek fontos eleme a települési, a kistérségi, valamint a régiós esélyegyenlõségi programok szakmai támogatása, minõségbiztosítása és mentorálása.

A felsõoktatási szolgáltatások rendszer szintû fejlesztése 

Budapest

A VIR, a DPR, a Validációs Központ és a NIIF rendszerek a felsõoktatási menedzsment, monitoring, a munkaerõ-piaci jelenségeket figyelemmel kísérõ alumni, pályakövetési, informatikai, kommunikációs szolgáltatásokat szolgálják. Ezen összetevõk szisztematikusan látják el a szervezeti, irányítási, nyilvántartási és folyamatkövetõ feladatokat, hogy hazánk felsõoktatása versenyképes tudással lássa el hallgatóit.

Minõségfejlesztés a felsõoktatásban

Budapest

A Felsõoktatási Törvény elõírja a minõségi irányítás fejlesztését. A felsõoktatásban lezajló minõségfejlesztés az oktatás, képzés, irányítás szakmai, szakértõi fedezetének biztosítását, fenntarthatóságát célozza meg az európai minõségi fejlesztési programokkal összhangban. A minõségbiztosítás felállít egy olyan kritériumrendszert, melynek keretében az intézmények Felsõoktatási Minõségi Díj pályázatokban részesülnek.

Képzésbe ágyazott foglalkoztatás

Budapest

Az esélyegyenlõség, a versenyképes munkaerõ képzése, valamint a társadalmi integráció érdekében, a Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás program segítségével a befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezõ, de érettségi vizsgát nem tett roma fiatalok iskolarendszerû képzésbe történõ visszavezetése történik meg, miközben a közoktatási és közmûvelõdési intézményekben foglalkoztatják õket. A programban résztvevõ munkanélküli fiatalok a tényleges és több éven át tartó foglalkoztatás mellett mentor segítségével érettségit, valamint OKJ-s szakképesítést nyújtó oktatásban/képzésben vesznek részt.

Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban

Gyõr, Budapest

A projekt megteremti az oktatási, ágazati adminisztráció infrastruktúráját, ezzel elõsegítve a TÁMOP-ban megfogalmazott szakmai fejlesztések megvalósulását. A projekt módszertani és technikai támogatást nyújt az informatikai oktatási segédeszközök felhasználásához; segíti a hatósági, illetve törvényi felhatalmazásra épülõ adatkezelés inrastruktúrájának megteremtését; valamint az oktatási célú elektronikus mérés-értékelési rendszerek központi infrastruktúráját is megteremti.

Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

A projekt az Állami Foglalkoztatás Szolgálat 7 Regionális Munkaügyi Központjában, kirendeltségein, a képzést megvalósító képzõ intézményeknél, valamint a támogatott foglalkoztatás keretében munkagyakorlat-szerzést biztosító munkahelyeken valósul meg

Magyarország teljes területe

A programba kerülõ – elõzetes becslések alapján mintegy 9600 rehabilitációs járadékos – foglalkoztatási rehabilitációjára az elõzetes becslések alapján mintegy 16,29 Mrd Ft áll az intézkedés (2007-2009 évi) kötelezettségvállalási keretébõl rendelkezésre.  A projekt keretében azokat a szolgáltatásokat, programokat finanszírozzuk, amelyek a munkaerõpiacon maradást ténylegesen lehetõvé teszik az megváltozott munkaképességû emberek számára (képzésen, a munkavégzõ-képesség fejlesztésén, támogató szolgáltatásokon, stb. keresztül).

Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért

Hét régiós helyszín összessége

Magyarország teljes területe

A projekt célja a 2007-2008 évi programozási idõszakban 19500 fõ hátrányos helyzetû álláskeresõ személy munkaerõ-piaci (re)integrációja. A program megvalósítása 26 041 000 Ft-ból tervezett. A program célja, hogy a célcsoportokra, ill. azon belül az egyénekre szabott komplex segítségnyújtással mozdítsa elõ a támogatás nélküli munkaerõ-piaci integrációt. A négy fõ célcsoport: alacsony iskolázottságúak; pályakezdõk; 50 éven felüliek; GYES-rõl, GYED-rõl, hozzátartozók gondozásából visszatérõk.

Komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerõsítése (5.6.8 konstrukció)

Nem releváns

A projekt célja az egészségkárosodás, a szakmai munkaképesség-változás, a rehabilitálhatóság tudományosan megalapozott, objektív megállapítására képes szakértõi rendszer kialakítása. A fejlesztés megteremti a szakértõk és rehabilitációs szakemberek széles köre számára a képzés, a továbbképzés feltételeit, s megvalósítja a képzést. Kialakítja és mûködésbe állítja a megmaradt, a fejleszthetõ képességek vizsgálatának, a rehabilitálhatóság értékelésének, s az egyénre szóló rehabilitációs javaslat kialakításának feltételeit.

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének fejlesztése (5.6.5 konstrukció)

A projekt nem beruházási jellegû, így nem értelmezhetõ a helyszínnel kapcsolatos kérdés

Nem releváns

Cél, az egyenlõ esélyû hozzáférés biztosítása érdekében az alábbi szakterületeken a szakmai háttér fejlesztése, képzési  programok kidolgozásával, tananyagok fejlesztésével:

  • egyetemes tervezés (alapvetõen integráltan)
  • szakképzés
  • felsõoktatás
  • akadálymentes tervezés
  • mérnök alapképzés (integráltan)
  • mérnök továbbképzés
  • építésügyi hatóság
  • egyenlõ esélyû hozzáférés a pedagógus, a szociális, az orvos és a közigazgatási továbbképzésekben
  • egyenlõ esélyû hozzáférés a kultúra területén
  • egyetemes tervezés a közlekedés területén
  • jelnyelv oktatása az általános iskolában
  • alap-, közép- és felsõfokú jelnyelvi képzés (alap-, közép- és felsõfokú jelnyelvi nyelvvizsgára történõ felkészülés)
  • jegyzetelõ, író tolmácsolás
  • jelnyelvi fordítás
  • jelnyelvi tolmácsok továbbképzése
  • augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK)
  • képzések az autizmus, a siket-vakság és a súlyos-halmozott fogyatékosság területén
  • könnyen – érthetõen nyelvi forma
  • ECDL tananyag adaptálása vakok és gyengénlátók számára
  • honlaptervezés (elsõsorban vak- és gyengénlátó barát változat) (informatika)

A foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

A Projekt célja a jelentõs megmaradt munkaképességgel rendelkezõ megváltozott munkaképességû személyek visszavezetése a munkaerõpiacra a foglalkozási rehabilitáció segítségével. A Projekt komplex szakértõi tevékenység és a foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális fejlesztését hivatott megvalósítani a komplex bizottság szakértõi hálózata és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat rehabilitációs részlegének ez irányú fejlesztésével. A szakértõi tevékenység területén meg kell teremteni a szakértõk és a rehabiltiációs szakemberek képzésének-továbbképzésének infrastrukturális feltételeit, bõvíteni, fejleszteni kell az OOSZI módszertani-oktatási-képességvizsgáló központját, a regionális és a kirendeltségi képességvizsgáló munkahelyeket, a szakértõi tevékenység és a foglalkozási rehabilitáció egységes, integrált informatikai rendszerét. Fontos a többszörösen hátrányos helyzetû térségekben a komplex rehabilitáció minden elemét megvalósító, referencia-értékû 3-4 intézmény kialakítása.

XXI. századi közoktatás

A projekt megvalósulásának elsõdleges helyszínei Budapest, XIII. Váci út 37., Pilisborosjenõ Fõ út 1. és V. Dorottya u. 8. A projekt jellegébõl adódóan az ország közoktatási intézményeinek legalább 60-%-ra közvetett hatása van. Emellett kiemelt szerep jut az ország 7 régiójában létrejövõ közoktatási hálózatoknak. Minthogy a K+F projekt nem beruházási jellegû, így a helyszín nem bír kiemelt jelentõséggel. (A projektmegvalósítás késõbbi szakaszában a közoktatás más tulajdonosi szereplõi együttmûködés, támogatás révén vonhatók be a projektbe.)

A projekt célja az ÚMFT közoktatás-fejlesztési programjainak központi koordinációja, menedzselése, a fejlesztési programok harmonizációja.

NOI: A versenyképességet és az esélyteremtést erõsítõ oktatáskutatás és tanulásfejlesztés:

  • A tanulási környezet fejlesztése, iskolafejlesztés
  • Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló kutatások és fejlesztések
  • A tudásmenedzsment és innováció-támogatási rendszer fejlesztése és mûködtetése

Educatio: Elsõdleges cél az IKT cél és eszköz jellegû kompetencia-fejlesztése, amelyet a kifejlesztendõ központi szolgáltatási rendszerrel a közoktatás minden szereplõje számára biztosítani kell, kiemelten a pedagógusok és a diákok részére:

  • IKT alapú pedagógus-továbbképzés
  • technikai és módszertani támogatás
  • digitális pedagógia fejlesztése és elterjesztése
  • A kompetencia alapú oktatás programok fejlesztés-koordinációja és  továbbfejlesztése; regionális hálozat építése és koordinációja; pedagógus továbbképzés, pedagógiai szakmai sztenderek kidolgozása.

Átfogó minõségfejlesztés a közoktatásban

Az ország teljes területe, régiónkénti és település típusonkénti reprezentatív kutatási minta

A projekt célja az oktatás eredményességének, minõségének és hatékonyságának növelése. Fontos az oktatás minden szereplõje (különösen a központi, az iskolafenntartó és helyi szintû, az oktatásirányítás, oktatásfejlesztés és intézményfejlesztés, valamint a szülõk és tanulók) számára megalapozott tanulói teljesítménymérési és intézményértékelési információk kialakítása, információmenedzsment és visszacsatolás megteremtése, valamint az oktatási minõségfejlesztés támogatása a közoktatásban.

Egységes Informatikai Szolgáltató Felület kialakítása

A kiemelt program célja a formális oktatás eszközrendszerének bõvítése az oktatási, kulturális és tudományos tartalmakat egyaránt közvetítõ (a SuliNET-et és a leendõ KultúrNET-et összekapcsoló) Egységes Informatikai Szolgáltató Felület létrehozásával.

Információs adatbázisok az egészségügyben

A projekt célja, olyan adatbázisok létrehozása és mûködtetése, amelyek az egészségpolitikusok és az európai uniós (vigilance) és egyéb (OECD) jelentések számára a szükséges információs hátteret biztosítják.

?Lépj egyet elõre"

A projekt keretein belül kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott képzés vehetõ igénybe, ami csak OKJ-s, akkreditált vagy felzárkóztató képzés lehet. Célindikátor 20000 fõ.

Betegjogi, ellátott-jogi és gyermekjogi képviselõi hálózat, és civil jogvédõ munka fejlesztése

Valamennyi régióban egy-egy (a Közép-Magyarországi Régióban /Budapesten/ 2) regionális jogvédelmi iroda jön létre

A projekt konkrét célja:

  • a három szakterületen (betegjog, ellátott-jog, gyermekjog) tevékenykedõ szakemberek, illetve civil szervezetek hálózatának fejlesztése;
  • egyrészt e szakemberek és civil szervezetek, másrészt a célcsoportok tájékozottságának javítása.

A konstrukció keretében végrehajtandó fõ tevékenységek a következõk:

  •  
    1. regionális jogvédelmi teamek létrehozása a betegjog, ellátott-jog, gyermekjog területén tevékenykedõ szakemberekbõl
    2. önkéntesek számának növelése
    3. a regionális jogvédelmi teamek mûködéséhez szükséges infrastrukturális feltételek javítása
    4. jogtudatosság elõzetes felmérése, betegmobilitás-vizsgálatok, legjobb gyakorlatok feldolgozása
    5. a helyi szinten, a jogvédelem területén tevékenykedõ civil szervezetekkel folytatott együttmûködés javítása
    6. tananyagfejlesztés, képzés – a regionális jogvédelmi teamek tagjainak, önkénteseknek, civil szervezeteknek, szolgáltatóknak és klienseknek
    7. rendezvények (tájékoztató rendezvények, workshopok) civil szervezeteknek, szolgáltatóknak, klienseknek
    8. tájékoztató kiadványok megjelentetése, honlap fejlesztése és mûködtetése
    9. nemzetközi kapcsolatépítés
    10. elégedettség mérése (utánkövetés)

Pályaorientáció rendszerének fejlesztése Fõ hangsúly az ÁFSZ kontakt pontjain és az ÁFSZ által üzemeltetett pályaválasztási- orientációs portálokon lesz

A pályaorientáció fejlesztésének célja, hogy csökkenthetõ legyen az információhiány miatt megalapozatlan szakmaválasztások száma, ezáltal javuljon a szakképzésre fordítható források felhasználásának hatékonysága, növekedjen képzésbõl kikerülõk elhelyezkedési esélye, valamint járuljon hozzá a társadalmi esélyegyenlõség javításához. Jöjjön létre a pályaorientáció (életpálya-építés, pályaválasztási tanácsadás, pályatanácsadás etc.) nemzeti szintû integrált rendszere. Ne vesszenek el információk az egyes pályaorientációs rendszerek között (munkaügyi, közoktatási, felsõoktatás, foglalkozási- rehabilitációs stb.). Alakuljon ki Magyarország on-line és hagyományos (?off-line") eszközrendszerekre épített pályaorientációs nemzeti rendszere, amely bekapcsolható az EU-27 rendszereibe ( EUROPASS, PLOTEUS, EURES etc.) is.

Központi szociális információs fejlesztések

Országos lefedettségû rendszerfejlesztés megvalósításáról van szó, amelynek központja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A fejlesztés tartalmában érintettek a szociális hatóságok (szociális és gyámhivatalok, kijelölt városok jegyzõi: 300 helyen, illetve a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások (8600) és azok fenntartói (3000 szervezet).

A projekt fõ tartalma: szakmai anyagok, felmérõ és megvalósíthatósági tanulmányok, szellemi termékek kidolgozása, szoftver tartalomfejlesztés és az ágazati portál mûködtetéséhez szükséges eszközbeszerzés, valamint projektmenedzsment költségeit. A program egyik fõ célja egy önálló ágazati szolgáltató portál kialakításával érhetõ el. Az FSZH projektje tartalmazza: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények adatainak központi elektronikus nyilvántartási rendszerét, a mûködési engedélyhez kapcsolódó ágazati azonosító kiadásának, a szolgáltatások tervezéséhez, mûködéséhez, ellenõrzéséhez szükséges központi adminisztrációnak, adatszolgáltatási és információs rendszerek alapjainak a megteremtését. A projekt egyaránt szolgálja mind az ágazati döntéstámogatást, mind a lakosság információhoz jutását a különbözõ szolgáltatások elérhetõségérõl, hozzájutási feltételeirõl.

Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerõ-piaci integrációjának módszertani megalapozása

A kiemelt projektet partnerségben valósítja meg a Hajléktalanokért Közalapítvány (HKA) és az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány (ÖKA). Mindkét közalapítvány budapesti székhelyû, a HKA országos hatáskörû, az ÖKA regionális hatáskörû (KMR: Budapest és Pest megye) szervezet. A két körben meghirdetett nyílt pályázati programok elõkészítése és megvalósítása során hozzávetõleg 70 támogatott programban 3.000 hajléktalan ember integrációjának támogatásával számolunk, 1/3-2/3 arányban a KMR és a konvergencia régiók között. A projektek elõkészítését, követését és segítését regionális szinten, az adatok kezelését és elemzését központilag szervezzük.

Országos megvalósítás, szervezés regionális szinten.

A projekt tartalma a nyílt pályázati projektek elõkészítésében:

  • részvétel a nyílt pályázati program kidolgozásában, és a támogatott projekt kiválasztásban,
  • a végrehajtás módszertanának kidolgozása: szociális munkások felkészítésének tematikája, ellátottak kiválasztási szempontjai, ellátotti támogató csoport, motiválás, kapcsolat a munkaügyi kirendeltséggel, kapcsolat munkaadókkal, dokumentáció.
  • szociális munkások felkészítése régiónként: foglalkoztatáspolitikai ismeretek, a foglalkoztatás megszerzését és megtartását, a lakhatás megszerzését és megtartását segítõ szociális munka,
  • tanácsadás, konzorciumok alakításának segítése a kisellátók számára,
  • a szakmai segítségnyújtás a pályázatok szakmai tartalma kidolgozásához.

A projekt segítõ szolgáltatásainak tartalma a pályázati projektek végrehajtásának támogatására:

  • regionális foglalkoztatási-lakhatási mûhelyek,
  • folyamatkísérés kedvezményezettenként,
  • a program nyilvánossá tétele a munkaadók között, régiónként,
  • munkaerõ igények felmérése régiónként,
  • állásbörze szervezése a régiók nagyvárosaiban a munkaügyi kirendeltségekkel együttmûködve,
  • esetmegbeszélõ csoport (régiónként),
  • a résztvevõ hajléktalan emberek elégedettségének mérése,
  • munkaadói elégedettség mérése,
  • a lemorzsolódások követése és elemzése,
  • az integrációt erõsítõ elemek követése és elemzése.

Gyerekesély program indításának szakmai megalapozása (5.4.1 konstrukció)

A projekt megvalósulásának helyszíne Budapest, országos kiterjesztéssel.

A létrehozandó tanulmányok, módszertani fejlesztések, képzési anyagok, kutatási eredmények helyszín szempontjából az együttmûködõ partnereket érintik Budapesten és a régiókban, valamint elsõsorban a halmozottan hátrányos helyzetû kistérségekben, településeken, településrészeken.

Kiemelt projekt (TÁMOP AT 5.2.1 konstrukció) megvalósítása egy komplex program keretében. Az UMFT-ben szereplõ – az SZMM szakmai kompetenciájába tartozó – gyermekesély programok megalapozása illeszkedve az ?Egy gyermek sem veszhet el. Minden gyermek számít" zászlóshajó programhoz, valamint valamint a "Legyen jobb a gyermekeknek" Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007.(V.31.) OGY határozatához (továbbiakban: ?Legyen jobb a gyermekeknek" OGY határozat). A projekt fõ tartalma egységes szakmai alap biztosítása annak érdekében, hogy a gyermekügyi fejlesztések összehangoltan és célirányosabban mûködjenek: szakmai együttmûködések keretében a  gyermekügyi fejlesztések módszertani megalapozása, továbbfejlesztése a következõ területeken:

  • A Biztos Kezdet program szakmai-módszertani továbbfejlesztése az eddigi eredmények becsatornázása.
  • A leghátrányosabb térségekben indítandó Biztos Kezdet programok szakemberhátterének megalapozása, mentori segítség biztosítása.
  • A kora gyerekkori állapotfelmérés és készségfejlesztés érdekében képzési, módszertani anyagok kidolgozása, módszertani háttér megteremtése (pl. szerzõdéskötés felsõoktatási intézményekkel, egyéb képzõhelyekkel a különféle ágazatokhoz tartozó korai képességfelmérésben, készségfejlesztésben mûködõ szakemberek szakirányú továbbképzésének, valamint a 0-7 évesek számára BA szakemberképzés kidolgozására és elindítására.)
  • A kora gyermekkori készségfejlesztés módszerének széleskörû elterjesztése a szakemberek, a közvélemény és az érintettek körében (a Gyermekesély zászlóshajóhoz kapcsolódóan)
  • Az óvodai-bölcsõdei integráció szakmai megalapozása.
  • Ágazatközi együttmûködések fejlesztése (jelzõrendszer, a tagok együttmûködési készségének , fejlesztése, ?back-office" szolgáltatások mûködtetésének megalapozása a Gyerekesély ZH-hoz kapcsolódóan).
  • A leghátrányosabb térségekben indítandó komplex a humán szakemberek együttmûködésén alapuló programok megalapozása, modellezése
  • Jó gyakorlatok gyûjtése, módszertani anyagok kidolgozása a lemorzsolódással fenyegetett tanköteles korú gyermekek nem közoktatási intézmények által nyújtott programjai tekintetében
  • A gyermekjólét, gyermekvédelem megerõsítése, prevenciós programok kidolgozása  (személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások
  • teljes-körûvé tétele, gyermekjóléti központok kialakítása, biztonságos szabad-idõ eltöltési programok, Játszva megelõzõ játszóterek,
  • gyermekvédelmi szakellátás fejlesztése)
  • A  gyerekjóléti alap és szakellátások összehangoltságának fejlesztése; 
  • A program kommunikációja, az eredmények terjesztése
  • Háttértámogatás:  a folyamat szakmai kísérése, támogatása, folyamatos értékelése stb.

Az integrált rendszer kereteinek a megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével (3.2.1 konstrukció)

A projekt az ÁFSZ Közép-Magyarországi Régió munkaügyi kirendeltségein kívüli helyszíneket érint.

A projekt az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kialakításához két területen járul hozzá: megteremti az integrált rendszer mûködtetéséhez szükséges informatikai infrastruktúrát az ÁFSZ intézményrendszerén belül, valamint alkalmassá teszi a kirendeltségek ügyféltereit a kibõvült ügyfélkör ellátására. Összesen 12 db kirendeltség felújítása.

Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítõ eszközfejlesztõ mûhely és szolgáltatási hálózat

A projekt az ország egész területére kiterjed. A KMR-re jutó rész meghatározásánál az arányosítás elvét kell alkalmazni. A projekt elsõ lépésben az ország három régióját célozza:  Dél-alföldi régió, Észak-alföldi régió, Észak-magyarországi régió. A régiók kiválasztása a KSH, illetve a megváltozott munkaképességû embereket segítõ szervezetek adatai alapján történt (gazdasági fejlettség, megváltozott munkaképességû és mozgássérült emberek száma; integrációt segítõ, valamint rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférhetõség). A megvalósítás konkrét helyszíneit (megye, település) a projekt megvalósítása során határozzuk meg (az ütemtervnek megfelelõen) önkormányzatok, különbözõ civil szervezetek és a mozgássérült embereket segítõ szervezetek bevonásával.

  1. Országos lefedettséget biztosító, életvitelt segítõ eszközjavító, illetve forgalmazó mûhelyhálózat létrehozása (helyiségbérlés, átalakítás, akadálymentesítés, EU-s normáknak megfelelõ felszerelés).
  2. Központi, módszertani mûhely fejlesztése.
  3. Fejlesztõ- és módszertani központ kialakítása (mûszaki technológia, FNO adaptáció, minõségirányítás, humánerõforrás fejlesztés, gazdasági irányítás, marketing tevékenység, társadalmi és nemzetközi kapcsolatok).
  4. Megváltozott munkaképességû emberek számára munkaerõ-piaci felkészítést, munkakipróbálást és képzést követõen integrált foglalkoztatás, egyéni szükségletekre adaptált munkaeszközökkel, akadálymentes munkakörülményekkel. Rehabilitációs szolgáltatások, mentori kísérés.
  5. Mozgásterapeuták, rehabilitációs szakemberek által állapotfelmérésekre (FNO segédeszköz használatra adaptált változata) alapozott segédeszköz és sportszerfejlesztés, átalakítás, szervízelés, értékesítés, kölcsönzés és tanácsadás. Eszközhasználat betanítása, nyomon követés.
  6. A szolgáltatások egységes biztosítását szolgáló kézikönyv elkészítése. Az egységes mûködést segítõ képzések, tapasztalatcsere.
  7. Együttmûködések kialakítása (HU, EU).
  8. Az FNO segédeszköz-használatra történõ adaptálásának további fejlesztése.
  9. A szakmai és társadalmi nyilvánosság biztosítása
  10. A megújuló komplex rehabilitációs szakmai program támogatása.

Sürgõsségi ellátás fejlesztése

A projekt az ország egész területére kiterjed: a megvalósítandó fejlesztésekbõl a mentõállomás hálózat korszerûsítésén keresztül az ország szinte teljes lakossága részesül.

1. Mentési infrastruktúra fejlesztése

a. Földi mentési infrastruktúra fejlesztése:

  • Új mentõállomások építése, a területi egyenlõtlenségek megszüntetésére, a mentõ 15 percen belüli kiérkezés arányának legalább 90%-ra növelése
  • Az épület mûszaki állapota szerint alkalmatlannak minõsített mentõállomások helyett új mentõállomások építése
  • Az elavult, elhasználódott épületek felújítása, a kor követelményeinek és a kivonulás hatékonyságának növelésének figyelembe vételével
  • A gépjármûállomány egyenletes fejlesztése, a magasabb szintû egységek (elsõsorban az eset/rohamkocsik, mentõorvosi kocsik), valamint a 24 órában feladatot teljesítõ egységek arányának növelése
  • Az orvosi gép- mûszerpark korszerûsítése az elõírt minimumfeltételek alapján
  • Meglévõ épületek átalakítása, felújítása, felszerelése

b. A légimentés fejlesztése

  • A meglévõ bázisok mellett az ellátatlan Dél-alföldi régióban a légimentés feltételeinek megteremtése a szakmai minimum garantálása miatt

2. Képzés és oktatás fejlesztése

  • Oktatócentrum kialakítása a megnövekedett oktatási igények kielégítésére
  • Az oktatási eszközpark fejlesztése

Prehospitalis Ellátórendszer informatikai fejlesztése

A projekt az ország egész területére kiterjed: a megvalósítandó fejlesztésekbõl valamennyi mentõállomás, ezáltal az ország szinte teljes lakossága részesül.

A projekt célja:

  • A mentésirányítás és a vállalatirányítás korszerûsítése
  • Az informatikai infrastruktúra kiépítése, a rendszer Európai Uniós elvárásoknak megfelelõ szintre történõ fejlesztése
  • Az Országos Mentõszolgálat integrált vállalatirányítási és döntéstámogatási rendszerének kiépítése, üzembe helyezése.
  • Egységes mentésirányítási és elektronikus döntéstámogatási rendszer kiépítése (egységes mentési protokollok kidolgozása és bevezetése, bejelentõ-kérdezési algoritmus bevezetése, térinformatikai rendszer kiépítése)
  • A prehospitális ellátórendszer számára egységes mentésirányító szolgálat kialakítása, mely gyors kapcsolat kialakítására képes a hospitális ellátórendszerrel is, elõsegítve ezáltal az optimális betegút megvalósíthatóságát
  • Épülettervezés, létesítés, átalakítás, felújítás, felszerelés, berendezés valamint akadálymentesítés.

Hátrányos helyzetûek foglalkoztatását ösztönzõ járulékkedvezmények (1.2.1 konstrukció)

A projekt az ország minden régiójára kiterjed.

A START + kedvezmény alapján járulékkedvezményben részesül az a munkáltató, amely olyan személyt alkalmaz, akinek

  • lejárt/megszûnt a gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási díj (gyed), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj folyósítása, és a folyósítás megszûnésének idõpontját követõ egy éven (365 napon) belül kíván munkát vállalni, vagy
  • a gyermek 1 éves korának betöltése után a gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy a gyes, gyed, gyet, családtag ápolásának idõszakára igénybevett fizetés nélküli szabadság, illetve távollét alatt megszûnt a munkaviszonya, nincs (vagy a gyes folyósítása elõtt sem volt) munkáltatója, továbbá
  • aki tartósan álláskeresõ, azaz aki a START + illetõleg a START Extra kártya igénylését megelõzõ 16 hónap során legalább 12 hónapig – pályakezdõ esetén az utóbbi 8 hónap során legalább 6 hónapig – a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában álláskeresõként szerepel).

A START Extra kedvezmény azoknak a tartósan álláskeresõknek az elhelyezkedését segíti, akik az életkoruk miatt, vagy azért, mert alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek nehezen tudnak visszatérni a munkaerõpiacra. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatót illeti meg a járulékkedvezmény.

OFA Hálózat –  Partnerség, Együttmûködés a Regionális Tudásért

Az OFA keretében mûködõ OFA-ROP Hálózat (ROP 3.2.3. komponens) irodái 2007 december 31-ig mûködnek jelenlegi formájukban.

A projekt helyszíneit az OFA-ROP Hálózat jelenlegi regionális irodái jelentik: Budapest (1037. Galagonya u. 5.), Debrecen (4024. Iparkamara u. 2.), Miskolc (3530. Görgey u. 5.), Pécs (7600. Garay u. 31.), Szeged (6721. Bárka u. 5/b), Veszprém (8200. Kossuth Lajos u. 10.). Jelenleg KD és NYD régiót egy iroda képviseli, ezt szükséges megbontani, tehát egy irodával bõvíteni a hálózatot.

A projekt elsõdleges célcsoportját a foglalkoztatási célú civil szervezetek és egyéb, a szociális gazdaságban érintett helyi szereplõk (ügynökségek, közigazgatási szervek, közalapítványok, önkormányzatok, vállalkozások) jelentik. A projekt közvetett célcsoportja a halmozottan hátrányos helyzetû személyek, akiknek képzését és foglalkoztatását az alternatív munkaerõ-piaci projektek igyekeznek segíteni.

A OFA Hálózat továbbfejlesztésének feladatai:

  • a  helyi foglalkoztatási célú projektek irányítását végzõ szakemberek, projektgazdák számára szakmai háttérszolgáltatás, tanácsadás és képzés biztosítása,
  • szükségletfelmérés készítése a szakmai háttértámogatás típusait illetõen, képzési és tanácsadási igények felmérése,
  • szakértõi háttértámogatás biztosítása annak érdekében, hogy a szervezetek piacképes és közösségi igényeket kielégítõ, hosszú távon is fenntartható szolgáltatásokat legyenek képesek nyújtani /termékeket elõállítani,
  • adatbázis létrehozása és folyamatos aktualizálása,
  • a nyilvánosság biztosítása országos és nemzetközi szinten, az eredmények terjesztése, disszemináció,
  • a helyi foglalkoztatási projektek számára  speciális tudással rendelkezõ és szakmai segítséget nyújtó szakemberek biztosítása,
  • szakmai és menedzsment tanácsadás, válságkezelés, rendezvények szervezése a helyi foglalkoztatási projektek sikeres megvalósításának elõsegítése érdekében,
  • legjobb tapasztalatok (best practice) elterjesztése, tájékoztatás és publicitás biztosítása kiadványok, szakmai folyóirat készítése, honlap mûködtetése,
  • helyi partnerség rendszerének, együttmûködésnek és kultúrájának kialakítása, elõsegítése és támogatása a szociális gazdaságban érintettek és érdekeltek között.

Szûrõprogramok országos kommunikációja

A projekt megvalósításának terület Magyarország. A megvalósítás három szinten szervezett: országos, regionális és kistérségi szinteken.

Szûrõprogramok országos kommunikációjának célja

Országos kampány

  • A lakosság egészségtudatos magatartásának kialakítására, egészséggel kapcsolatos ismereteinek, készségeinek fejlesztésére, valamint a szûréssel kapcsolatos attitûdjének befolyásolására irányuló országos kampány megtervezése és megvalósítása. Az országos kommunikációs kampány részeként olyan standardizált adathordozó elkészítése, ami egyúttal alkalmas az egyén szûréseken való megjelenésének rögzítésére is.

Érzékenyítõ tréning

  • A szûréssel kapcsolatos kommunikációs és motivációs készségek fejlesztésére érzékenyítõ tréningek kidolgozása és szervezése az egészségügyi alapellátásban dolgozó és a szûrésben érintett szakemberek (szakorvosok, háziorvosok, foglalkozás-egészségügyi orvosok, egészségügyi szakdolgozók) részére
  • A kedvezményezett kistérségekben tevékenykedõ kistérségi államigazgatási, politikai és gazdasági reprezentánsok szemléletformáló képzése,
  • A kistérségi szintû közösségi alapú egészségtervek elkészítésének szakmai támogatása (help desk mûködtetése).

Információ menedzsment a felsõoktatásban

A projekt országos kiterjedésû; az érintett régiók: Észak-alföld, Dél-alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl (A fejlesztéseket kiegészítõ, Közép-Magyarországot érintõ beruházások a KMOP program keretén belül kerülnek támogatásra) A projekt koordinációja a projektgazda székhelyén valósul meg.

A projekt biztosítja a K+F-hez szükséges adathálózat infrastruktúráját, valamint a kommunikáció kapacitásának növekedését. A projekt segítségével multimédiás eszközökkel gyorsítja fel az intézmények közötti információáramlást, adatbázisok kezelését. Az informatikai és kommunikációs infrastruktúra a tudomány Európai Kutatási Térségbe való beintegrálódását valósítja meg, hogy ezzel is közelebb kerüljön Magyarország a világ élvonalához.

"Új pálya program"

A projekt során a tanfolyamok megvalósítása országos szinten zajlik az akkreditált képzõk által biztosított helyszíneken. A helyszíneknek meg kell felelniük a FAT akkreditáció elõírásai szerinti szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek. A program során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a felnõttek az ország minden részébõl egyenlõ eséllyel jussanak hozzá a képzésekhez, figyelembe véve a program KMR-re vonatkozó feltételeit.

A programban alkalmazott konstrukció eredményesen elõsegítheti a pályamódosításra kényszerülõ, közszférában dolgozó munkavállalók képzését, átképzését, elhelyezkedését egy olyan képzéskínálattal, amely rugalmasan tud igazodni a programba belépõk összetételéhez, a résztvevõk lehetõségeihez, ambícióihoz, valamint a munkaerõ-piaci igényekhez. Más programok tapasztalatai is alátámasztják, hogy Magyarországon is jelentõs érdeklõdést tanúsítanak a felnõttek önfejlõdésük, képzettségük növelése iránt, így az egyénre és az egyes szakágazatokra fókuszáló eszközökkel a program a piaci elvárásokat teljesíteni tudja, fajlagosan alacsonyabb adminisztrációs költséggel.

Szociális szolgáltatások modernizációja

A projekt megvalósulásának helyszíne Budapest, országos kiterjesztéssel

A regionális módszertani fejlesztések, területi tervezési kapacitások megerõsítése, kábítószerügyi fejlesztések helyszín szempontjából az együttmûködõ partnerek helyi jelenléte által, de a létrejött termékek és szolgáltatások hasznosulása szempontjából különösen érintik az ország egész területét.

A projekt fõ célja szakmai anyagok, szellemi termékek kidolgozása, modellezése, valamint informatikai megalapozása az alábbi területeken:

  1. A szociális szolgáltatások szükséglet-felmérési rendszerének, szakmai standardjainak, protokolljainak, tevékenységadminisztrációjának, minõségfejlesztési és ellenõrzési rendszerének kidolgozása és továbbfejlesztése, azaz átfogó, egységes eljárásrendek és adminisztrációs rendszerek kifejlesztése. Az SZMI (NCSSZI) által 2005-tõl elkezdett szakmai és szolgáltatásfejlesztési tevékenységek kiteljesítése.  A szükséglet-felmérési rendszer kísérleti bevezetése és kipróbálása két régió kiválasztott településein és kistérségeiben.
  2. A szociális szolgáltatások minõségi és hozzáférhetõségi területi egyenlõtlenségeire is reagálva a stratégiai tervezési és módszertani kapacitások fejlesztése és összehangolása az SZMI (NCSSZI) eddigi kezdeményezéseire építve (Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat – a területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása és viszont, a szociális politikának a regionális fejlesztésekben való megjelenítése);
  3. A projekt integráns része a foglalkoztathatóság fokozása érdekében végzett kutatások, elemzések, modellek továbbfejlesztése (HEFOP 2.2.2 intézkedés továbbfejlesztése)
  4. Kutatások, elemzések, indikátorfejlesztések a szociálpolitikai beavatkozások elõkészítéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódóan (szegények és fogyatékossággal élõk esélyegyenlõsége, munkaerõ-piaci (re)integráció – ld. SZMI korábbi kutatásai, stb.).
  5. Kábítószer-probléma kezelésével összefüggõ ellátások fejlesztése, integrálása a szolgáltatások együttmûködésébe (Nemzeti Drogmegelõzési Intézet – SZMI része – megkezdett tevékenységének fejlesztése).

Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerûsítése

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt a cégbíróságok cégbejegyzési és változtatási tevékenységének meglevõ elektronizálásának fejlesztését és kiterjesztését, az újonnan megjelent törvényi változások végrehajtásához szükséges informatikai háttér megteremtését szolgálja, valamint támogatja a hiteles adatvagyon szakszerû kezelését és megõrzését. A cégbíróságok rendszerét kiterjeszti a táblabíróságokra, lehetõvé téve a másodfokra kerülõ ügyek esetében is az elektronikus ügykezelési folyamat fenntartását. Emellett a projekt kialakítja a számviteli beszámolók közzététele folyamatának elektronikus megoldását. A projekt során az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer és a Mérleginformációs Rendszer kormányzati központi alkalmazásokkal való összekapcsolására is sor kerül (ügyfélkapu, e-tértivevény és e-fizetés).

Biztonságos elektronikus összeköttetés az NBSZ és megrendelõi között

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja, hogy biztonságos elektronikus kapcsolati háló jöjjön létre a megrendelésre jogosult szervezetekkel és az engedélyezõkkel, így kiváltva az eddigi papíralapú munkavégzést. A kiépítésre kerülõ rendszer megteremti a már eddig is meglévõ vagy a jövõben létrehozandó informatikai rendszerekkel való együttmûködést.

GSM-R rendszer beszerzése és telepítése

Budapest

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Az okmányirodai ügyintézés elektronizálása

Budapest

A projekt célja az okmányirodai szolgáltatások fejlesztése az alábbi hatósági ügyekben:

  • útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos ügyintézések lehetõségeinek kiterjesztése;
  • a kérelmek elektronikus kezelése;
  • a személyazonosító okmányok elektronikus érvénytelenítése állampolgári kezdeményezésre ügyfélkapun keresztül.

Közigazgatási Informatikai Közmû – Elektronikus azonosító rendszer bevezetése

Budapest

Az állampolgárokra telje körûen kiterjedõ érdemi elektronikus szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az érintett (ügyfél vagy ügyintézõ, ellátó) megbízható azonosítása, amelyre a szolgáltatások ráépülhetnek, így ez kiemelt cél a program egészének sikere szempontjából. A személyazonosítás egyszerû formája a jelenleg az Ügyfélkapun alkalmazott jelszavas megoldás, amelyet azonban az alacsony védelmi szint miatt érdemes lehet kiegészítõ védelemmel ellátni. Ilyen például az SMS vagy email értesítés, ennél erõsebb védelmet ad az SMS-ben megküldött véletlen (random) kulcs, amelyet szintén be kell gépelni. Ez az azonosítási forma a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a Ket-ben megadott reklamálási idõszakkal, visszacsatolással alkalmas a letagadhatatlanság biztosítására, és külön eszköz (kártya) kiadása nélkül lehetõvé tenné szigorúbb azonosítást igénylõ alkalmazások kialakítását (ami hasznos lehet például a közigazgatás – vállalkozás kapcsolatokban történõ gyors elõrelépéshez).

Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltatási Rendszer és infrastruktúra kialakítása

Budapest

Az Európai Unió minden tagországtól elvárja, hogy a közbeszerzésre kötelezett szereplõk (ajánlatkérõk és ajánlattevõk) részére 100%-ban biztosítsák az összes közbeszerzési cselekmény elektronikus végrehajtásának lehetõségét (vertikális követelmény) és a közbeszerzési cselekmények legalább 50%-át ténylegesen elektronikusan bonyolítsák. A projekt a szolgáltatási rendszer bevezetéséhez szükséges változás- és projekt-menedzsment feladatokat valósítja meg. Ha a projekt megvalósul, a közbeszerzések magyarországi szereplõi képesek lesznek hirdetményeiket elektronikusan közzétenni, a mûszaki dokumentációikat elektronikusan megjelentetni. Ezeket az érdeklõdõk elektronikusan is elérhetik és letöltetik, ajánlataikat elektronikusan – akár elektronikus katalógus formájában, a virtuális cég-dossziéval együtt – benyújthatják. Az ajánlatkérõk képesek lesznek ezeket elektronikusan fogadni és felnyitni, az értékelés, elemzés és további versenyeztetés során elektronikus eszközöket alkalmazni, a szerzõdés megkötését követõen a megrendeléseket elektronikusan feladni és az elektronikus számlákat kezelni.

Adóalany centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása

Budapest

A projekt feladata, hogy az APEH adattárházba betöltött bevallási, kontroll és további forrásrendszeri adatokat a bizonylatalapú struktúráról adóalany centrikus fogalmi modellre alakítsa át az adószakmai területek igényeinek megfelelõen.

?Ellenõrzés Informatikai Korszerûsítése az APEH-ben"-projekt

Budapest

Az APEH adatbázisaiban igen sok értékes adatot tárolnak hosszú évek óta és fontos, hogy magasabb szinten hasznosítsák õket az ellenõrzési munkában. A projekt ezt valósítja meg az informatika átfogó alkalmazása, az egyes elszigetelten már mûködõ rendszerek integrálása, illetve a hiányzó részek kifejlesztése révén.

A családtámogatási ellátások folyósításának korszerûsítése

Budapest

A projekt fõbb tartalmi elemei között szerepel, hogy a jogi alapoktól indulva újragondolják a családtámogatási ellátások rendszerét, a költség-hatékony megvalósíthatóság, üzemeltethetõség és optimalizált folyamatok menti alkalmazását, a mûködtetés elõtérbe helyezésével. 

Kiemelten fontos a jelenlegi (elsõdleges eljárási) szabályozási környezet módosítása (pl. az önálló kifizetõhelyek megszûntetése), ezáltal az egységes központi adatbázis megteremtésének, egységes ügyvitel kialakításának elõkészítése, megalapozása.  Ezzel párhozamosan a jelenlegi széttagolt rendszereket egységes, országos rendszerré alakítják. A projekt kiterjed az ügyviteli folyamatok korszerûsítésére, az eddig nem támogatott folyamatok elektronizálására, a hiteles, naprakész információs szolgáltatási lehetõség megteremtésére.

Illetékkezelés háttérinformációs rendszer

Budapest

Az Illetékhivatalok beolvadása szükségessé teszi, hogy az Illetékhivatali tevékenységek informatikai támogatását beolvasszák az Adóhivatal rendszereibe. Az új rendszer korszerûsíti a kapcsolatot a közigazgatás más szerveivel, támogatja az ügyfél-centrikus ügyintézést és tudásbázisával a döntés-elõkészítést.

Közigazgatási Szolgáltató Központok kialakítása I.

Budapest

A projekt célja, hogy megalapozza az egyablakos ügyintézést. Ehhez a közigazgatási szolgáltató központok igazgatását kell megszervezni és a kapcsolódó jogszabály-módosításokat elõkészíteni.

Közigazgatási szolgáltatások belsõ folyamatainak megújítása

Budapest

A cél a közigazgatási szolgáltatások egységes eljárásrendjének felállítása, amely illeszkedik az EU 20 eljárások rendjéhez.

Minõségi jogalkotás megteremtése a központi közigazgatásban

Budapest

A projekt célja, hogy az EU módszertanának megfelelõ minõségi jogalkotást vezessen be a központi közigazgatásban, és megvalósítsa a kapcsolódó informatikai fejlesztéseket.

Humánerõforrás fejlesztés II.

Budapest

A projekt több szakmai modulból épül fel, amelyek az alábbi humánerõforrás-gazdálkodási területek fejlesztését szolgálják:

  • belsõ kiválasztás;
  • pályáztatás;
  • versenyvizsga;
  • vonzó;
  • pozitív közigazgatási pályakép kialakítása;
  • utánpótlási programok;
  • köztisztviselõi elégedettség-mérés.

Egészségügyi Humánerõforrás Monitoring

Budapest

A projekt célja a kormányzati, illetve egészségügyi ágazati szintû döntés-elõkészítések megalapozását, döntéstámogatását segítõ, komplex és egységes ágazati HR Stratégiai Módszertani Központ (HR SMK) koncepciójának és fenntartható mûködésének részletes kidolgozása.

Kistérségi társulások feladatellátásának támogatása

Minden kistérségben

A program célja, hogy a kistérségi társulások megnövekedett feladatainak a sikeres ellátásához szükséges információkat megszerezzék.

A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként (1.3.1 konstrukció)

Országos lefedetségû rendszerek fejlesztésének megvalósításáról van szó, amely érint az ÁFSZ teljes egészét. Valamint a foglalkozási rehabilitáció, ellátás és a szociális ellátó- aktiváló rendszerek egészét

Komplex rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések

  • Az egyablakos rendszer kialakítása, a szociális szolgáltatókkal való együttmûködés kialakítása (a szociális szolgáltatók az OOSZI és az ÁFSZ közös ügyfélkörének összehangolt kezelése, az informatikai rendszerek kommunikációja megteremtése, az ügyintézõk felkészítése, közös módszertan kialakítása a foglalkoztathatóság javítása érdekében. térségi kapcsolattartói hálózat)
  • Munkáltatóknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése (kiemelt nagyvállalati szolgáltatás, mikro- és kkv foglalkoztatási támogató szolgáltató hálózat kialakítása)
  • Munkaerõ-piaci információs rendszer fejlesztése (az aktív munkaerõ-piaci programok központi nyilvántartásának kialakítása, Fogl. Pénzügyi Információs Rendszer)
  • Roma foglalkoztatást megszervezõ hálózat
  • A stratégiai irányítás és a regionális tervezés támogatás, irányítása (a megalapozott gördülõ tervezés kialakítása és ellátása, a különbözõ szervezetek közös célt támogató projektjeinek és az ÁFSZ projektjei elõkészítésének összehangolása)
  • Foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása (A döntések elõkészítését segítõ kutatások, elemzések, értékelések, rövid és középtávú elõrejelzések)
  • A projekt az OOSZI rehabilitációs fejlesztési programmal összehangoltan kerül megvalósításra, a kulcselemek esetében konzorciumi együttmûködésben. A részterületeken a fejlesztések egymásra épülve, szakaszosan, több ütemben valósulnak meg.

A társadalmi kohézió erõsítése bûnmegelõzési és reintegrációs programokkal

A konkrét megvalósítás helyszíne, tekintettel a projekt komplexitására, az egyes projektelemek szakmai felelõseivel még egyeztetés alatt áll

Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl-i régió

A program célja, a társadalmi összetartozás erõsítése, az esélyegyenlõség támogatása (TÁMOP 5. prioritás), az életminõséget javító közbiztonság megteremtése, valamint a bûnözés csökkentése.

  • Gyermek és fiatalkori bûnözés csökkentése
  • Az áldozattá válás megelõzése, áldozatsegítés
  • A bûnelkövetõk társadalmi visszailleszkedésének segítése
  • A közösség kiengesztelése, az okozott károk reparálása

A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerõsítése (2.5.2 konstrukció)

A projekt az ország egész területére kiterjed. (A Közép Magyarországi Régió – KRM – területébõl csak e keret terhére lehet támogatást adni.)

A projekt célja az érdekképviseleti szervezetek szakmai kapacitásának fejlesztése, a társadalmi partnerségben és párbeszédben való részvétel segítése érdekében, a jó kormányzás és a hatékony társadalmi partnerség feltételeinek megteremtésére. Fontos, a szervezetek az érdekképviselethez szükséges információkkal történõ ellátása, valamint í szociális dialógus partnerségi szereplõinek egymás közötti, valamint a kormányzattal való együttmûködésének elõsegítése, az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT), az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k), illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) és a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) szerepének erõsítése.

A foglalkoztatás támogatása az alapellátás egyenlõtlenségeinek kiküszöbölése

A projekt országos hatósugarú, az alapellátás szempontjából hátrányos helyzetû kistérségekre fókuszál. Tekintettel az átképzésben résztvevõ személyek számára, mintegy 150 helyszínnel lehet számolni a két éves projektidõ alatt.   

A projekt keretében háziorvos hiány és az alapellátás hiányzó egyéb humánerõforrásának biztosítása céljából átképzésre kerülnek azok az orvosok és egészségügyi szakdolgozók, akik az ellátórendszer átszervezése következtében korábbi munkahelyüket elhagyni kényszerülnek. Az átképzés alatt álló orvosok munkáját és képzését mentor segíti, illetve felügyeli. Az átképzés alatt az orvosokat olyan kistérségekben helyezzük el, ahol a kollégák nyugdíjazás elõtt állnak vagy van pillanatnyilag betöltetlen a körzet. Az átképzés alatt álló orvosok helyettesítõ és ügyeleti munkát végeznek ezekben a kistérségekben, ahol a sikeres vizsgát követõen elhelyezkednek, megoldva ezzel a praxisváltás, valamint a földrajzi igényekhez igazodó kapacitás-átcsoportosítás kérdését. A program az egészségügyi szakdolgozókra is kiterjed. A kétéves futamidõ alatt, mintegy évi 75-75 személy foglalkoztatását és átképzését teszi lehetõvé. A program tartalmazza a munkavállalók áttelepedési támogatását, lakhatási támogatást, valamint fizetés-kiegészítést.

A szakképzés és felnõttképzés minõségének és tartalmának fejlesztése (2.2.1 konstrukció)

A projekt során a tanfolyamok megvalósítása országos szinten zajlik az akkreditált képzõk által biztosított helyszíneken. A helyszíneknek meg kell felelniük a Hivatal ellenõrzése során vizsgált infrastrukturális, szakmai, személyi feltételeknek. A program kidolgozása során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a felnõttek az ország minden részébõl egyenlõ eséllyel jussanak hozzá a képzésekhez. Ennek elérése érdekében az FSZH és a regionális munkaügyi központok megyei kvótákat dolgoznak ki a képzésbe vonható felnõttek számának szabályozására. Ezen túl a projekt megvalósításának helyszínét adják még a Hivatal által bérelt felszerelt irodahelyiségek is.

A projekt céljai a következõk:

  • A magyar szakképzés átláthatóvá tételének, kompetencia alapelvûségének, minõségbiztosításának és az értékelés folyamatellenõrzésének továbbfejlesztése.
  • A szakképzés teljes vertikumára országosan egységes pályakövetési rendszer kidolgozása, bevezetése, s az így keletkezett komplex adattartalom célszerû feldolgozásával képzési és munkaerõ-piaci információk biztosítása az adatigénylõknek.
  • A CQAF minõségbiztosítási keretrendszerhez illeszkedõ, az OKM által kidolgozásra kerülõ rendszer bázisán, a szakképzõ iskolák ön- és külsõ értékeléséhez szükséges módszer kifejlesztése és bevezetése.
  • Szakmai kompetenciák mérését biztosító vizsgáztatási, ellenõrzési rendszer létrehozása és mûködtetése.
  • Ellenõr-vizsgaszakértõk felkészítése, módszertani kézikönyv elkészítése.
  • Olyan tananyagcsomagok fejlesztése, amelyek biztosítják a kompetencia alapú és moduláris követelményekre épülõ központi programok tananyagegységeinek elsajátítását, a tankönyvekhez való hozzáférést még a kislétszámú szakképesítések esetében is.
  • A kompetenciák részletes leírása, a szakképesítés kompetenciaprofiljának elemzése, leképezése a vizsgafolyamatra.
  • Kompetenciaalapú mérési-értékelési dokumentumrendszer kidolgozása, mely egzakttá teszi a szakmai vizsgáztatást.
  • Felméréseken és elemzéseken alapuló "üzemi"  munkahelyi tapasztalatszerzés a hazai szaktanári továbbképzések új formája, mely a "naprakész"  piaci igényeket kielégítõ szakképzést segíti.
  • A kompetenciák fejlesztésére 3 hetes itthoni és 4 hetes anyanyelvi környezetben kerül sor.
  • Az "idegen nyelvi túlélõcsomag" kifejlesztése  a szakmai oktatók csoportmunkájának keretében valósul meg.
  • A munkahelyi gyakorlati képzés módszertanának fejlesztése, új szervezeti formák kialakításának támogatása, a fogadó gazdasági szervezet hozzájárulási kötelezettségét meghaladó költségeinek biztosítása pályázatokkal.
  • A pályaválasztók orientálása, munkavállaló korú és tanköteles népesség szakképzésbe történõ beiskolázási arányának növelése, különös tekintettel a hiányszakmákra.

Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere ügyfélkapun keresztül

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja, hogy biztosítsuk a földhivatali adatok szélesebb körû, állampolgárok általi elektronikus elérhetõségét. Az adatok elérhetõsége tekintetében biztosítani kívánjuk a 24 órás rendelkezésre állást, míg a kapcsolódó késõbbi projektek már az ügyintézés idõkorlát nélküli megvalósítását tûzhetik ki célul. A projekt végére már látványos eredmények érhetõk el:

  • Az ügyfelek az Ügyfélkapun keresztül bármikor bárhonnan közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, változásokról.
  • Az adatok keresését, az adatokban való eligazodást térképi megjelenítés is segíti.
  • A fejlesztés megteremti az elsõ lépések technikai alapjait az elektronikus földhivatali ügyintézés kialakításában, így a következõ fejlesztési szakaszokban már zökkenõ-mentesebben vezethetõ be a teljes körû elektronikus ügyintézés.

Rendõrség Elektronikus Ügyintézésének megteremtése

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja a rendvédelmi szervezetek ügykezelési és ügyviteli rendszerének korszerûsítése, egységesítése, olyan e-kormányzati, e-közigazgatási környezet kialakítása, amely "polgárbarát", ügyfélcentrikus módon nyújtja a rendõrség által végzett szolgáltatásokat.

Katasztrófavédelmi Országos Információs Rendszer (KOIR)

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja, hogy egy olyan egységes info-kommunikációs rendszer jöjjön létre, mely  a veszély- és katasztrófahelyzetek kezelését, a beavatkozó erõk-eszközök irányítását képes biztosítani országos szinten.   

A munkaerõ-piaci szolgáltatások kiszervezéséhez szükséges akkreditációs rendszer kialakítása

Budapest

Támogatott alsóbbrendû útfejlesztések országosan

Dél-alföldi régió

Bács-Kiskun megye

  • 5215. j. Kerekegyháza-Fülöpháza összekötõ út 0+000 – 3+500 kmsz. közötti szakaszának felújítása
  • 5301. j. Kiskõrös-Kecel-Kalocsa összekötõ út 43+108 – 73+004 kmsz. közötti szakaszának felújítása
  • 5412. j. Kiskunhalas-Csávoly összekötõ út 0+000-20+200 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Békés megye

  • 4232. j. Körösladány – Gyomaendrõd összekötõ út 2+000 – 8+100 kmsz. közötti szakasz felújítása
  • 4235. j. Okány – Vésztõ összekötõ út 1+267 – 3+000 kmsz. közötti szakasz felújítása
  • 4236. j. Zsadány – Okány összekötõ út 0+000 – 4+988 kmsz. közötti szakasz felújítása
  • 4429. j. Kevermes – Medgyesegyháza-Orosháza összekötõ út 16+543 – 21+283 és a 38+996 – 43+538 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

Csongrád megye

  • 4302 j. összekötõ út Kübekháza és Klárafalva (12+500 – 20+709 kmsz.) közötti szakszának felújítása
  • 4415 j. összekötõ út Hódmezõvásárhely és Földeák (3+050 – 10+500 kmsz.) közötti szakaszának felújítása
  • 4521 j. összekötõ út 0+720 – 6+070 km szelvények (Szentes és Szegvár) közötti szakaszának felújítása

Dél-Dunántúli régió

Baranya megye

§         5606 j. Somberek-pécsváradi ök. út 0+000-32+615 km sz. közötti szakasz felújítása

§         5826 j. Pécs-délnyugati elkerülõ út 0+000 – 4+680 kmsz. közötti szakasz felújítása

§         65195 j. Dombóvári bekötõ út 0+000 – 6+211 kmsz. közötti szakasz felújítása

§         Hosszúhetény elkerülõ út építése

Somogy megye

§         65137 j. Lullai bekötõút  0+000-5+600 km szelvények közötti szakasz felújítása

Tolna megye

  • 5113. sz. Szekszárd – Várdomb összekötõ út felújítása
  • 6317. j. Szekszárd-simontornyai összekötõ út szilárd burkolattal történõ kiépítése
  • 6532. j. Hõgyész-dombóvári összekötõ út 0+000 – 3+700 km szelvények közötti szakaszának korszerûsítése
  • 65195. j. Mágocs-dombóvári összekötõ út dombóvári bekötése

Észak-magyarországi régió

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

§         2505. j. összekötõ út 36+350 – 51+718 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         2507. j. Borsodnádasd-Mónosbél összekötõ út 0+000 – 5+215 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         2601. j. ök. út 0+000 – 18+535 km sz. közötti felújítása

§         2603. j. összekötõ út 19+622 – 45+980 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         3611. j. Köröm-Tiszalúc-Szerencs összekötõ út 25+600 – 26+800 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         3613. j. Tiszalúc-Kesznyéten összekötõ út 0+000 – 5+532 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         3616. j. Tarcal-Bodrogkeresztúr ök. út 0+000 – 3+482 km sz. közötti felújítása

§         3617. j. Tarcal-Prügy ök. út 0+000 – 9+712 km sz. közötti felújítása

§         3705. j. összekötõ út 23+223 – 29+697 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         3804. j. Cigánd-Zemplénagárd összekötõ út 2+681 – 7+051 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         Cigánd térsége országos közútjainak felújítása

§         Encs-Gönc térségi országos közutak felújítása

§         Mezõcsáti kistérség országos közútjainak felújítása

§         Mezõkövesi kistérség országos közútjainak felújítása

§         Sajó-völgyi bekötõutak felújítása

Heves megye

§         2412 sz. Sirok- Pétervásárai  öe. út 5+171-13+339 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         2416. sz. Gyöngyös- Verpelét-Eger öe. út 33+100-37+670 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         2505. sz. Eger- Hollóstetõ-Miskolci öe. út 0+000-7+300 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         2505 sz. Eger- Hollóstetõ-Miskolci öe. út7+300-18+879 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         3203. sz. gyöngyös-jászberényi összekötõút 0+000 – 11+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         3209. sz. heves-pusztataskonyi összekötõút 10+184 – 18+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         3210. sz. gyöngyös-adácsi összekötõút 0+000 – 6+127 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         3213. sz. kisköre-poroszlói összekötõút 0+000 – 10+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         24124. sz. fedémesi bekötõút 0+000 – 4+812 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

§         24128. sz. egerszóláti bekötõút 6+500-15+105 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

Nógrád megye

  • Kis-Zagyvavölgyi térségi és Mátra nyugati megközelítését szolgáló országos közutak felújítása
  • Salgótarján térségi országos közutak felújítása
  • Szécsényi kistérségi országos közutak felújítása

Közép-dunántúli régió

Fejér megye

§         8119. j. Velence-Csákvár-Tatai összekötõ út 26+393 – 31+403 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8119. j. Velence-Csákvár-tatai összekötõ út 31+403 – 36+546 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8123. j. Székesfehérvár-Zámoly-gánti összekötõ út 2+150 – 27+540 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Komárom-Esztergom megye

§         1111. j. Budakalász – Dobogókõ – Esztergom összekötõ út 33+122 – 35+776 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8119. j. Velence – Csákvár – Tata összekötõ út 43+311 – 48+510 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8119. j. Velence – Csákvár – Tata összekötõ út 56+177 – 60+460 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

§         8135. j. Tatabánya – Kisbér összekötõ út 0+000 – 6+508 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

§         8143. j. Oroszlány-Bokod összekötõ út 2+402 – 9+728 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Veszprém megye

  • 7309. j. Ajka-Pulai összekötõ út 0+000 – 18+048 km. szelvények közötti szakaszának felújítása
  • 7317. j. Devecser-Tapolcai összekötõ út 0+000 – 6+500 km. szelvények közötti szakaszának felújítása
  • 7319. j. Tapolca-Sümegi összekötõ út 1+000 – 15+300 km. szelvények közötti szakaszának felújítása
  • 7324. j. Devecser-Sümegi összekötõ út 6+000 – 16+400 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

Közép-magyarországi régió

Pest megye                      

  • 1108. j. összekötõ út Budakalászi (3+117 – 4+850 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 2101. j. összekötõ út Mogyoródi (9+300 – 15+235 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 2102. j. összekötõ út Csomád és Fót (17+700 – 18+300 km szelvények) közötti szakaszának felújítása
  • 2102. j. összekötõ út Erdõkertes és Galgamácsa (25+700 – 33+300 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 2106 j. összekötõ út Versegi (39+409 – 41+639 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 2109. j. összekötõ út Versegi (9+700 – 11+820 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 3103 j. összekötõ út Péceli (4+425 – 6+600 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 3105 j. összekötõ út Sülysápi (32+200 – 32+700 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 3105. j. összekötõ út Tura és Zsámbok (15+000 – 20+000 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 3105. j. összekötõ út Zsámbok és Kóka közötti (20+700 – 26+435 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 3106. j. összekötõ út Zsámbok és megyehatár (6+700 – 10+900 km szelvények) közötti szakaszának felújítása
  • 3107. j. összekötõ út Zsámbok és Tóalmás (0+000 – 6+030 km szelvények) közötti szakaszának felújítása
  • 3111 j. összekötõ út Péteri (10+825 – 12+725 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 3112. j. összekötõ út Monori (0+000 – 1+100 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 4601 j. összekötõ út Nagykõrõsi (76+600 – 78+575 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 4602 j. összekötõ út M5 autópálya és Alsónémedi (8+971 – 12+935 km szelvények) közötti szakaszának felújítása
  • 4603. j. összekötõ út Üllõi (6+800 – 9+400 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 4604 j. összekötõ út Alsónémedi (0+000 – 6+250 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 4617 j. összekötõ út Alsónémedi elkerülõ (0+000 – 2+385 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 5202 j. összekötõ út Taksony és Bugyi (2+861 – 15+700 km szelvények) közötti szakaszának felújítása
  • 5204. j. összekötõ út Bugyi és Kiskunlacháza (0+000 – 9+855 km szelvények) közötti szakaszának felújítása
  • 11108. j. bekötõ út Pilisvörösvári (0+000 – 1+828 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 51108. j. bekötõ út Majosházi (0+000 – 2+590 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 52101. j. bekötõ út Dunavarsányi (0+000 – 5+200 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • 52102 j. bekötõ út Délegyházi (0+000 – 4+566 km szelvények közötti) szakaszának felújítása
  • Bugyi nagyközséget elkerülõ út 1. szakasz
  • Csomópont átépítése Monoron
  • Tápiószele-Újszilvás-Abony összekötõ út építése,felújítása

Nyugat-dunántúli régió

Gyõr-Moson-Sopron megye

§         1401. j. Gyõr- Mosonmagyaróvár összekötõ út 2+059 – 3+789 és 23+025 – 24+950 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8222. j. összekötõ út 16+511 – 18+554 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8417. j. Tét- Lébény összekötõ út 16+511 – 18+554 és 30+086 – 32+199 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8419. j.  összekötõ út 13+623 – 15+284 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8518. j. összekötõ út 2+934 – 7+000 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         86107. j.  bekötõ út 2+440 – 3+000 km szelvények közötti szakaszának felújítása

§         8611. j.  összekötõ út 3+469 – 5+507 és 17+308 – 23+983 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Vas megye

§         7416 j. ök. út Ramocsa-Bajánsenye 21+058 – 24+469 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         7417 j. ök. út Szatta-Nagyrákos 2+711 – 7+902 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         7451. j. ök. út Magyarszombatfa-Csákánydoroszló 0+000 – 0+600, 28+800 – 31+000 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         7459. j. Szentgotthárd-Rábafüzes ök. út 0+600 – 3+166, a 7454 j. ök. út Szentgotthárd átkelés ( 9+037 – 12+362) és a 74328 j. út Szentgotthárd átkelés (0+000 – 1+006) kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         8404 j. ök. út Tokorcs-Sárvár(31+500 – 34+487, 41+500 – 42+500)  és a 8453 j. ök.út (0+000 – 1+ 030) Tokorcs-Kemenesmihályfa közötti szakaszának felújítása.

§         84143 j.  út Táplánszentkereszt 0+000 – 1+200 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8614 j. ök. út Tompaládony-Bük 18+384 – 29+970 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         8624 j. ök. Tormásliget-Csepreg 2+900-8+800, és a 8634 j. út Sajstoskál-Bük 0+000-7+661 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         8637 j. ök. út Bük-Acsád 0+000 – 2+093 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         8707 j.  út Körmend-Nagykölked (0+000 – 7+600 kmsz.) közötti szakaszainak felújítása

§         8712. j. Balogunyom-Ják ök. út 0+000 – 0+542 kmsz. közötti szakaszának felújítása

§         8718 j. ök. út Bozsok 8+722 – 10+148, valamint 8719 j. út 6+130 – 6+422 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         8721. j. út Szombathely-Gyöngyösfalu 0+000 – 9+462, és a 87128. j. út Gyöngyösfalu 0+000 – 0+400 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

§         Káld – Vashosszúfalu (8437) út fejlesztése

§         Kõszeg-Bozsok 8719 sz. út, 8718 sz. út felújítása

§         Szeleste – Sárvár (8446), út fejlesztése

§         ETCS2 kiépítése Bajánsenye-oh-Boba között

Zala megye

§         7328. j. Sümeg – Zalaegerszeg összekötõ út 12+000 – 17+100 km szakasz burkolatmegerõsítése

§         7328. j. Sümeg – Zalaegerszeg összekötõ út 19+700 – 21+450 km szakasz burkolatmegerõsítése

§         7328. j. Sümeg – Zalaegerszeg összekötõ út 25+710 – 31+000 km szakasz burkolatmegerõsítése

§         7328. j. Sümeg – Zalaegerszeg összekötõ út 31+000 – 33+900 km szakasz burkolatmegerõsítése

§         7328. j. Sümeg – Zalaegerszeg összekötõ út 33+900-37+200 km szakasz burkolatmegerõsítése

§         7538. j. Letenye – Lenti összekötõ út 19+500 – 23+200 km szakasz burkolatmegerõsítése (Lovászi)

§         Szent Gellért út – Csaba utca vasúti felüljáró, valamint a Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítõ útra


Fogalommagyarázat

Támogatásra javasolt projekt:

Az országos vagy regionális jelentõségû, és többnyire jelentõs összegû beruházásoknak a támogatásáról a javaslat fontosságát, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz való illeszkedését mérlegelve nem pályázat útján, hanem egyedileg dönt a kormány. A támogatásra javasolt projektek a szakértõi zsûri javaslata után nevesítésre kerülnek az akciótervben, ám ez önmagában még nem garancia a megvalósítás támogatására Az NFÜ felkéri a projektgazdát a részletes projektjavaslat kidolgozására, majd értékeli azt az Operatív Programhoz való illeszkedés; a célok mérhetõsége; a költséghatékonyság; a pénzügyi és szervezeti fenntarthatóság; a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlõség; valamint a megvalósíthatóság szempontjából. Amennyiben a projekt megfelel az értékelésnek, az NFÜ 6 hónapon belül támogatási szerzõdést köt a projektgazdával.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt:

A továbbfejlesztésre javasolt projektek nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. A projektgazda felelõssége, hogy továbbfejlessze projektjavaslatát, amelyet szeptember végéig ismét benyújthat az NFÜ-nek. Az NFÜ ismét értékeli azt, majd november végéig meghozza döntését, hogy támogatja, ismét továbbfejlesztésre javasolja, vagy elutasítja-e a javaslatot. Támogatás esetén az eljárás ugyanúgy folytatódik, mint azt fent ismertettük a támogatásra javasolt projektek esetében: az NFÜ felkéri a projektgazdát a részletes projektjavaslat kidolgozására, majd azt értékeli a megadott szempontok alapján.

Pályázati úton támogatható projektek:

A pályázatos rendszerben kezelendõ projektjavaslatok nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak ?kiemelt projekt" minõsítést az elbírálás során, és mivel projekt tematikailag illeszkedik a többségükben õsszel kiírandó pályázatok valamelyikéhez, támogatásuk pályázati úton indokolt. Így a projektgazda benyújthatja javaslatát a vonatkozó pályázatok valamelyikére.

Ebben a formában nem támogatott projektek:

Azt elutasított projektjavaslatok – értelemszerûen – ugyancsak nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. Ezek a projektek nem kaphattak kiemelt minõsítést az elbírálás során, és a javaslatok támogatása jelenlegi formájukban pályázati úton sem indokolt. Ettõl függetlenül a projektgazdák továbbfejleszthetik, illetve átdolgozhatják javaslatukat, és benyújthatják a pályázatok valamelyikére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük