Korszerű Siemens gyártmányú vasútbiztosító állomás a szajoli csomópontban
9 perc olvasás2009. szeptember 30-án Szajol község vasútállomása volt a színhelye a Szajol és Mezőtúr közötti új, Siemens gyártmányú biztosítóberendezések átadó ünnepségének és szakmai rendezvénynek, melyen a hazai vasúti közlekedés fejlődése és a regionális vasutak volt a téma. Az eseményen a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a Magyar Államvasutak Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselői is részt vettek.
2009. szeptember 30-án Szajol község vasútállomása volt a színhelye a Szajol és Mezőtúr közötti új, Siemens gyártmányú biztosítóberendezések átadó ünnepségének és szakmai rendezvénynek, melyen a hazai vasúti közlekedés fejlődése és a regionális vasutak volt a téma. Az eseményen a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a Magyar Államvasutak Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselői is részt vettek.
A fenti vonalszakasz biztosítóberendezéseinek telepítésére, valamint a szajoli vontatási állomás átépítésére a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza vasútvonal felújítása keretében került sor. A teljes projektet az Európai Unió támogatja az ISPA/Kohéziós Alap forrásaiból.
Az elkészült projekt átadásán megjelent és beszédet mondott dr.Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, aki emlékeztetett, Magyarországra az átmenő forgalom jellemző, országunk néhány éven belül döntő európai tényezővé válhat ezen a téren. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése ezért nem csak az utazók kényelmét szolgálja, de stratégiai kérdést is jelent, hazánkban a közúti és a vasúti hálózat fejlesztésének, korszerűsítésének kiemelkedő szerepet kell biztosítani. Ezekre a célokra 2013-ig 1.700 milliárd forintot fordíthat az ország, az összegből fedezhető a Szajol-Mezőtúri beruházásokhoz hasonló projektek megvalósítása.
A korábbi uniós ISPA programok keretében jelenleg is mintegy félszáz vasút-korszerűsítési beruházás zajlik az országban, összesen kb. 220 kilométernyi pályahosszban. A Szajol és Mezőtúr közötti vonalszakasz új biztosítóberendezéseinek telepítésére, illetve a szajoli vontatási állomás átépítésére a Budapest-Lökösháza vasútvonal rehabilitációjának keretében került sor. Az uniós ISPA, illetve kohéziós alap forrásaiból támogatott teljes beruházás közel 30 milliárd forintba, ezen belül a most átadott szakasz mintegy 8 milliárd forintba került.
Az államtitkár rámutatott, a közlekedés fejlesztésére 2013-ig mintegy 1.700 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből jut jelentős összeg a vasúti vonalak korszerűsítésére.
dr. Szentkuti László, a kivitelező Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója szólt a hazai közösségi és a közúti közlekedés aránytalanságáról, nevezetesen, hogy az utóbbi években aránytalanul háttérbe szorult a kötött-pályás közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a gyorsforgalmi úthálózatéval szemben. Utóbbi építése gőzerővel halad, de jelentőségéhez képest eddig háttérbe szorult a kötött pályás közösségi közlekedés, így a vasút fejlesztése is, ezért is jelent örömet számára, hogy most vasúti fejlesztés megvalósulását láthatja.
A vezérigazgató az átadó ünnepségen emlékeztetett, Magyarországnak máig nem sikerült ledolgoznia azt a lemaradást, melyet a rendszerváltásig a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén felhalmozott. A idevágó erőfeszítések, a befektetett összegek nagy terhet rónak az ország költségvetésére.
A cégvezető kijelentette, a Siemens a közlekedés minden ágában fejlesztésekkel képviselteti magát, Mobility elnevezésű divíziója partnere a világ vasúti közlekedésének, a vasutak versenyképességét biztosító modern technológiákban érdekelt gyártó. A Siemens műszaki innovációival jelen van a vasúti közlekedés minden területén. A vállalat olyan beruházásokban kíván szerepet vállalni a jövőben is, ahol a hangsúlyt a mennyiség helyett a hatékonyságra helyezik. Lényeges azon fejlesztések hangsúlyozása, amelyek a meglévő infrastruktúrára támaszkodnak!
Benyó Balázs, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a történeti áttekintés után a vasúti közlekedés fejlesztésére irányuló programokról beszélt. Elmondta: a korábbi uniós ISPA programok keretében jelenleg is mintegy 50 vasút-korszerűsítési beruházás zajlik az országban, összesen 220 kilométernyi pályahosszat érintve.
A jövőre vonatkozó legfontosabb vasúti fejlesztések:
-Budapest-debrecen-Záhony,
-a 4-es korridor,
-Kelenföld-Székesfehérvár,
-intermoduláris központok.
2013-ig az elővárosi kötöttpályás közlekedésre mintegy 100 milliárd Ft-ot terveznek.
A MÁV Zrt. részéről dr. Mosóczy László vezérigazgató-helyettes előadásában ismertette a vasúti közlekedés és a MÁV Zrt. jövőbeli átalakításának kérdéseit, a regionális közlekedést érintő elképzeléseket, az országos hálózat specifikációit. Kijelentette, 10-15 éven belül a törzshálózat olyan szinten lesz Magyarországon, ami megfelel az európai követelményeknek. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervből 2013-ig összesen 1.700 milliárd forintot költhetünk közlekedésfejlesztésre.
A régiós elképzelések lényegét a térségi igényekre alapozott, megrendelés-alapú fejlesztés és üzemeltetés jelenti.
Az új konstrukcióban az állam és a régiók együttesen, gazdaságosan gondozhatják a közlekedési közszolgáltatást.
A szajoli projekt kivitelezését a 2006. novemberi szerződéskötés után, 2007 januárjában kezdte el a Siemens AG és a Siemens Zrt. által alkotott SZM 2006 konzorcium.
A Szajol és Mezőtúr közötti vonalszakasz biztosítóberendezéseinek telepítésére, valamint a szajoli vontatási alállomás átépítésére a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza vasútvonal rehabilitációja keretében került sor.
A teljes beruházást az Európai Unió támogatja az ISPA/Kohéziós Alap forrásaiból, a támogatás összege 105 220 000 euró (29,535 milliárd forint). A támogatás 46%-a hazai forrás, 54%-a pedig európai uniós.
A Szajol-Mezőtúr vonalszakasz biztosítóberendezési munkálatainak költsége, a projekt szerződéses ára ezen belül 27 millió 930 ezer euró volt.
A beruházás mérnöki teendőit a MÁV Zrt. Beruházási Szolgáltató Egysége látta el, a fontosabb alvállalkozók között találjuk a MÁV Dunántúli Kft.-t, a Promontel Zrt.-t, az OVIT Zrt.-t, valamint a PowerQuattro Zrt.-t.
A munkálatok során új elektronikus biztosítóberendezést létesítettek Szajol és Tiszatenyő állomáson, integrálva Kétpó forgalmi kitérő berendezését, továbbá az adott vonalszakaszon új vonalkábelt, új erősáramú tápkábelt telepítettek, és új automata térköz- és sorompóberendezést építettek ki. A szajoli villamos alállomáson a táp- és védelmi berendezéseket is korszerűsítették, beleértve a felsővezetéki távvezérlő rendszert. A beruházás tartalmazta a Tiszatenyő-Martfű szakasz ellenmenet-biztosításának kiépítését is, lecseréltek továbbá két Phoenix S-P06-200 hőnfutásjelző berendezést is. Mindezekkel kihasználhatóvá válik a pálya kiépítettség szerinti sebessége (160 km/h).
A Siemens projektnél alkalmazott innovatív műszaki megoldások között szerepel a SIMIS IS biztosítóberendezés-szoftver alkalmazása is, illetve a Magyarországon honos berendezésekhez kapcsolódó korszerű illesztőegységek kifejlesztése, alkalmazása. Tiszatenyő állomást és Kétpó forgalmi kitérőt a jövőben távvezérléssel irányítják Szajolból az ILTIS felület használatával. A munka során új típusú sorompóhajtóműveket (Scheid-Bachmann HSE-10 vonali, Siemens SIMIS LC állomási sorompók) és új típusú váltóhajtóműveket (Siemens S700K hajtómű) építettek be.
Az Euroastra kérdésére a Siemens képviselője elmondta, a Szajolon most telepített Siemens berendezések a cég legkorszerűbb fejlesztései sorába tartoznak, hasonló megoldást alkalmaztak a közelmúltban a svájci vasútnál is.
Aranyosy Zoltán, a Siemens Mobility divíziójának vezetője a vasúti közlekedést érintő mobilitási és biztonsági kérdésekről szólt, előtérbe helyezve az erős megrendelői szerepet.
Szöllősi József, Szajol polgármestere történeti áttekintést is nyújtva, bemutatta a települést, s szólt a térség vasúti fejlesztéseinek Szajolra gyakorolt hatásáról, emberi vonatkozásairól. A vasútállomáson található, funkcióját vesztett mechanikus váltótornyot a jövő számára múzeumként kívánják megtartani.
A Siemens által kifejlesztett és most üzembe helyezett SIMIS IS biztosítóberendezés-szoftvert, a vonalszakasz állomásainak távvezérlését Szekeresné Hegedűs Györgyi forgalmi munkatárs, ill. Szajol állomásfőnöke mutatta be a megjelenteknek.
A Siemens Magyarországról
A Siemens magyarországi jelenléte az első budapesti villamosvonal megépítésével és villamoskocsik szállításával 1887-ben kezdődött.
Az első hazai Siemens vállalat (Siemens & Halske Budapest) 1890-ben történt bejegyzése óta, a II. világháborút követő kényszerszünettől eltekintve, a Siemens jelen van a magyarországi infrastruktúra fejlesztésben, az elektrotechnikai és az elektronikai iparban.
A Siemens AG általános magyarországi képviseletét a hazai Siemens csoport vezető vállalata, a budapesti székhelyű Siemens Zrt. látja el. Kereskedelmi és szolgáltató profilja magában foglalja a Siemens termékek, rendszerek és technológiai megoldások hazai értékesítését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat (tanácsadás, tervezés, engineering, telepítés, üzembeállítás, műszaki üzemeltetés, szerviz) a következő fő területeken:
energia- és környezetmenedzsment, egészségügy; automatizálás és irányítás, közlekedés, ipari és közületi infrastruktúrák, IT-megoldások és szolgáltatások.
A Siemens Zrt., valamint a csoporthoz tartozó termelő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet végző további Siemens-leányvállalatok a 2008-as üzleti évben együttesen mintegy 2.100 munkatársat foglalkoztattak, és 86 milliárd Ft-os összforgalommal járultak hozzá az ország gazdaságához.
A Siemens Mobility divízióról
A Siemens Ipar szektor Mobility divíziója a különböző szállítórendszerek hálózatszintű megközelítésével személyek és áruk hatékony továbbítására alkalmas megoldásokat kínál. A divízió egyesíti a vasúti és közúti közlekedés üzemirányítási rendszereit a reptéri logisztika, a postaszolgálati logisztika, a vasúti villamosítás rendszereivel, valamint a vasúti és városi elővárosi, valamint távolsági közlekedéshez szükséges járművekkel.
Harmat Lajos