Kultúra és művészet a lelki egészség szolgálatában
10 perc olvasás 
Október 10. a lelki egészség (a lélekben szenvedők) világnapja, így döntött a Lelki Egészség Világszövetsége.
Október 10. a lelki egészség (a lélekben szenvedők) világnapja, így döntött a Lelki Egészség Világszövetsége.
A Világnap magyarországi eseményei ez évben a Reneszánsz Év 2008 rendezvénysorához kapcsolódva zajlottak 2008. október 11-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Budapesten. A sokszínű programokon túl, itt mutatták be az európai régió ellátási helyzetével foglakozó friss WHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérést is.
A „Reneszánsz és Lélek, Kultúra és Művészet együtt a Lelki Egészség szolgálatában" elnevezésű programmal a szervezők a testi-lelki megújulás és a kultúra kapcsolatát emelték ki; a harmonikus élethez szükség van kulturális igényeink kielégítésére is. Kultúránk és művészeti értékeink megőrzése a lelki egészség fontos védelmező tényezője lehet.
A lelki egészség (mentálhigiéné) és a lelki betegség közötti határ nagyon keskeny. Az egyén saját állapotának megítélése („rendben vagyok", vagy „valami baj van velem") és a többség mércéje eltérő eredményre vezethet. Belső konfliktusok minden embernél előfordulnak, ezek felhalmozódása és nem megfelelő kezelése kiválthat lelki és testi betegséget egyaránt.
A WHO adatai szerint a világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedekben a pszichés betegségek minden képzeletet felülmúló ütemben szaporodnak a felgyorsult társadalmi-gazdasági változások, a háborús konfliktusok, az erőszak terjedése, a mind nyomasztóbb migrációs és menekültprobléma, valamint a munkanélküliség következtében.
Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 40 millióra tehető a szkizofréniában szenvedők száma, és évente mintegy millió azok száma akik önkezükkel vetnek véget életüknek. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön. A WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz az első vagy második legelterjedtebb betegség világszerte, ami azért is aggasztó, mert a negatív lelki folyamatok gyakorta járnak együtt testi megbetegedésekkel is.
A világnapi rendezvény tájékoztatóján a konferencia-elnök dr.Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke felhívta a figyelmet, hogy WHO projekt nyomán kidolgozott rendezési-szabályozási anyagot tesznek közzé honlapon, s vitára bocsátják. Minden érdeklődő visszajelzésére figyelnek. Az anyag nagy része már 2006-ban elkészült, most újraélesztve várja, hogy a kormány a nemzeti eü. program részévé integrálja.
Az eü. kormányzat honlapon megjelenő álláspontja szerint; a gondok kezelésére hivatott a Lelki Egészség Országos Program-tervezet (LEGOP), ennek társadalmi egyeztetése a pszichiátriai szakterület több kormányzati cikluson átívelő szakmai fejlesztésének alapját jelentheti, célja a lelki egészség javítását célzó szakpolitikák és leghatékonyabb fejlesztési döntések meghatározása, rendszerszerű összefoglalása, a szükséges erőforrások felmérése, a fejlesztési lépések programozása, a szakminisztérium állásfoglalása szerint.
Az észrevételeket, konstruktív javaslatokat felhasználják a program végleges változatának elkészítésekor, s a társadalmi egyeztetés lezárását követően, új nemzeti programként bocsátják ki a Lelki Egészség Országos Programját.
A Kormány „Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig" című programjának társadalmi vitája során határozott igények fogalmazódtak meg arra, hogy a nemzeti programok sora egészüljön ki egy olyan programmal is, mely az Európai Unió ez irányú terveivel összhangban meghatározza a pszichiátriai szakterület fejlesztési irányait.
A stratégiai program a pszichiátria, az addiktológiai és a mentális megelőzés szakembereinek szakmai bevonásával került kidolgozásra, de az abban meghatározott célok illeszkednek az Egészségügyi Minisztérium szakágazattal kapcsolatos elképzeléseihez is.
Az interaktív véleményezés szerkesztői megállapítják; a mentális betegség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása, amely egyaránt kiemelt szerepet kap az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió népegészségügyi programjában is. A mentális megbetegedéseknek jelenleg is jelentős gazdasági, egészségügyi és társadalmi hatásuk van, de a megbetegedések előfordulási arányának további növekedésével kell számolnunk. A hazai lakosság romló mentális állapota, az öngyilkosság előfordulásának magas aránya, a lelki betegségek és az alkoholbetegség kedvezőtlen tendenciája halaszthatatlan és átgondolt intézkedéseket tesz szükségessé. A kedvezőtlen tendenciák ellenére a mentális egészség, illetve a lelki problémák kérdése hosszú ideig a szükségesnél kevesebb figyelmet kapott. Ezen kívánt változtatni a Pszichiátriai Szakmai Kollégium és a Magyar Pszichiátriai Társaság, amikor megkezdte Lelki Egészség Országos Program (LEGOP) kidolgozását, melyre az Egészségügyi Világszervezet és az Egészségügyi Minisztérium megállapodása alapján került sor 2006-ban.
Az észrevételeket, javaslatokat a legop@eum.hu e-mail címre várják.
Az eseményen megjelent szakemberek szerint, a szakma által már korábban kidolgozott program az egészségügyi reform folyamatának részeként, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül kerülhetne megvalósításra. Egy ilyen program kidolgozására és megvalósítására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium határidős megállapodást kötött, végrehajtására a Minisztérium kötelezettséget vállalt.
Leszögezték; lelki egészségügyre vonatkozóan a 2008-as brüsszeli határozatban állapítottak meg prioritásokat a tagországok. A megállapított 5 prioritás mindegyikében rosszul áll Magyarország, különösen a depresszió és az öngyilkosság terén, utóbbiban a 2. helyen állunk.
A nemzetközileg megállapított prioritások között szerepel a megbélyegzés (stigma) elleni küzdelem, és a munkahelyi légkör, lelki egészség megfelelő kezelése.
A rendezvényen Dr. Matt Muijen, a WHO Európai regionális tanácsadója személyesen mutatta be az európai országok lelki egészséggel kapcsolatos nemzetközi felmérését és a Magyarország részére tett WHO ajánlásokat.
A lelki betegségek kezelésére, a kezelés törvényi szabályozására vonatkozó felmérés 42 európai országban zajlott, s országok szerinti bontásban hasonlít össze olyan jelzőszámokat, mint
a pszichiáterek száma,
a pszichiátriai kezelés finanszírozási oldala,
a közösségi szolgáltatások rendszere,
az ellátásban résztvevők képzési rendszere,
a vényköteles antidepresszánsok, antipszichotikumok és egyéb gyógyszerek finanszírozási és fogyási adatai, illetve a gondozók, családtagok szerepe a gyógyítási folyamatban.
Az adatokat az adott ország egészségügyi minisztériuma bocsátotta a WHO rendelkezésére.
A felmérés igen nagy különbségeket mutat egy-egy ország ellátói hálózatában, a foglalkoztatott pszichiáterek számában például akár tízszeres különbségek is lehetnek. Míg Svájcban 100 ezer lakosra 30 foglalkoztatott pszichiáter jut, addig Albániában 3, Törökországban pedig 1 fő ez az érték. Magyarországon nincs is pontos adat a ténylegesen a szakterületen dolgozó pszichiáterek számáról, feltétlenül változtatásokat javasolnak!
Az európai kutatás arra is rámutatott, hogy a gyakran hangoztatott vélemények ellenére, önmagában a pszichiátriai gyógyszerek forgalmának növekedése nem hoz egyértelmű javulást az ellátásban.
A szakemberek ehelyett egyre inkább
a közösségi szolgáltatásokban,
a betegek rehabilitációjában,
a stigmatizáció (közösségi megbélyegzés) visszaszorításában, ill.
a betegek reintegrációjában látják a helyzet javításának kulcsát.
Sajnos, Magyarországon egyelőre nem látszik, hogy a megszűnő kórházi ágyak ellentételezéseként emelkedne a krónikus pszichiátriai betegek ápolására szolgáló szociális intézményi helyek száma, holott az igényekhez képest ez eddig is rendkívül alacsony volt, és irreálisan hosszú volt a várakozási idő.
Dr. Matt Muijen a tájékoztatón utalt magyarországi személyes benyomásaira, már 10 évvel ezelőtt tapasztalta, milyen magas a kultúra és a művészet színvonala hazánkban, annál megdöbbentőbb számára, hogy a lelki egészségügyben itt nincs kellő minőségű és kiterjedtségű szakorvosi ellátás.
A háziorvosi szolgálat felmérési lehetőségei nem kielégítőek.
Hiányoznak az összedolgozó szakember-teamek amelyek a beteget otthonában tudnák ellátni.
Hiányzik a megfelelő számú kórházi ágy.
Nemzetközi összehasonlításban a terület ellátottsága átlagosnak mondható, de szembetűnő a szakorvosok, méginkább a nővérek elégtelen száma.
Az Euroastra kérdésére, hogy hazánk milyen mintákat követhet a megoldásban, Muijen úr válasza; vannak kiemelkedően teljesítő megoldások, mint amilyen az Egyesült Királyságban működik, vannak nálunk gyengébb megoldások is, Magyarország valahol középtájon áll, de a csehországi, s még a román lelki egészségügy is például vehető. Romániában a közelmúltban új egészségügyi intézményt hoztak létre ilyen célokra!
Rubovszky Rita, a Hungrofest Kht. – Reneszánsz Programiroda ügyvezető igazgatója, a rendezvény egyik szervezőjeként megerősítette, nagy fontossága van a művészet és kultúra, valamint a lelki egészségügy közeledésének, prevenciós és szinten tartó hatása világosan kimutatható. Az elmúlt 7 hónap során az oktatásügyi és művelődési tárca 1,2 milliárd Ft-al támogatta azt a programot, amelyben iskolák, falusi közösségek, stb. kaptak támogatást közösségépítő-megtartó tevékenységük fenntartására.
A megszólaló szakemberek véleménye; össztársadalmi érdek, hogy a lelki egészség témáját és a lelki betegségek megelőzésének kérdéseit mind gazdasági, mind népegészségügyi jelentősége miatt kiemelt prioritásként kezeljük, hasonlóan a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedésekhez.
A Világnap során a Petőfi Irodalmi Múzeumban lezajlott programok elsősorban a művészet és a lelki folyamatok kapcsolatára mutattak rá; több előadás központi szereplője József Attila volt.
Popper Péter a vallás és a lelki egészség dimenziójáról, Tari Annamária a családi problémákról tartott előadást.
Élénk érdeklődés mellett zajlottak olyan szakmai előadások, mint
dr. Bitter István professzor előadása a lelki egészség megőrzését segítő európai összefogás online módszereiről, vagy dr. Rihmer Zoltán professzornak és dr. Purebl Györgynek a depresszió és az öngyilkosság dimenzióját taglaló előadása,
dr. Czeizel Endre professzor gondolatsora a művészcsaládokról, a művészet örökletes voltáról, illetve a művésztehetségek lelki szenvedéséről. A professzor saját kutatásai eredményét közölte, mely szerint Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője" nem vérmérgezésben halt meg, hanem a pszichiátriai klinikán megfojtották!
A rangos előadások mellett a betegszervezetek is bemutatkoztak. A pszichiátriai civil- és betegszervezetek fontos munkát végeznek a lelki problémákkal küzdők támogatásában. A rendezvényen léleksakkal, moralitáskerékkel, lelki egészség és depresszió önkitöltő tesztekkel, tanácsadással volt jelen a
Sötét Nappalok, Fényes Éjszakák Betegegyesület,
a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány,
a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága és
az Életlánc Alapítvány.
A betegszervezetek páciens-pszichiáter közötti beszélgetéssel, irodalmi kiállítással, színházi előadással is színesítették a programot.
http://www.who.int/mediacentre/events/2006/world_mental_health_day/en/index.html
Harmat Lajos
