Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezőjének beszéde a Magyar Kommunista Munkáspárt által 2008. október 11-én, a budapesti József Attila szobornál „Elég volt!" címmel szervezett gyűlésen

 

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezőjének beszéde a Magyar Kommunista Munkáspárt által 2008. október 11-én, a budapesti József Attila szobornál „Elég volt!" címmel szervezett gyűlésen

    Jó együtt lenni Veletek! Az ember szívesen fog kezet olyanokkal, akik tetteikkel bizonyítják, hogy a dolgozók és a nélkülözők oldalán állnak. Közös sikerélmény, hogy meghátrálásra kényszerítettük ezeket itt a Házban. Társadalmi ellenállással, nemzeti összefogással megakadályoztuk, hogy üzleti alapokra helyezzék az egészségbiztosítás rendszerét. Ahhoz képest, hogy milyen kicsik vagyunk, igazán nagy dolgot műveltünk! Nem? Egy egész országot állítottunk magunk mellé helyes szövetségi politikával. Senkitől sem azt kérdeztük, hogy hisz-e Istenben vagy sem, vagy hogy milyen tagsági könyvet hord a zsebében. Egyszerűen azt mondtuk, hogy nincs baloldali meg jobboldali egészség, hanem emberi egészség van. Nincs baloldali és jobboldali megélhetési gond, hanem közös megélhetési gond van. Az emberek nagyon pozitívan reagáltak erre a hangra, és miközben egész Európában privatizálják a közszolgáltatásokat, idehaza egy életbe vágóan fontos területen sikerült megvédeni a közöst.

    Merítsünk erőt belőle a további harchoz! Tanuljuk meg, hogy a szebb jövő lehetősége saját magunkban rejlik! Embert, társadalmi haladást, nemzeti felemelkedést szolgálni csak olyan tud, aki nem téveszti szem elől a célt: a közösségi érdeket, és kész összefogni érte másokkal.

     Most, amikor pénzügyi válság vihara söpör végig a világon, különösen fontos egymásba kapaszkodni, nehogy felkélhessen az ősi rossz, a bajvető gonosz, ahogyan költőnk írta. Mert hiszen ez a kormány semmit sem tesz ellene! Úgy tesz, mintha tüzet oltana, s közben olajt önt a tűzre. Be akarja fagyasztani a béreket, és közben hagyja, hogy elszabaduljanak az árak. Kirekesztették a szakszervezeteket még a puszta egyeztetésből is: Gazdasági Egyeztető Fórum néven olyan testületet hoztak létre, amelyben csak a gazdasági és a pénzügyi guruk kaptak helyet. Ahelyett, hogy munkához és megélhetéshez juttatnák azokat, akik napi megélhetésükért küszködnek, megengedik, hogy kivigyék a profitot az országból. Ahelyett, hogy a legszerényebb jövedelműeket támogatnák, hagyják, hogy négy fős családok 25-30 ezer forintból tengődjenek. Szentgotthárd bezárt, összeroppanóban a forint, növekszik a munkanélküliség, nulla felé közelít a gazdasági növekedés. Ám nem az ember a fontos, hanem a profit. Éljen a konvergencia program, éljen az euró, te pedig törődj magaddal, tán az Isten is megsegít!

     NÁTÓ-ék pedig idejöttek, hogy ne csak támogassák ezt az antiszociális politikát, hanem jelezzék, érdekeltek földrajzi kiterjesztésében is! Rakétát telepítenek Lengyelországba, be akarják vonni a katonai tömbbe Grúziát és Ukrajnát, a magyar politikai elit pedig tapsikol nekik, ahelyett, hogy köztes helyzetünkből kiindulva kollektív európai biztonságra törekedne! Mintha nem tudnák, mivel járhat két tűz közé kerülni itt, Európa Szívében!    Ahhoz, hogy a jövő ne az idegen érdekek kiszolgálóié legyen, hanem azoké, akiknek otthonuk ez a haza, helyre kell állítanunk nemzeti önrendelkezésünket és nemzeti szuverenitásunkat!  Megálljt kell parancsolnunk azoknak, akik önös érdekeiknek rendelik alá Magyarország fejlődését! Gátat kell vetni a magyar föld kiárusításának! Vissza kell szerezni a kiárusított nemzeti vagyon java részét! Még pedig olyan áron, amilyenen eladták!

     Tudnunk kell: a világválsággal nem merülnek ki a neoliberális kapitalizmus tartalékai. Válsághelyzet van, nem forradalmi helyzet. Ebből kell kilábalni. Ésszel, a rendszer kiigazítását célzó új társadalompolitikával. A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal rendszerkorrekciós stratégiája arra irányul, hogy gyorsuljon a gazdasági növekedés, módosuljanak az elosztási viszonyok a dolgozók, a nélkülözők, a kis- és közepes vállalkozók javára, korlátozzák a multik kiváltságait, és számon kérjék tőlük a szerződésben foglaltak teljesítését, köztük a szakszervezeti jogokat. Új egyensúlyt akarunk tőke és társadalom között, az utóbbi javára.

     A válságból nem csak rossz irányba lehet kilábalni, hanem haladó irányba is. Ahhoz, hogy eleget tegyünk ennek a történelmi feladatnak, össze kell szednünk minden tudásunkat, és képességünket, hogy kiszélesítsük a demokratikus erők táborát, és a nép javára cselekedjünk mindenkivel, akinek drága ez a haza és a nemzet jövője!

    

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük