Lelket és értelmet épít

 A járvány miatt sajnos tavaly elmaradt 23. Zsidó Kulturális Fesztivált az idén bepótolják. Az augusztus 22. és 30. között mindjárt öt helyszínen futó nagyszabású eseménysorozat szerves részét képezi Budapest művészeti és kulturális életének. Jelmondata: az „Éljük át újra!”, magában hordozza annak kívánságát, hogy újra megélhessük az együvé tartozás örömét a zenében, irodalomban és a társművészetekben. A fesztivál feladata, hogy felmutassa a magyar és zsidó kultúra legszebb kincseit, azokat az örökbecsű művészi alkotásokat, melyek meghatározzák Magyarország és a Kárpát-medence kulturális arculatát – hangzott el a programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón a felújított Rumbach utcai zsinagógában.

A fesztivál műsorában a vallási tartalmak iránt érdeklődők ugyanúgy megtalálják a számukra kedvező programot, mint a könnyedebb stílus kedvelői. Nagyon régóta vártuk már, hogy ez a csodálatos épület régi pompájában nyithassa meg újra kaput – emlékezett vissza a korábbiakra Kiss Henriett, a Rumbach utcai zsinagóga vezetője. Ez a templom egyszerre képes arra, hogy a vallás, valamint a lelket és az értelmet építő kultúra helye legyen. Dr. Kunos Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója ezt még azzal egészítette ki, hogy az állam a helyreállításhoz 3,2 milliárd forint támogatást nyújtott, a beruházást pedig sikerült a tervezett költségkereteken és határidőn belül tartani! Felhívta a figyelmet arra is, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága javaslatára, Az ENSZ Oktatási Kulturális és Tudományos Szervezete ebben az évben két világhírű magyar születésének 100 évfordulóját emelte be rendezvénynaptárába és ajánlotta a megemlékezést – Szenes Hannáról, az ígéretes fiatal költőről, a cionista ellenállás hőséről és Cziffra György zongoraművészről – az egész világ számára. A tájékoztatón megjelent művészek közül Klein Judit, a Haverim zenekar szólóénekese, műsoráról szólva elmondta, a zsidó zenei világ kincseiből mutatnak be válogatást, kezdve a legősibbektől, a szefárd, latino nyelvű dalokon át, a modernekig. A névválasztás nem véletlen, a haverim, azt jelenti: barátok. A zenekar tagjai is barátok, de mi, a világon mindannyian, a zenének barátai vagyunk, és ezzel próbálunk hidat képezni korok és emberek között. Új köntösbe is öltöztetünk régi dalokat, így lesz a jiddis dalból szving. Augusztus 22-én Mujahid Zoltán ad rendhagyó Szécsi Pál emlékkoncertet a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. Kifejezetten erre az alkalomra írva, vonósnégyes és zongorakíséret mellett szólalnak majd meg az ismert dallamok, úgy, ahogy még az eredeti előadó sem hallhatta. A fesztivál új helyszíneként mutatkozik be a Rumbach utcai zsinagóga. Itt Malek Andi és Jáger Bandi, a Yentl című film leghíresebb slágereiből válogat. Kettőjük együttműködése öt évvel ezelőtt ebben a zsinagógában kezdődött, főleg a jazz és a világzene területén mozognak, de ápolják a zsidó zenei hagyományokat is. A film zenéje nagyszerű szövegű gyönyörű dallamokból áll, az énekesnek is öröme telik benne – hangsúlyozta Malek Andrea. Egy kicsit azért mégis alakítanak rajta, a saját lelkületükhöz illesztik, új ruhát, új értelmet kapnak, noha örökérvényűek. A film egy nő történetéről szól, akinek hiába van esze, akkor is meg kell hajtania magát egy férfi előtt. Ugyanitt a zsinagógában másnap, augusztus 23-án, Gryllus testvérek és Szalóki Ági lépnek fel, „Volt egyszer egy kis zsidó” című műsorukkal.  Egy különleges összeállítás hangzik fel augusztus 24-én a Dohány utcai zsinagógában Illényi Katica és Berki Tamás közreműködésével. Címe a mindenki által ismert világsláger: „Somewhere Over The Rainbow” már magában utal arra, hogy nagyon sokszínű lesz a műsor, sok ember, sok műfaj képviseletében érkezik hozzá. Az est házigazdája Don Lázi – Lázár István, aki a kortárs művészvilág egyik legszórakoztatóbb és legtehetségesebb, virtuóz hangszeres szólistája, humoristája. Nem kevésbé lesz különleges a Rumbach utcában augusztus 25-én Korcsolán Orsolya és az Anima Musicae Kamarazenekar estje, a Piazzola 100. A száz éve született Astor Piazzolának állítanak emléket, aki a tangó koronázatlan királya volt. Képzeletbeli tengelyt hoznak létre Tel Aviv és Buenos Aires között. Olyan komponisták műveit is el fogják játszani, akik Izraelben olyasmit jelentenek, mint Budapesten Bartók, de természetesen Piazzola leggyönyörűbb dallamaié lesz a főszerep. Ezek közül is kiemelkedik majd Piazzola szólóhegedűre és kamarazenekarra írt műve: Négy évszak Buenos Airesben, melyet Vivaldi örökérvényű Négy évszaka ihletett, lefordítva a tangó nyelvére.

 A Hegedűs Gyula utcai Zsinagógában az 30-as évek sikerfilmjeinek betétdalaival várja Kamarás Iván a közönséget augusztus 24-én. Az „Egy fess pesti este” nagyon sok személyes történettel is fűszerezi a Meseautó vagy Seress Rezső nótáit. A Rumbach utcában a Sabbathsong Klezmer Band előadásában Szenes Hanna megzenésített verseit is hallhatja a közönség augusztus 30-án. A naplójából és az édesanyja visszaemlékezéseiből kirajzolódott egy történet is, mely a zenés műsor részét alkotja. A Dohány utcai zsinagógában viszont ugyanekkor egy ősbemutatóra kerül sor. Bíró Eszter – tizenkét tagú zenekar által kísért – szólóestje során Födő Sándor, Kaddis című alkotását ismerheti meg a közönség. Ezt a művet a Holokauszt 75. évfordulóján szerették volna tavaly bemutatni, most pedig az adja különleges aktualitását, hogy mindeddig kevés szó esett a koronavírus áldozatairól. A művet egy ősrégi zsidó-arámi nyelvű ima inspirálta, így alkalmat ad megemlékezni a mostanában elhunytakról. Helyet kaptak benne Szenes Hanna, Szép Ernő, Radnóti Miklós verseire, komponált művek is. Az előadás a Zsidó Fesztivál záróeseménye lesz. A rendezvénysorozatról bővebb információ a www.zsidokulturalisfesztival.hu címen található.