LISZT FERENC: SZENT SZANISZLÓ

2011 Liszt Ferenc születésének kétszázadik, jubileumi éve. Ezúttal egészen különleges zenei csemegét tárt a hallgatók elé a Honvéd Együttes Strausz Kálmán vezényletével, a Fidelio Media közreműködésével és lemezkiadásában. Az élő ősbemutatót 2011.  június 26-án a Villányi úti budai Ciszterci Szent Imre templomban hallgathatják meg az érdeklődők. Addig a Fidelio Media, az első on-line rádióján, a Liszt FM-en és okostelefonon is lehet élvezni június 24-én délután hat órai kezdettel, majd a rákövetkező hetekben többször megismétlik.

2011 Liszt Ferenc születésének kétszázadik, jubileumi éve. Ezúttal egészen különleges zenei csemegét tárt a hallgatók elé a Honvéd Együttes Strausz Kálmán vezényletével, a Fidelio Media közreműködésével és lemezkiadásában. Az élő ősbemutatót 2011.  június 26-án a Villányi úti budai Ciszterci Szent Imre templomban hallgathatják meg az érdeklődők. Addig a Fidelio Media, az első on-line rádióján, a Liszt FM-en és okostelefonon is lehet élvezni június 24-én délután hat órai kezdettel, majd a rákövetkező hetekben többször megismétlik.

Érthetetlen, hogy a világ zeneirodalmának figyelmét miért kerülte el eddig a Szent Szaniszló. Az idős, vallásos Liszt grandiózus művet alkotott, amely töredékekben maradt ránk, előadása mégis tökéletes élményt nyújt, persze a mai kiegészítésekkel. Ugyanis Liszt három tételt nem hangszerelt meg, mégpedig két polonézt és a szent anyjának dalát, ezek csak zongoraletétben maradtak meg 1869-ből. Zsoldos Dávid, a Fideli Media Kft. alapítója és Strausz Kálmán ültette át zenekarra és énekkarra. Korábbról egyikük sem ismerte a Liszt utolsó alkotói periódusában készült darabot, csak annyi derült ki róla, hogy 2003-ban Amerikában bemutatták. Európában és Magyarországon még soha. Strausz Kálmán a Lengyel Intézet segítségével külön elutazott Krakkóba, hogy megtekintse Szent Szaniszló sírját a Szent Mihály templom főoltára mellett.

Szent Szaniszló Lengyelország védőszentje. II. (Merész) Boleszláv király javaslatára II. Sándor pápa 1072-ben nevezte ki Krakkó püspökévé. A püspök azonban a királyt kicsapongó élete miatt sokszor dorgálta. Boleszláv ezért hamis tanúk bevetésével megrágalmazta őt, de Isten csodával mentette meg a püspököt az alaptalan vádaskodástól. Intelmeit a király továbbra sem hallgatta meg, ezért kiközösítette az egyházból, sőt misézés közben megölette. Mint felségárulót megcsonkították, kezét-lábát levágták. Végtagjai csoda következtében újra összeforrtak – ennyi a legenda.

Liszt 1869-ben először Lucjan Siemieński lengyel íróval íratott szövegkönyvet a püspök mártíromságáról. Ekkor, a Szent Erzsébet legenda sikeres bemutatója után Liszt még trilógiát szeretett volna írni Jókai novellája alapján Szent István király életéről is. Versbe szedését id. Ábrányi Kornélra bízta, aki a Legendát korábban németre fordította. Utóbbiból Liszt megrendült egészségi állapota, sok hangversenyezése és tanítási gyakorlata miatt elmaradt. Bizonyára ezért nem tudta befejezni a Szent Szaniszlót sem.

A szövegkönyv megzenésítéséhez Liszt csak 1874-ben fogott hozzá, miután kétszer is átdolgoztatta a librettót. Tőle szintén sok átdolgozás készült költők és színpadi szerzők művei alapján. Végül a Szaniszló-legenda újabb változatával ismertette meg a hercegné lánya, Marie von Hohenlohe. Összesen 17 évig dolgozott a művön – sok megszakítással, de befejezni nem tudta. Halála előtt egy héttel küldte el kiadójának a zsoltár-részt, ami rögtön meg is jelent.

A magyar EU-s elnökség utolsó napjaira időzítették a bemutatót, készülve a következő, lengyel elnökség félévére. Így történt, hogy a sajtóbemutatót a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségén tartották. A magyarul jól beszélő lengyel rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Roman Kowalski elmondta, hogy a magyarokkal való együttműködés két éve sikeres programokat hozott létre, és már a tavalyi Chopin-évben kezdődött. Tudvalévő Liszt és Chopin személyes barátsága, Liszt Ferenc tisztelettel és szeretettel könyvet írt Chopin életéről, amit majdnem száz év után, új fordításban ismét kiadott a budapesti Lengyel Intézet. (Az első magyar kiadás 1923-ban jelent meg Kereszty István zenetudós fordításában.)

   Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója (szintén remekül beszél magyarul) már megrendezte a Liszt-Chopin plakátversenyt, valamint elmondta, hogy az idei Varsói Zenei Fesztivál főszereplője Liszt lesz éppúgy, mint tavaly Magyarországon Chopin.

Zsoldos Dávid úgy véli, mivel Szent Szaniszló nem része a magyar köztudatnak, könnyen ment feledésbe nálunk a lengyel püspök. Szerinte a legszemélyesebb mű, ami valós képet ad a világhírű magyar zongoravirtuózról és a zeneszerzőről. A mű egyik interlúduma Lengyelország nemzeti himnusza. Liszt Ferenc a lengyel témájú szövegkönyv megzenésítésével hódol az életében meghatározó szerepet betöltő Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegné lengyel származásának.

A most kiadott dupla hanglemezen közreműködik a Strausz Kálmán vezette Honvéd Férfikar, a Budapesti Stúdió Kórus és az Óbudai Danubia Zenekar. Szólót énekelnek: Mukk József, Kálmán László, Haja Zsolt, Kovács István, Wiedemann Bernadett, Kiss Edit, Fátrai János, Pintér Dömötör. Orgonán játszik: Nagy László Adrián. Támogatói: a Balassi Intézet, a Lengyel Intézet és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).

A cikket részben Kaisinger Rita tanulmányának alapján írta:

DOBI ILDIKÓ/Kép:Lantai József