Lőwy Árpád

Dr. Réthy László / Lőwy ÁrpádKölteményeire már csak az én generációm emlékszik. Verseit frivolnak, polgárpukkasztónak, felháborítónak, pornográfnak hívták a finnyás olvasók (akkor miért olvasták?), ő maga „disznólkodásnak" nevezte költeményeit. Amelyek között leghíresebb a Toldi átirata.

Dr. Réthy László / Lőwy ÁrpádKölteményeire már csak az én generációm emlékszik. Verseit frivolnak, polgárpukkasztónak, felháborítónak, pornográfnak hívták a finnyás olvasók (akkor miért olvasták?), ő maga „disznólkodásnak" nevezte költeményeit. Amelyek között leghíresebb a Toldi átirata.

   Valódi neve dr. Réthy László. Bölcsész, etnográfus, numizmatikai író, akadémikus, egyetemi tanár, a Révai Nagy Lexikon szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiség osztályának igazgatója, számos tudományos könyv szerzője. Numizmatikából, heraldikából ősrégészetből és szlavisztikából doktorált a budapesti, krakkói és a bécsi egyetemen. Német, olasz, lengyel, román, örmény és szanszkrit nyelven beszélt. Ezen felül még egy műfajban jeleskedett. Merész, humoros, olykor durva verseiben a sznobizmust, a hivatali packázásokat, a prűdséget gúnyolta ki.

   Ma már a videotékákból „felnőtt filmeket" lehet kikölcsönözni, ezekhez képest Lőwy versei olyanok, mint a Hófehérke és a hét törpe meséje. Mégsem idézhetek műveiből a bonyodalmak elkerülése végett. Újévi köszöntő c. verséből írok ide két szolidabb. versszakot.

   Elérkezett végre a várt Újesztendő! / Kívánom, hogy hozzon sok jót a jövendő! / Kövér, tiszta búzát arasson a kasza, / És minden magyarnak jól álljon a   –   nyakkendője!

   Hazánk boldoguljon, virulj magyar népem! / Székesfővárosunk épüljön ki szépen! / Terjedjen az erény, vesszen ami durva! / Minden utcasarkos álljon egy.-egy   – hirdetőoszlop!"

   Aki ennél többet szeretne tudni a költőről és verseiről, továbbá nem szégyenlős, nézzen utána a „szakirodalomban." Tudomásom szerint két könyve jelent meg. Az egyik Lőwy Árpád összegyűjtött versei. Kiadta a Bécs-Bábolna-Budapest Kiadó 1993-ban. Bevezetője Schöpflin Aladár, az MTA tagja, a Baumgarten-díj kurátora Réthyről írt nekrológja, amely a Nyugat 1914. decemberi számában jelent meg.

   A másik Lőwy Árpád „Disznólkodni szabad" c. könyve. Az Orient kiadó gondozásában jelent meg 1989-ben, Horváth Gita kitűnő rajzaival és bevezető tanulmányával. A versek olvasóiról a többi között ezt írja: „A millennium derűs lelkű iddogáló magyarjai voltak a királyi főváros szellemi fellegvárának utolsó bohém alakjai."

   Lőwy-Réthy más eszközöket is használt. Hivatalos iratok, fejterjesztések szövegén kis módosítással tréfás, a bürokráciára, a hivatalnokok pöffeszkedésére rávilágító szövegeket állított elő. Ezt a „hagyományt" folytatta a korszakváltás figyelembe vételével, egy évszázaddal később a Kurír c. napilap szombatonként megjelenő szatirikus melléklete, az Elefánt.

És ha valakinek kedve szottyan pótolni abbéli hiányosságát, hogy nagy magyar poétánk verseit nem olvasta sok verse letölthetően olvasható az alábbi WEB címen:

http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/

 Láng Róbert