Magic Magyarország Konferencia : Hangsúly A Hatékony Technológián

2010. szeptember 14-én tartotta a közel 20 éve működő szoftvercég, a Magic (Onyx) Magyarország konferenciáját, melynek vezérlő gondolata az informatikai hatékonyság volt.

Az elsősorban informatikai kis- és középvállalatoknak szóló eseményen esettanulmányokon keresztül mutatták be, hogyan növelheti ez a szektor saját piacképességét és termelékenységét, a fejlesztési költségek csökkentése mellett. A rendezvényt szervező Magic szemléletváltásra bíztatja az érdekelteket, mondván, az informatikai fejlesztést ma már az üzlet igényei sürgetik.

Az eseményen Németh Mónika, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom Fejlesztési Főosztályának vezetője tartott előadást az új kormányzat informatikai kis- és közép-vállalkozásokat érintő stratégiájáról, különös tekintettel a szoftverfejlesztőkre.

Az előadó felvázolta a minisztérium szakirányú építőelemeit;

dr.Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkárnak két helyettese működik:

-A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős Vasváriné Dr.Menyhárt Éva, kinek főbb kompetenciái:

Az elektronikus hírközlés , audiovizuális média, digitális átállás, Információs Társadalom és a postai ágazat szakpolitikai irányítása és kormányzati stratégiák kidolgozása,

Frekvenciagazdálkodás,

E-Magyarország közösségi hozzáférési pontok működtetése,

Európai Uniós szakpolitikai kapcsolatok,

Az űrkutatás felügyelete.

-A kormányzati informatikáért felelős Vályi-Nagy Vilmos, kompetenciái:

Az állampolgárok és a vállalatok/szervezetek elektronikus ügyintézési hátterének biztosítása,

A közigazgatási informatika egységes üzemeltetése és fejlesztése,

Az állami informatikai infrastruktúrák működtetése, közigazgatási intézmények szakirányítása, felügyelete, ellenőrzése,

Speciális informatikai projektek (pl. 112 segélyhívó).

A kormányzati szakirányítás az informatikai szektort az alábbiak szerint csoportosítja:

-Informatika:

Vállalati és kormányzati informatikai szolgáltatások

Alkalmazás-fejlesztés

e-közigazgatás

Hardver gyártás és forgalmazás

e-beszerzési rendszerek.

-Hírközlés:

Vezetékes és mobil hálózatok

Szélessáv

Műsorszórás

Posta-szolgáltatások

Hang, internet és TV szolgáltatások.

-Audiovizuális média:

Tartalomfejlesztés, nemzeti kultúrkincsek digitalizálása, oktatási és szórakoztató tartalmak, e-kereskedelem.

Az iparág helyzetéről szólva a fő mutatókat így vázolta:

Az IKT piac mérete évi kb. 3.700 milliárd Ft., ebből

-Hírközlés: 1.200 milliárd

-Informatika – belföldi felhasználás: 1.500 milliárd

-Informatika – export: 800 milliárd

-Tartalom/média: 200 milliárd

Foglalkoztatás:

jelenleg kb. 100 ezer embernek ad közvetlenül munkát a szektor, további mintegy 100 ezernek közvetetten.

Vállalkozások: kb. 14 ezer vállalkozás működik az IKT piacon.

Magyar tulajdonú KKV-k helyzete:

az informatika és a média területén számottevő piaci súlyuk és innovációs szerepük, a távközlésben ez kevésbé jellemző.

Infrastrukturális ellátottság:

a hang- és a televíziós szolgáltatások a lakosság 100%-a számára elérhetők,

a vezetékes szélessáv a települések 90%-án érhető el,

a mobil szélessáv 500 településen,

a lakossági PC ellátottság kb. 55%-os, a vállalati PC ellátottság gyakorlatilag 100%-os.

Fogyasztók kommunikációs költése:

a magyarországi fogyasztói kosárban a kommunikációs költés 5,3%ot képvisel, ez az arány az EU27-ben a legmagasabbak között van (csak Bulgáriában (7,4%) és Hollandiában (5,4%) magasabb.

Az EU átlag: 3,1%, pl: Ausztriában és Németországban 2,4%.

Az EU27-ekhez viszonyítva nálunk alacsony a szélessávú penetráció és az internet használat, jelentősen alacsonyabb az e-ügyintézés és online kereskedelem (még régiós viszonylatban is), árszintünk a középmezőny végén helyezkedik el.

Az e-közigazgatási szolgáltatásokat közel egymillióan használják, a magyarorszag.hu oldalnak naponta

60-70 ezer látogatója van, akik napi 2 millió oldalt néznek meg.

Gondot jelentő hazai területek:

A „digitális ön- és közbizalom" hiánya:

– 4 milliónyi a digitális analfabéta (aki nem fér hozzá, nem használja, nem tudja, mire jó),
– az E-közigazgatás szintje nem kielégítő,
– hiányzik a színvonalas informatikai szakemberképzés és az informatikai innovációs ösztönzők sora.

Gyenge az együttműködés más iparágakkal:

– a távmunka és a távoktatás lehetőségei kihasználatlanok,
– az iparág képességeit nem eléggé használják fel a kulcs-iparágak (pl. az egészségügy,

a környezetvédelem és a mezőgazdaság)

Infrastrukturális aszimmetria tapasztalható:

– Jelentős különbségek vannak a vidéki és városi ellátottság között, infrastruktúra építés helyett a magyar kábelcégek felvásárlása a jellemző
– Az állami infrastruktúrák és az e-közigazgatási fejlesztések szétaprózottak
– A magyar tulajdonú kábelszolgáltató vállalatok forráshiányosak
– A multinacionális távközlési vállalatok túlsúlya tapasztalható, erős a függés a külföldi beruházási döntésektől
– A távközlési cégek valós adókulcsa alacsonyabb a hivatalosnál, adóoptimalizálásuk eredménye, hogy a külföldi tulajdonos másik országban adózik.

Az EU 2020 IKT szektorral összefüggő célkitűzései és a hazai helyzet

A vonatkozó hazai helyzet:

2,4 millió háztartásban nincs olyan korszerű internet hozzáférés, amely nélkülözhetetlen a kényelmes és hasznos tartalmak használatához,

A mobil szélessáv fejlesztése lelassult, az elmaradott területeken nincs fejlesztés,

A lakosság mintegy 40%-a rendszeres internet használó,

A mobil beszéd-tarifák a nálunk a hatodik legmagasabbak az EU tagokat tekintve, ezzel a legmagasabbak a régióban.

A lakosság 5%-a vásárol online

A lakosság 8%-a használ e-kormányzati szolgáltatásokat

A K+F beruházások értéke EU viszonylatban nagyon alacsony.

Az Európai Uniós célok:

2013: 100%-os szélessávú lefedettség

2015: a lakosság 75%-a legyen rendszeres internet használó,

egységes belföldi és külföldi mobil tarifák legyenek,

a lakosság 50%-a vásároljon online módon,

a lakosság fele használjon e-kormányzati szolgáltatásokat,

az IKT területén végzett kormányzati kutatási és fejlesztési beruházások értékét a kétszeresére kell emelni.

2020: Különlegesen gyors internet (minimum 30 Mbit/s ) minden háztartásban, amely alkalmas bármilyen oktatási,

információs szórakoztató tartalmat gond nélkül tud eljuttatni a fogyasztóhoz.

Hogyan kapcsolódik az IKT iparág a társadalom és a gazdaság fejlesztéséhez és a kormányzati prioritásokhoz?

-Gazdaságfejlesztés – Új Széchenyi Terv:

Mind a 7 pillér sikeréhez aktívan hozzá tud járulni a szektor

Különösen erős hatást fejthet ki a tudásgazdaság és hálózati gazdaság fejlesztésében

A KKV szektort az IKT köti össze a globális gazdasággal.

-Közösség-fejlesztés, társadalmi kohézió:

Segíti az elmaradott régiók és társadalmi csoportok felzárkózását, elsősorban a távmunkán és távoktatáson keresztül,

Olcsóbbá, egyszerűbbé, kényelmesebbé teszi a mindennapokat.

-Olcsó és hatékony állam:

Az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatást csak informatikai fejlesztésekkel lehet megvalósítani

Elengedhetetlen a centralizált megközelítés

Az üzemeltetés területén 20%-os költségcsökkentést eredményezhet a felelős és takarékos kormányzati informatika.

Az IKT szektor helye az Új Széchenyi Terv programjaiban

-Gyógyító Magyarország – Egészségipar

– Kórház és kórház közötti kommunikációs, távdiagnosztikai rendszerek
– Lakossági e-szolgáltatások fejlesztése, életviteli szolgáltatások, AAL
– Az egészségturizmus támogatása infokommunikációs rendszerekkel
– A kapcsolódása a kreatív iparágakhoz egyre erősebb
– Magas K+F+I potenciál (orvosi műszergyártás, jelentős IT kapcsolódás)

-Megújuló Magyarország – Zöld gazdaság

– Energiahatékonysági rendszerek (épületek, önkormányzati szektor – intelligens városok?)
– CO2 kibocsátás csökkentését eredményező új alkalmazások, szolgáltatások

Otthonteremtés és Lakásprogram

– Háttértámogatás: smart home, smart metering és szórakoztató / média rendszerek

Vállalkozás-fejlesztés

– Üzleti alkalmazások (folyamatmenedzsment, hatékonyságnövelő szolgáltatások)
– E-beszerzés, online vásárlás
– Oktatás, képzés

Tudomány, Innováció

– A K+F+I jelentős része az IKT szektorban zajlik
– Az innovációs klaszterek szerepe az IKT szektorban jelentős
– Fontos a tudomány-üzleti szféra összekapcsolása
– Kreatív iparágakkal való kapcsolódás
– EU jelenlét erősítése – FP7 és CIP

Foglalkoztatás

– Kiemelt szerep a kreatív iparágaknak és az innovációnak
– Távmunka, felnőttképzés – távoktatás

Tranzit gazdaság

– Logisztikai rendszerek
– Intelligens közlekedési rendszerek (közlekedés irányítás, utastájékoztatás, e-díjfizetés)
– Vasúti távközlés korszerűsítése

A konferencia további részében a Magic Software Enterprises műszaki igazgatója, Eyal Pfeifel szólt az alkalmazásfejlesztés jövőjéről a Magic Software termékei vonatkozásában ("Cloud Computing", SaaS, SOAP),

valamint az integrációs fejlesztésekről és a cég iBolt termékéről, annak alkalmazásáról vállalati környezetben.

Műszaki és üzleti előnyei révén csökkenthetők az IT üzemeltetési költségek, az igazgató erre külföldi gyakorlati példákkal mutatott rá.

Szluha Márton, a Magic Magyarország Kft. ügyvezető Igazgatója előadásában szólt;

-a fejlesztőeszköz választás szempontjairól, a megfelelő alkalmazásfejlesztő eszköz kiválasztása ugyanis hosszútávon meghatározhatja a vállalkozás versenyképességét,

-miért tartják a cégnél az uniPaaS-t a legjobb választásnak üzleti szempontból egy szoftverfejlesztő cég számára?

Nádasy Gábor a Magic Magyarország Kft. technikai Igazgatója és Tóth András, a BMS Informatikai Kft. informatikai vezetője demonstrálta, hogyan lehet működő rendszert, nagy bonyolultságú internetes RIA alkalmazást fejleszteni 30 perc alatt az uniPaaS RIA-val.

Németh Csongor, a Controlling Kft. informatikai vezetője az iBolt integrációs platform felépítését, működését ismertette, s bemutatta néhány konnektorát, az SAP R3 rendszerrel percek alatt történő integrációját.

Kritikus, nagyobb felhasználó-számmal rendelkező uniPaaS RIA rendszereket mutatott be Turcsik István,

a PSL Consulting Kft. ügyvezetője, Porcsin Béla, a Have Kft., Gelencsér Gábor , a TEVA MAgyarország Zrt. és

Boda Zsolt , a 4A Security Kft. IT szakértője.

Ezek az uniPaaS RIA rendszerek alkalmasak különböző kliens típusok (vastag, vékony, RIA, Windows Mobile) és szerver (Windows, Linux, Unix), illetve adatbázis architektúrák (Oracle, MSSQL, DB2 stb ) közötti portolásra.

Esettanulmányt ismertettek az iBolt-nak a TEVA Magyarországnál történő alkalmazására „mission critic" környezetben.

A Magic-nél vallják; az informatikai rendszer fejlesztésének egyik tipikus hibája, hogy a megrendelő szükségtelen kockázatot vállal azzal, hogy a jelentős költség-ráfordítás mellett is lassan, több hónapos átfutással valósítja meg a szoftverfejlesztéseket. Ilyenkor a beruházás, vagyis az IT-fejlesztés gazdasági szempontból is értékelhetetlenné válik, mert a nagyértékű ráfordítás nem térül meg.

A hazai KKV-k számára, amelyek a soron következő uniós pályázatokra (is) alapozzák fejlődésüket életbevágóan fontos lehet ez a megállapítás. A mai pénzügyi környezetben és a folyamatosan változó üzleti igények világában veszélyes a vetélkedő piaci szereplők számára, ha fejlesztéseiknél nem veszik figyelembe; a lehető legkevesebb befektetéssel a leggyorsabban elérhető megoldást kell választani.

Szluha Márton, a Magic (Onyx) Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint; az informatikai rendszerek kiépítése és fenntartása bizonyítottan összefügg a gazdaságossággal és a termelékenységgel. Minden informatikai vállalkozásnak tisztában kell lennie a ténnyel, nem mindegy, hogy az adott célt milyen időn belül és mekkora költséggel érhetik el, ez határozza meg versenyképességükkel. Ilyen körülmények között nem érthető, hogy a vállalati fejlesztési technológia kiválasztásának nagy fontosságú kérdését a vállalati vezető vagy a tulajdonos miért

bízza műszaki kollégájára.

A költségek megtérülését biztosító technológiák alkalmazása, különösen a rendszerintegráció területén, a legfontosabb szempontok egyikének kellene lennie az informatikát alkalmazó vállalatoknál, hiszen ezen cégek IT költségeinek jelentős részét a rendszerek megfelelő együttműködésének fenntartására fordított összegek teszik ki.

A fenti célra tervezett integrációs eszköz szinte csodákat képes produkálni.

A vállalatok esetében, a különböző szoftverek megfelelő integrációja, az egyes bevezetendő új szolgáltatások platformja, az informatikai fejlesztésekre szánt költségek, a technológia üzemeltetésének költsége, vagy éppen a jövő üzleti modelljeként emlegetett internet-alapú üzleti vállalkozás-modellre történő áttérés mind olyan gazdasági kérdést jelent, amelyek egy adott szervezet jövője szempontjából kulcsfontosságúak.

A technológi-választás szabadságát szem előtt tartó, izraeli központú Magic (Onyx) Magyarország ezért kívánta szemléltetni konferenciáján, a korszerű, összetett technológiák nagyon is összefüggenek a gazdaságossággal, s a KKV-knak csak a kiadások csökkentésével, gyors és korszerű technológiával van esélyük a nemzetközi vállalatok mellett, akár őket kiszolgálva, piacképesen életben maradni. Ezért tartják a Magic-nél; a technológia választása nem műszaki, hanem üzleti kérdés.

http://www.magicsoftware.hu/

Harmat Lajos