Magyar-belga-spanyol egyeztetés a közös EU-elnökségről
4 perc olvasásTizennyolc hónap múlva 18 hónapig a három ország a közös felelősség jegyében kell, hogy ellássa a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti EU-elnökségeket – első alkalommal valósítva meg a hatályba helyezésre váró Lisszaboni Szerződés vonatkozó rendelkezéseit.
Tizennyolc hónap múlva 18 hónapig a három ország a közös felelősség jegyében kell, hogy ellássa a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti EU-elnökségeket – első alkalommal valósítva meg a hatályba helyezésre váró Lisszaboni Szerződés vonatkozó rendelkezéseit.
Iván Gábor magyar, Diego Lopez Garrido spanyol és a vendéglátó Olivier Chastel belga külügyi államtitkár csütörtökön első alkalommal tartott megbeszélést a leendő csoportos EU-elnökségre való felkészülés jegyében. Találkozójuk után mindhárman hangsúlyozták, hogy jóllehet egymást követő elnökségek között már jelenleg is létezik egyeztetés és együttműködés – ennek jegyében készül az idén júliustól félévente egymást váltó francia-cseh-svéd elnökségi trió is közös prioritási listát és a programot beterjeszteni az EU-Tanács főtitkárságához -, de tényleges csoportos elnökségről voltaképpen csak a Lisszaboni Szerződés hatályba helyezése után beszélhetünk. Iván Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy igen szerencsés a „trió" összetétele, amennyiben egyikük egy alapító tag, a másik egy húsz éves múlttal rendelkező nagy tagország, a harmadik pedig egy „ambícióktól fűtött" új EU-tag.
A mostani találkozó – státuszát tekintve – voltaképpen még informális volt, és a felek elsősorban azt tekintették át, miként, milyen ütemezésben, milyen módszerek és elvek mentén kezdenek majd hozzá a közös európai uniós másfél év felépítéséhez. Egyetértettek abban, hogy mihelyt az ő ciklusukat közvetlenül megelőző francia-cseh-svéd 18 hónap prioritásai és programjai ismertek lesznek – ami június közepére várható -, ismét összeülnek mindezek értékelésére, és a várható, hosszabb távú következmények számbavételére. Ezt követően – elfogadva Garrido meghívását – szeptemberben Madridban találkoznak újra, és a tervek szerint ekkor kezdenek neki a belga-spanyol-magyar 18 hónap prioritásainak a kialakításához.
A három államtitkár, csakúgy, mint a kíséretükben lévő delegációtagok utóbb egyöntetűen hangoztatták, hogy mostani találkozójukat a teljes nézetazonosság, az „egy hullámhosszon" való gondolkodás, a tenni akarás hatotta át. Iván Gábor utóbb külön is kiemelte, hogy közös alapelvként fogadták el: a három félév elnökségi időszakára úgy tekintenek – az előkészületek és a majdani bonyolítás szempontjából egyaránt -, mint aminek felelősségében mindvégig mindhárman osztoznak. (Az ily módon sugallt egyetértés különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy nem hivatalos forrásokból tudni lehet: alig néhány héttel a júliusi kezdés előtt a francia-cseh-svéd egyeztetéseket helyenként súlyos feszültségek, viharos szóváltások is kísérik. Úgy tudni, a legutóbbi ülésről a „francia diktátum" elleni tiltakozás jegyében a cseh küldöttség ki is vonult.)
A BruxInfo azon kérdésére, vajon felmerült-e a csoportos elnökségi mechanizmusok olyan kihasználásának a lehetősége, miszerint bizonyos témákat bizonyos országok nem csak hat hónapra, hanem akár hosszabb időre is gondoznak majd – a hosszabb távú portfolió-megosztás jegyében -, a magyar államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy felmerült ennek kérdése is, „de még nem válaszoltuk meg". Elviekben mindenesetre nem zárta ki ennek lehetőségét sem.
BRUXINFO