–  Apa, mi az oka annak, hogy a magyar költők mind külföldön születtek?

–  Apa, mi az oka annak, hogy a magyar költők mind külföldön születtek?

–  Nem értem, mit beszélsz.

–  Itt az áll, hogy Balassi Bálint, született 1554-ben Modry Kamenben.

–  Ja, hát az valójában Kékkő, Zólyom vármegyében. Csak most hívják Modry Kamennek.

–  És Kölcsey Ferenc, a nemzeti himnuszunk szerzője? Születési helye Sáuce, Satu Mare Romania. 

–  Csak nem gondolod, hogy büszkeségünk, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, külföldön látta meg a napvilágot? Sződemeteren született Szatmár megyében. Még emlékmúzeuma és szobra is van ott.

–  Ebben a könyvben Tompa Mihály születési helye  Rymavská Sobota.

–  Mondd szépen, helyesen így: Rimaszombat.

–  Aztán itt van Ady Endre. Azt írja a könyv, hogy született Mecentiun, amelyet ma Adyfalvának hívnak.

–  Dehogyis! Érmindszenten született. Különben nem lenne olyan csodálatos csengése „Az Értől az Oceánig" versének

–  És ezt már végképp nem értem. Apáczai Csere János, 1625. Apata, Geist, Monachalis, Gist.

–  Nem is érthető könnyen. Valójában, mint a neve is mutatja, Apáca községben, Brassó vármegyében született. De a településnek román, német, latin és szász neve is van.

–  Kösz, értem. És gróf Zrinyi Miklós, a költő és hadvezér, aki Cakovecben született? Tudod, aki a Szigeti veszedelmet írta, az eposzt.

–  Dehogy Cakovecben! Csáktornyán, Muraköz megyében. És azt tudod, hogy a Szigeti veszedelem 15 énekből, összesen 1566 négysoros versszakból áll. Megegyezik Szigetvár ostromának évével?

–  Nem tudtam. Most már csak azt magyarázd meg, Madách Imre hogy került Dolná Strehovára?

–  Hát ott született. Csak akkor még Alsó-sztregovának hívták a községet. Van még kérdés?

–  Egy utolsó. Arany János. Nekem a legnagyobb magyar költő. Ő Salonta Márén jött a világra?.

–  Kisfiam, miket beszélsz össze-vissza? Még egy kisiskolás is tudja, Nagyszalontán született. De most fejezzük be. Mielőtt még kiderülne, hogy Petőfi külföldön született.

–  Nem, ő Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön született. De ő nem volt magyar származású.

–  Hogy mi nem volt?!

–  Figyuzz! A Petrovics tőrőlmetszett szerb név. Édesanyja Hrúz Mária szlovák gyökerekkel rendelkezett, a Wikipédia szerint nem jól értette a magyar nyelvet. Petőfi  meg talán magyar-orosz kettős állampolgárságot szerzett Barguzinban. Bár erre nem esküdnék meg.

–  Hát erre én sem!                     

Láng Róbert                                                  

                     

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük