Böröcz A: A teve és a tű fokaBöröcz A: A teve és a tű fokaA Magyar Nemzeti Galéria C épületének III. emeletén Orosz Márton kurátor mutatta be a sajtónak az 1990-ben, a franciaországi Lille-ben Joël Boutteville által összeállított kiállítás rekonstrukcióját. Főszereplők itt is A magyar művészek és a számítógép (Les Artistes hongroise et de l'ordinateur), meg aki visszahozta számunkra: Klaniczay Júlia (Artpool Művészetkutató Központ, ma már a Szépművészeti Múzeum része). A megnyitón megjelent a gyűjteményt sokáig őrző, idős Boutteville úr is.

 

Böröcz A: A teve és a tű fokaBöröcz A: A teve és a tű fokaA Magyar Nemzeti Galéria C épületének III. emeletén Orosz Márton kurátor mutatta be a sajtónak az 1990-ben, a franciaországi Lille-ben Joël Boutteville által összeállított kiállítás rekonstrukcióját. Főszereplők itt is A magyar művészek és a számítógép (Les Artistes hongroise et de l'ordinateur), meg aki visszahozta számunkra: Klaniczay Júlia (Artpool Művészetkutató Központ, ma már a Szépművészeti Múzeum része). A megnyitón megjelent a gyűjteményt sokáig őrző, idős Boutteville úr is.

 

Magyar alkotókMagyar alkotók

A szocializmus utolsó éveiben Magyarországon kibontakozó digitális művészet minden ágát (komputergrafikát- és animációt) felölelő alkotások láthatók. A munkák kezdetleges eszközökkel: Commodore 64, Sinclair ZX Spektrum, Atari ST, IBM AT és XT számítógépeken – magyar kreativitással készültek. Az infografikus úttörők: Böröcz András, Gábor Áron, Galántai Görgy, Hegedűs Ágnes, Kiss Llászló, Hannawati P. Ráden, Révész László László, Sugár János, Waliczky Tamás mintegy 120 képe tekinthető meg augusztus 21-ig. Anyagát 1990 és 1991 között a Párizs közeli Étampes-ban és Helsinkiben is bemutatták.

 

A képzőművészet hagyományos területén kívül tudtak működni a számítógépes művészek, rájuk a szocialista ízlés-ellenőrzés, a sematikus témák ismételgetése kevésbé vonatkozott, mint a többiekre. Azóta több különböző életpálya sarjadt ki e műszaki felfedezésből, az alkotók pedig korszerűen kiléphettek a nagyvilágba. Az 1960-as évek akrilfestészete tekinthető az első forradalomnak, a zeneművészet pedig Liszt, Bartók után Ligeti és Kurtágh műveiben kelt új életre.

 

Sugár János: A jelen színpadaSugár János: A jelen színpada

Magyarok a komputerművészet korai történetében.

A világ első számítógépét Konrad Zuse német mérnök fejlesztette ki hadászati célokra, mégis Neumann János (Princeton University) alkalmazta 1944-ben a tároló memóriát, ezért őt tekintjük a számítógép atyjának. 1969-ben a Pentagon támogatásával született meg egyetemi célokra az internet alapú kommunikációs hálózat. Az első, iskolások számára készült számítástechnikai tantervet 1962-ben a magyar származású George Heller dolgozta ki az IBM-nél. 1969-ben Georges Csuri fejlesztette ki az első komputeranimációs nyelvet, az Animát. Pierre Földes Franciaországban gyártotta az első animációs filmet 1970-ben, majd nyomában működött Engel Gyula. A magyar szoftverfejlesztők szakértelme megelőzte a technikát, pedig számítógépeik az IBM 370/155-ös teljesítményének csupán 1/15-ödét tudták. Prolog programnyelvüket például megvásárolta a Fujitsu!

    1975 és 1981 között született hazai komputerművészeti kísérletek alkotásai – Bartók István, Bódy Gábor, Csízy László, Háy Ágnes, Kismányoky Károly és Száva Gyula művei mellett – a néző láthatja a digitális képalkotást forradalmasító magyarok munkáit. Az MTA SZTAKI (Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálásai Kutatóintézete) indította el (Soros Gyögy támogatásával) az első tematikus folyóiratot, az Impulzust. 1990-ben az amerikai Bell Labor nemzetközi pályázata lehetővé tette számukra az ingyenes gépidőt.

    1976-ban született meg az első magyar komputerfilm, a Pszichokozmoszok Bódy Gábor kinematográfus és Szalay Sándor asztrofizikus alkotása.

    1986-ban a  Velencei Biennálén Nemcsics Antal dolgozta ki a legfejlettebb színrendszert, a Coloriod Color Systemet. Szentgyörgyi Tibor, az Új Impulzus főszerkesztője pályázatot hirdetett számítógéppel létrehozott műalkotások létrehozására – idézzük a kiállításhoz kapcsolódó katalógusból. Erdély Dániel, Felföldi Anna, Simon Gy. Péter munkái a címlapra kerültek. Soros anyagi támogatásával jött létre 1985-ben a Szentgyörgyi által alapított Digitart Stúdió Egyesület. Újabb állomást jelentett 1987-ben a Francia Intézet rendezésében a Keletet és Nyugatot szétválasztó kerítés (vasfüggöny)-akció, magyar részről Bachmann Gábor, Gábor Áron, Galántai György, Kemény György, Kovács Attila, Pinczehelyi Sándor, Rajk László, Soós György, Swierkiewicz Róbert, Szirtes János és Wahorn András részvételével.

   1985-90-ig működött Guido Vanzetti közreműködésével a Vianco Studio modern berendezésekkel filmeket hozott létre. Hegedűs Ágnes, a La Rochelle-i nemzetközi filmfesztivál igazgatójaként 1983-ban és 1988-ban megrendezte a Vizuális művészet című versenyt. Boutteville úrnak köszönhetően ismerte meg a magyar számítógépes művészeket. A rendszerváltás után a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1990 augusztusában Peternák János és Sugár Miklós megalapította az Intermédia Tanszéket. A Lille-i kiállítás résztvevői máig meghatározó tagjai a nemzetközi művészeti életnek.  

    1990 januárjában, a köztársaság kikiáltása után néhány hónappal az Ernst Múzeumban mutatkozott be a már nemzetközi Digitart II. kiállítás a képernyőn előállított és lefényképezett komputergrafikával (Gábor Áron, Révész László László), a komputer-animációval (Waliczky Tamás, Kiss Llászló), a videoklippel (Hegedűs Ágnes), valamint a szobrászati rajzzal (Sugár János). Ezzel polgárjogot nyert az „interaktív" terület.

   Az alkotókat Peternák Miklós két csoportra osztotta: az egyik egyéni műveihez keresett új kifejezési formát, a másik a számítógép segítségével talált utat a képzőművészethez.

DigitartDigitart

A magyar digitális kultúra kezdeteiről 1989-ben Peternák Miklós könyvet írt (Új képkorszak határán). John Halas és Waliczky Tamás filmet mutatott be Hommage à Moholy-Nagy címmel a Bauhaus emlékére, valamint Kepes János magyar nyelven publikált a számítógépről. Látjuk itt Sugár Miklós komputerszobrát, Böröcz András kék tevéit és sok más érdekességet.

 

A számítógép demokratizálta a művészetet, felszabadította az alkotókat, megszüntette a művészeti ágak között a szocialista kultúrpolitika által mesterségesen rájuk erőltetett ideológiát. A jelen kiállításhoz kétnyelvű (magyar-angol) katalógust adott ki a Szépművészeti Múzeum.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük