Magyarország továbbra sem támogatja a törzshálózati folyosók koncepcióját
3 perc olvasás
A törzshálózati folyosókkal egy harmadik szint jönne létre a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) belül, amely indokolatlan adminisztratív terheket jelentene, és a rendelkezésre álló pénzügyi források túlnyomó részét is lekötné – érvelt az elutasító álláspont mellett Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár 2011. december 12-én, Brüsszelben. A résztvevők előrehaladási jelentést fogadtak el a TEN-T fejlesztéséről szóló rendeletről a közlekedési tanácsülésen.
A törzshálózati folyosókkal egy harmadik szint jönne létre a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) belül, amely indokolatlan adminisztratív terheket jelentene, és a rendelkezésre álló pénzügyi források túlnyomó részét is lekötné – érvelt az elutasító álláspont mellett Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár 2011. december 12-én, Brüsszelben. A résztvevők előrehaladási jelentést fogadtak el a TEN-T fejlesztéséről szóló rendeletről a közlekedési tanácsülésen.
A tervezet 2050-ig határozza meg az uniós közlekedési hálózat fejlesztésének irányait, amelynek kiindulópontja egy kétszintű, átfogó és törzshálózati elemekre osztott hálózat bevezetése. A Bizottság 2011 nyarán egy új támogatási eszköz, a TEN-T büdzsét felváltó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF – Connecting Europe Facility) alap létrehozását jelentette be, és ehhez egy előzetes, törzshálózati folyosókat, különálló projekteket és ún. horizontális, közlekedési menedzsment témaköröket tartalmazó listát csatolt. A törzshálózati folyosók kijelölése hátrányosan érinti az újabban csatlakozott országokat.
Magyarország nem támogatja a törzshálózati folyosók létrehozását, ahogy nem érthet egyet azzal sem, hogy a kohéziós alapból az Európai Összekapcsolási Eszköz számára elkülönített 10 milliárd eurós forrást azok kiépítésére használják a teljes törzshálózat helyett. „A TEN-T iránymutatásokról szóló rendelet és az Európai Összekapcsolási Eszközről szóló rendelet közötti szoros kapcsolat miatt fontosnak tartjuk a két jogszabály párhuzamos tárgyalását" – hangsúlyozta Kovács Tamás Iván.
A tanácsülésen a felek politikai megállapodásra jutottak az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelvről. A döntéssel a magyar elnökség alatt elért általános megközelítést véglegesítették az európai parlamenti módosító javaslatok figyelembe vételével. Az első vasúti csomag átdolgozása az eddigieknél hatékonyabban segíti az európai vasúti piac integrációját és fejlődését. A belső piac megteremtése versenyképesebbé teszi a vasúti személy- és áruszállítást, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.
A tagállami szakterületi vezetők részleges általános megközelítést fogadtak el a közúti közlekedésben használt digitális menetíró készülékekről szóló rendelet-tervezetről. Az Európai Bizottság bemutatta a repülőterekkel foglalkozó csomagot és az európai műholdas navigációs rendszerek végrehajtásáról és hasznosításáról szóló rendelet-tervezetet. Tájékoztató hangzott el egyebek mellett az egységes európai égbolt kezdeményezés végrehajtásáról, az európai repülésbiztonsági irányítási rendszerről, a légi teherszállítás biztonságára vonatkozó cselekvési tervről. A lengyel elnökség beszámolt a keleti partnerséggel foglalkozó októberi krakkói miniszteri konferenciáról.
