MÁLIK IRÉN TEXTILMŰVÉSZ

UPDATED:2016-06-03 01:22:06 Málik Irén, Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész – szinte hihetetlen! – elérkezett oda, hogy életmű katalógusa legyen. Ő azonban nem hagyta abba a munkát, közel sincs kész ez az életmű! Remélhetőleg még sokáig nem is látjuk a végét! Legutóbb a Vigadóban, a Szombathelyi V. Textil-Triennálé anyagából rendezett kiállításon tekinthettük meg Málik Irén egyik jelentős művét, a Kitörést.  

A megjelent életmű katalógushoz Wehner Tibor művészettörténész írt előszót. Kazinczy Ferenc majd' kétszáz éves mondatát idézte: „…a nemzeti festészet egyedül lehetséges forrása az antikvitás művészete". Az 1970-es évek óta alkotó Málik időtlensége valóban az antikvitásból táplálkozik, de kifejezési eszközeiben egyesül a hagyományos és a modern. Ősi technikával, erőteljes gondolatokat jelenít meg. Málik „változatos, gazdag eszköztárral" rendelkezik. Wehner itt László Emőke szakértő írásából vesz egy mondatot: „A régi kopt szövetekhez hasonlóan [kárpitjainak hatását] még olykor hímzéssel is fokozza". Málik Irén számára a legkedvesebb a jaquard technológia, amit rusztikus alapanyagokkal társít, mint: kender, juta, len, gyapjú és pamut. A plasztikus hatás azonban mindig „tartózkodó és visszafogott". A kárpit nem festmény, nála minden anyagnak külön szerepe van – ez csak a textilművészet eszközeivel kifejezhető. Az eredmény azután végül a festői hatás. Hol absztrakt, hol megfogható formában jelennek meg antik emlékek, épületek, kövek, tájak, élőlények vagy szimbólumok.

Wehner vázolja a művésznő, Málik Irén tevékenységét is. 1975-től dolgozott a textiliparban: a Magyar Posztógyár, a Soproni Szőnyeggyár és a Lakástextil Vállalat tervezője volt. Az 1970-es évektől vett részt kiállításokon, fontos múzeumok kincseihez tartoznak az alkotásai. A 2005-ös Nemzetközi Kárpitművészeti Kiállításon, a Szépművészeti Múzeumban való szereplésekor azt mondták: „időigényes folyamat" a szövés, holott „ennyi idő alatt sok képet lehetne festeni…" Csakhogy „a kárpitban gondolkodóknak nincs más választásuk" – állapítja meg Wehner Tibor. A bevezetőt Zerkovitz Judit fordította angolra.

Torday Alíz művészeti író véleménye ez a következő fejezetben: „Málik Irén 1970-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán. 1972-ben jelentkezett először a II. Fali- és Textilbiennálén Augusztus című falikárpitjával, amellyel első díjat nyert… bravúros szövéstechnikával és hímzéssel… Málik már teljes fegyverzetében lépett ki a főiskola kapuján… Olasz útjai során sokat rajzolt, gyűjtött…", majd természetes anyagokból megszőtte a kőemlékeket. Ábrázolásmódja erősen filozofikus. A millenniumi évben egyházi témákkal foglalkozott. Jelentős műalkotás 1997-ből Az Út című munkája. Ebben az évben tüntették ki Ferenczy Noémi-díjjal.

Málik Irén saját magáról: „a szövés új konstrukciót hoz létre… Az ipari és egyedi textilek készítése egyforma jelentőségű". 1972-ben járt először Olaszországban, 1975-ben perugiai ösztöndíjat kapott. Ekkor készült munkái: Gubbio, Umbria I-II. Katedrális (a sienai dómról), Vakablak. 1985-ben durvább fonalakból szőtte a Köveket antik töredékekről. Római emlékek nyomán készült az Ezer emlék fogságában című falikép. Több munkáján látszik, mennyire elvarázsolta a vulkán (Vezúv) és a tűz ereje. Bevallása szerint a Kecskeméti Alkotóházban találta meg a saját útját. Elgondolkodtató minden egyes darabja. A legjobb művének tartja az Első ezredfordulót. Málik művésznő ma is keményen dolgozik. Készül a következő, 2017-es Apokalipszis című kiállításra.

Az életmű katalógusban ezután – időrendi sorrend nélküli – válogatás készült Málik legismertebb munkáiból: Az Út, Oltár, Kis csomag (montázs, 1991. családi emlékek), Teljesség, Fosszilia, Időtlenség, Főnix, Grimm mesék, Szent György, Nézőpont, Merre?, Daloskönyv, A Kapu, Vakablak, Sziklafal, Alkonyat, Kitörés. 2001-2011-ből a kecskeméti képek gyönyörű, színes madarakat ábrázolnak. 2004-ben születtek a Provence-i tájak, majd a Csendélet, Így kezdődött…stb.

A nagyméretű album 74-75. oldalán találjuk a művek jegyzékét, a végén fényképeket a művésznőről. A katalógust 2015-ben adta ki Budapest XXI. kerületi Önkormányzata. A borítót Tóth Alíz készítette. A katalógus olvasóinak gyönyörködést, Málik Irénnek pedig további jó egészséget és más csodálatos művek megvalósítását kívánjuk!

DOBI ILDIKÓ