Már a 30 százalékot közelíti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája
4 perc olvasás
Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mindez az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy immár az egész országban, egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható.
Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mindez az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy immár az egész országban, egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható.
A jelentős fejlődés több kapcsolódó adat alakulásán is jól tükröződik. Tanúsítvány és akkreditáció keretein belül 2011-ben 43 ezer főt foglalkoztattak, míg 2015-re ez a létszám már elérte a 78 ezret. A rehabilitációs kártyát, amely két éven keresztül mentesít a szociális hozzájárulási adó fizetésétől, 2012-es bevezetésekor még csupán 6400-an vették igénybe, ugyanakkor 2014-ben 20 ezer, míg tavaly már több mint 30 ezer fő támogatására használták fel.
„A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését tovább segítette egy idén májustól hatályos változtatás is, mely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot: ezentúl a jelenleg hatályos havi 166 500 forintos kereseti korlátig akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak – tette hozzá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – E módosítás hatásáról egyelőre csak saját adatok állnak rendelkezésünkre: a Trenkwalder állományában dolgozó megváltozott munkaképességű munkatársak közel fele jelezte igényét arra, hogy növelné eddigi munkaidejét."
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának erőteljes emelkedését nem csupán a munkába lépő rokkantak számának növekedése okozza, hanem az a tény is, hogy évről évre jelentősen esik vissza a megváltozott munkaképességűnek minősített emberek száma. E kategóriában az utánpótlást az új rokkantak jelentik, akiknek a száma az elmúlt években megfeleződött: míg 2010-ben csaknem 70 ezer ember kapott újonnan megváltozott munkaképességű minősítést, 2014-ben ez a szám már csak 36 ezer volt, és azóta is folyamatosan csökken. Ennek hatására az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők teljes létszáma is jelentősen csökkent: 2010-ben még több mint 555. ezer fő részesült ilyen ellátásban, addig 2015 végére ez a szám 404 ezer főre csökkent.
Megyék szerint továbbra is igen jelentős az eltérés a lakosság létszámához viszonyított arányt illetően: míg Budapesten mindössze az felnőtt lakosság 2,5 százaléka részesül valamilyen rokkantsági ellátásban, addig Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben ez az arány a 8 százalékot is meghaladja.
A megváltozott munkaképességűek jelenleg 25-30 százalék között található foglalkoztatási rátája jelenleg még jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. (2011: 47%) A legnagyobb arányt Svédországban (66%), Luxemburgban és Finnországban (63-63%) érte el e csoport foglalkoztatási aránya.
A munkaerőhiány újabb ösztönzést jelent a munkáltatók számára is
A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő 964 500 forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez a szám már csupán 69 ezer volt.
A javuló foglalkoztatási adatok mellett egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány, országos szinten immár százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma. „Főként az észak-dunántúli és közép-magyarországi régiókban élénkült a munkavállalók érdeklődése a megváltozott munkaképességű csoportok iránt. Egyre több vállalat ébred rá arra, hogy megfelelően kidolgozott, részletes és személyre szabott kiválasztással ezek az emberek is kiválóan alkalmasak teljes értékű munka elvégzésére" – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.
