Már nyolcvan éves a lakihegyi rádióadó
3 perc olvasás 
Lakihegy – A jellegzetes antennatorony
A magyar rádió logóját adta az ismert furcsa antennatorony Lakihegyen. Ma már ipari műemlék, de a lakihelyi rádióadó ma is működik. Folyamatosan szinte kihagyás nélkül nyolcvan esztendeje. 1928. április 29-én helyezték üzembe a lakihegyi adótornyot. Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914-től üzemelt Csepelen. (Annak idején azt is emlegették az "átkosban" hogy Kun Béla és Moszkva közötti táviratváltások is innen – vagy máshonnan Csepelről – zajlottak a Tanácsköztársaság idején.
Lakihegy – A jellegzetes antennatorony
A magyar rádió logóját adta az ismert furcsa antennatorony Lakihegyen. Ma már ipari műemlék, de a lakihelyi rádióadó ma is működik. Folyamatosan szinte kihagyás nélkül nyolcvan esztendeje. 1928. április 29-én helyezték üzembe a lakihegyi adótornyot. Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914-től üzemelt Csepelen. (Annak idején azt is emlegették az "átkosban" hogy Kun Béla és Moszkva közötti táviratváltások is innen – vagy máshonnan Csepelről – zajlottak a Tanácsköztársaság idején.
A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon, egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg. Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése. Helyszínnek Sziget-szentmiklós Lakihegy nevű településrészét választották ki ehhez, az építés munkáltai 1927. május 18-án kezdődtek.
A Lakihegyi torony testvérét – mindkettő szlovák Tesla tervezés, -1972 10.17-én felrobbantották -lásd képeinket
A 47 méter hosszú és 19 méter széles adóépület mennyezetét a padlástérben galvanikusan összekötött vörösréz árnyékolással képezték ki. Az épület tahát árnyékolt volt az adó sugárzásától. Az első próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepeli kisadótól a rendszeres műsorszórást.
Lakihegy a 100KW-os antennakapcsolódásA rádió-előfizetők száma gyorsan nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret. Az új, 120 kW-os szivar alakú „csodatorony" volt akkoriban Európa legmagasabb építménye. Az acéltorony rácsos szerkezetének magassága 284 méter volt, ebből még egy 30 méteres vascsövet lehetett kitolni. A 230 tonnás acélszerkezetet nyolc hatalmas, 220 m-es acélkötél tartotta függőleges helyzetben. Szerencsére társadalmi összefigással sikerült megakadályozni, hogy ócskavasnak eladják. Ma már megbecsült ipari műemlék.
Diplexer Atu 135,6kHz LakihegyMaga az elsőnek felépült 20 kilowattos adó két 150 méter magas Mávag- gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. A szivar később épült mellé és a Solti adó megépüléséig szolgált.
