A második generációs biometrikus útlevél kialakítását és hazai bevezetését támogató európai uniós projekt eredményeképpen 2009. június 28-ától ujjnyomatot is tartalmazó útlevél kerül kiadásra Magyarországon.

 A második generációs biometrikus útlevél kialakítását és hazai bevezetését támogató európai uniós projekt eredményeképpen 2009. június 28-ától ujjnyomatot is tartalmazó útlevél kerül kiadásra Magyarországon.

 

Az ujjlenyomat szkennerrel kibővített adatfelvevő fülkeAz ujjlenyomat szkennerrel kibővített adatfelvevő fülkeA projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében valósult meg. A támogatás összege 989 millió Ft. A projektről 2009. június 30-án közös sajtótájékoztatót tartott a Központi Okmányirodán Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter és Dr. Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke, ismertetve az eszközöket és az eljárásrendet is. 

Az ujjlenyomat szkenner - a helyes ujjtartást szimbólum jelziAz ujjlenyomat szkenner – a helyes ujjtartást szimbólum jelziA digitalizált ujjnyomatot is tartalmazó második generációs e-útlevél bevezetésének, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztéseknek célja Magyarország európai uniós tagságából eredő ez irányú kötelezettségének teljesítése.

A teljes azonosító adatfelvevő egység: Az ujjlenyomat szkennerrel, és a chip kiolvasóval együttA teljes azonosító adatfelvevő egység: Az ujjlenyomat szkennerrel, és a chip kiolvasóval együttA biometrikus azonosítók alkalmazásával az úti okmányok biztonságosabbá válnak a jogosulatlan felhasználással szemben, az okmány és annak valódi birtokosa között ugyanis megbízható és elválaszthatatlan kapcsolat jön létre.

Az új - burgundi színű (sárgás) -útlevél adat oldalaAz új – burgundi színű (sárgás) -útlevél adat oldalaAz ujjnyomatot is tartalmazó útlevelek bevezetése nem eredményez változást az Egyesült Államokba történő vízummentes utazás lehetőségében, a 2006. augusztus 29-étől kiadott biometrikus útlevelek éppúgy megfelelőek, ahogy eddig is. Ugyanakkor – szerkesztőségünk kérdésére – Draskovics Tibor elmondta: hogy a régebbi útlevelek a MAGYAR JOG szerint érvényesek. Ugyanakkor, mivel minden állam szuverén, a régi -csipmentes – útlevelek kezelésére eltérő eljárásrendet írhat elő. Ez konkrétan az USA beutazási engedély (valamint Ausztrália) megszerzése esetében azt jkelenti, hogy a biometriai azonosítóval rendelkező útlevelek tulajdonosai egy sima internetes regisztráció, míg a hagyományos útlevelek esetében a hagyományos vízumkérő procedúra – regisztráció emelt dijas telefonon, interju stb – jelenti. Annak természetesen semmi akadálya sincsen, hogy a korábbi okmány érvényességén belül, külön díjfizetés ellenében a magyar kibocsátó ezt a tulajdonos kérésére kicserélje az új típusú okmányra.

Az útlevél címoldalának alján a szimbólum jelzi, hogy csipes, biometrikus útlevélről van szóAz útlevél címoldalának alján a szimbólum jelzi, hogy csipes, biometrikus útlevélről van szóA második generációs biometrikus útlevél projekt keretén belül megteremtődött annak a lehetősége, hogy a szülő, vagy törvényes képviselő a 14 éven aluli kiskorú számára személyazonosító igazolványt igényeljen, valamint a kiskorú lakcímet igazoló hatósági igazolványába (lakcímigazolványba) kérelemre bejegyeztethető a szülők, vagy törvényes képviselők neve és aktuális telefonszáma. A szülő vagy törvényes képviselő nevének és telefonszámának kiskorú lakcímigazolványába történő bejegyzése a 14 éven aluli gyermekek biztonságát szolgálja. Szerkesztőségünk kérésére Dr. Ignácz István elmondta, hogy itt a személyi igazolványhoz szükséges fényképről a szülőnek kell gondoskodnia. Ez lehet hagyományos papír, illetve elektronikus alapú digitális fénykép, például cd-n vagy PEN drive-n. Ezek kezelésére az okmányirodák fel vannak készülve.

Az Európai Közösség fundamentumaként megfogalmazott négy alapszabadság egyike a személyek szabad áramlása, melynek egyik vívmányaként lehetővé vált a magyar állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal történő utazása az unió tagállamaiba. Ez a lehetőség azonban eddig csak a 14 éven felüli állampolgárok részére volt biztosított. 2009. június 28-ától a 14 év alatti kiskorúak is rendelkezhetnek személyazonosító igazolvánnyal, így Európa számos országába utazásukkor megszűnik az útlevél elkészíttetésének többletterhe.

A második generációs biometrikus útlevél kiemelt projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében valósult meg. A támogatás összege 989 millió Ft.

  1. Európai Uniós jogi háttér

A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet előírja a tagállamoknak, hogy a hatálya alá tartozó okmányokra vonatkozó közös műszaki és biztonsági követelmények elfogadását követően – az arckép tekintetében 18 hónap elteltével, az ujjnyomatok tekintetében pedig 36 hónap elteltével – az érintett okmányokba biometrikus azonosító adatokat kell illeszteni.

Az arckép tekintetében a biometrikus azonosító jogi hátterét a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényt 2006 februárjában módosító 2006. évi XXI. törvény valósította meg. Ennek nyomán Magyarország 2006. augusztus 29-én megkezdte a digitalizált arcképmást is tartalmazó e-útlevél kiadását.

A tagállamok által kiállított útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági jellemzők és biometria szabványaira vonatkozó műszaki előírások megállapításáról szóló 2006/VI/28 bizottsági határozatban meghatározásra kerültek azok a közös követelmények, amelyek a digitalizált ujjnyomatot is tartalmazó e-útlevelekkel kapcsolatos elvárásokat szabályozzák. A rendelet előírásainak értelmében az uniós tagállamoknak ettől az időponttól számított 36 hónap elteltével, így legkésőbb 2009. június 28-ig kell bevezetniük az ezen paramétereknek megfelelő második generációs e-útleveleket.

  1. Magyar jogszabályi háttér

Magyarországon a külföldre utazás, illetve az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás szabályait, valamint az úti okmányok mintáját a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet, és a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII.18.) BM rendelet határozza meg.

Az útlevél igazgatási eljárási illetékek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény határozza meg.

A diplomata- és külügyi szolgálati útlevelek kezelésének részletes szabályairól a külügyminiszter által kiállított útlevelek kezelésének szabályairól szóló 1/1998/ (X.14.) KüM rendelet, a konzuli díjakról pedig a konzuli díjakról szóló 1/1991. (IV.9.) KüM rendelet rendelkezik.

Végezetül az okmányirodák működésének feltételeiről az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII.30.) BM rendelet szól.

Az ujjnyomat bevezetése kapcsán érintett jogszabályok módosítása vált szükségessé.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvény 2008. december 29. napján történő kihirdetése által megtörtént. A módosítás 2009. június 28. napján lépett hatályba.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 117/2009. (VI.4.) Korm. rendelet pedig 2009. június 4. napján került kihirdetésre. A módosítás ugyancsak 2009. június 28. napján lépett hatályba.

  1. A második generációs biometrikus útlevél bevezetéséhez kapcsolódó eljárásrend

A magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél (okmányirodákban) és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban KEK KH) által működtetett Központi Okmányirodában lehet benyújtani, külföldön pedig a konzuli tisztviselőnél.

Az ujjnyomat felvételezése okán a kérelem benyújtásakor a kiskorú kérelmezőknek is személyesen kell megjelenniük. Ez alól a 12 éven aluliak kivételt képeznek, mivel tőlük ujjnyomat felvételezésére nem kerül sor.

A kérelem benyújtásakor szolgáltatandó adatok köre kiegészül az ujjnyomat adattal. Ez alól kizárólag a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt esetekben van kivétel, azaz ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor 12. életévét még nem töltötte be, ujjnyomat adására állandó vagy átmeneti jelleggel fizikailag képtelen, a kérelem benyújtásakor egészségi állapota miatt nem tud személyesen megjelenni, illetve a kérelem külföldön történő benyújtása esetén.

Változik az útlevelek érvényességi ideje. 6 év alatt 3 év, 6-18 között 5 év, 18-70 között 5 év (erre irányuló kérelem esetén 10 év), 70 év felett pedig 10 év lesz az okmány érvényességi ideje. Abban az esetben, ha az okmány ujjnyomatot nem tartalmaz, az érvényességi ideje 1 év lesz, kivéve a 18. életévét be nem töltött személy számára kiadott okmány érvényességi idejét.

Változik az eljárási illeték mértéke is. Az 5 évig érvényes okmány eljárási illetéke
7500 Ft, a 10 évig érvényesé 14000 Ft, a 18 év alattiak és 70 év felettiek részére kiállított okmány eljárási illetéke 2500 Ft, az 1 évig érvényes okmány eljárási illetéke pedig szintén 2500 Ft lesz.

Az elkészült okmány átvételének lehetőségei nem változnak. Így továbbra is át lehet venni bármelyik, a kérelmező által megjelölt okmányirodában, vagy postai címen, valamint külföldön a konzuli tisztviselőnél.

  1. Az ujjnyomat-vételezés

12 éves kor alatt ujjnyomat nem vételezhető fel. Főszabály szerint két ujjról kell ujjnyomatot felvételezni ujjnyomat leolvasó berendezés segítségével, különböző kézről. Elsősorban a mutatóujjakról, ha ez nem lehetséges, akkor a középső ujjakról, ha ez sem lehetséges, akkor a gyűrűsujjakról, ha ez sem lehetséges, akkor a hüvelykujjakról. A kisujjról készített ujjnyomat nem megfelelő. Ha nincs mód a két kéz ugyanazon ujjairól felvételezni az ujjnyomatokat, akkor különböző ujjakról is lehet (csak különböző kézen legyenek), az előbbi sorrendet megtartva (tehát mutatóujj, középső ujj, gyűrűsujj, hüvelykujj). Ha valamelyik kézen nincs felvételezhető ujj (egyik ujjról sem felvételezhető megfelelő ujjnyomat a kisujjtól eltekintve), akkor azonos kézről is készülhet a 2 ujjnyomat az előbbi sorrendet megtartva (tehát mutatóujj, középső ujj, gyűrűsujj, hüvelykujj).

  1. A biometrikus útlevél chipje, valamint az olvasó berendezések technológiai, működési háttere, azok biztonsági vonatkozásai

Magyarország 2006. augusztus 29-étől bocsát ki chippel ellátott e-útleveleket. Az első generációs biometrikus útlevelek a biometrikus azonosítók közül csak az arcképet tartalmazzák, az ujjnyomat adatokat is tartalmazó második generációs biometrikus útlevelek 2009. június 28-ától kerülnek kibocsátásra. A második generációs biometrikus útlevelekben található chipek a technikai paraméterek tekintetében megegyeznek a jelenleg használatban lévőkkel, az eltérés a rádiófrekvenciás (RF) átvitellel kiolvasható különböző adattartalmakban van.

A második generációs biometrikus útleveleken tárolt adatok kétszintű védelmi rendszerrel rendelkeznek.

A 2006. augusztus 29-étől kibocsátott útlevél chipjében tárolt adatok megtalálhatóak az útlevél adatoldalán is, ezek védelméről az „alapszintű hozzáférés-ellenőrzés" gondoskodik. Az elektronikus adatok kiolvasásához az útlevél adatoldaláról származó információk szükségesek, amelyeket csak az ismerhet, akinek az útlevél átadásra került.

Az ujjnyomat adat szenzitív személyes adat, amely kizárólag „bővített hozzáférés-ellenőrzés" eljárással olvasható ki. Az ellenőrzést végző rendszernek olyan érvényes digitális tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy az útlevet kibocsátó állam engedélyezte az ellenőrző rendszer üzemeltetője számára a szenzitív adatokhoz való hozzáférést.

Nincs lehetőség a 2009. június 28. napját megelőzően kiállított útlevelek tároló elemére az ujjnyomatot utólag rögzíteni, mert az útlevelekben elhelyezett rádiófrekvenciás chip, a benne tárolt adatok biztonsága érdekében, az adatok feltöltését követően véglegesen lezárásra kerül.

A védelmi mechanizmus részletes leírása

A második generációs biometrikus útlevelek chipjén az útlevél jogos birtokosának személyes adatai közül a neve, állampolgársága, születési helye és ideje, neme, aláírása valamint a fényképe és két ujjnyomata kerül digitálisan tárolásra[1]. Ezek közül az ujjnyomatok szenzitív személyes adatnak számítanak, míg a többi adat az útlevél adatoldalán is szerepel.

Az útlevél ellenőrzésekor a bővített hozzáférés-ellenőrzés (Extended Access Control – EAC) eljárás[2] kerül végrehajtásra, amennyiben az ellenőrző rendszer is támogatja azt. A bővített hozzáférés-ellenőrzés a következő lépések végrehajtásából áll:

  1. alapszintű hozzáférés-ellenőrzés,
  2. chip hitelesítés,
  3. passzív hitelesítés,
  4. terminál hitelesítés.

Amennyiben az ellenőrző rendszer nem támogatja a bővített hozzáférés-ellenőrzés eljárást, akkor elegendő az első generációs biometrikus útleveleknél alkalmazott eljárás, az alapszintű hozzáférés-ellenőrzés és a passzív hitelesítés végrehajtása, de ebben az esetben a szenzitív adatok kiolvasását a chip nem engedélyezi.

  1. Alapszintű hozzáférés-ellenőrzés

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization – ICAO) által specifikált[3] alapszintű hozzáférés-ellenőrzés (Basic Access Control – BAC) technológia alkalmas arra, hogy megakadályozza a jogosulatlan leolvasást és kiküszöbölje a chip és a vizsgáló rendszer közötti kommunikáció lehallgatását. A jogosulatlan leolvasás elkerülése érdekében az ellenőrző rendszernek ismernie kell az elektronikusan tárolt adatok kiolvasásához az okmány adatoldalán található géppel olvasható mezőből (Machine Readable Zone – MRZ) származtatott hozzáférési kulcsot. Amennyiben az okmány csukott állapotban van, az MRZ nem látható, vagyis a chipből csak az okmány nyitott állapotában olvasható ki adat. A kommunikáció lehallgatásának megakadályozása érdekében a leolvasó és a chip között aszimmetrikus kulcsú titkosításra épülő biztonságos csatorna kerül kialakításra.

  1. Chip hitelesítés

A bővített hozzáférés-ellenőrzés következő lépése a chip hitelesítés (Chip Authentication – CA) folyamata, melynek célja annak ellenőrzése, hogy az útlevélben található chip hiteles, nem klónozással került előállításra. Ennek során a chip saját kulcspárjának nyilvános tagját elküldi az ellenőrző rendszernek, a leolvasó pedig egy ideiglenes kulcspárt generál, és annak nyilvános tagját küldi el a chipnek. A kulcsok alapján mind a chip, mind pedig az ellenőrző rendszer generál a saját titkos kulcsának felhasználásával egy új kulcspárt, ami a biztonságos csatorna titkosításához kerül felhasználásra. Ezek a generált kulcspárok csak akkor egyeznek meg a két oldalon, ha a chip valóban ismeri az általa elküldött nyilvános kulcshoz tartozó titkos kulcsot. Mivel a titkos kulcs a chip biztonságos memóriájában kerül eltárolásra a gyártás során, és semmilyen módon nem lehet kiolvasni, ezért a többi adat klónozása esetén ez az adat nem kerülhet át a másik chip-re, így a chip hitelesítés sikertelen lesz, a kommunikáció meghiúsul.

  1. Passzív hitelesítés

Az ellenőrző rendszer a következő lépésben elvégzi az ún. passzív hitelesítés (Passive Authentication – PA) folyamatát, melynek során ellenőrzi a chip adattartalmát hitelesítő digitális aláírást. Amennyiben az aláírás megfelelő, a chip adattartalma hiteles, vagyis a megfelelő hatóság által került feltöltésre, és nem történt rajta módosítás. Az aláírásnak az Országos Aláíró Hitelesítő Hatóság (Country Signing Certificate Authority – CSCA) által tanúsított, az útlevelek kiállítását végző Okmány Aláírótól (Document Signer – DS) kell származnia, ezek a szervezetek az okmánykibocsátást támogató nyilvános kulcsú infrastruktúra (Public Key Infrastructure – PKI) részei. A magyar CSCA-t és a DS-t a KEK KH üzemelteti.

  1. Terminál hitelesítés

A terminál hitelesítés (Terminal Authentication – TA) szolgál annak megállapítására, hogy az ellenőrző rendszer jogosult-e hozzáférni az ujjnyomat adatokhoz. Ennek során a chip ellenőrzi, hogy a leolvasó készülék rendelkezik-e az ujjnyomat adatok kiolvasására felhatalmazó érvényes tanúsítvánnyal. A leolvasók tanúsítványainak kiadásáért a második generációs e-útlevél bevezetésével egyidejűleg felállítandó Országos Ellenőrző Hitelesítő Hatóság (Country Verifying Certificate Authority – CVCA) és az Okmány Ellenőrző (Document Verifier – DV) felelnek, ezek a szervezetek az okmányellenőrzést támogató nyilvános kulcsú infrastruktúra (Public Key Infrastructure – PKI) részei. A leolvasók tanúsítványai csak viszonylag rövid ideig, egy hónapig érvényesek, azután meg kell újítani őket. Ezzel biztosítható, hogy mindig csak a felhatalmazott hatóságok kezelésében lévő leolvasók legyenek képesek az ujjnyomat adatok kiolvasására. Az útlevél chipjén az okmánygyártás folyamata során tárolásra kerül a kiállító állam CVCA-jának publikus kulcsa, ennek felhasználásával képes a chip ellenőrizni a leolvasó által küldött tanúsítvány-láncot.

A magyar CVCA-t és a DV-t a KEK KH üzemelteti.

A magyar útlevelekben eltárolt ujjnyomat adatokat csak azok az ellenőrző rendszerek képesek kiolvasni, amelyek olyan Okmány Ellenőrző hatóságok kezelésében vannak, amelyeket a magyar Országos Ellenőrző Hitelesítő Hatóság felhatalmazott az ujjnyomat adatok kiolvasására.

Személyazonosító igazolvány és lakcímkártya kiadás kiskorúak számára

  1. Magyar jogszabályi háttér

Az Országgyűlés a 2008. december 15-i ülésnapján elfogadta a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvényt. A törvény hatálybalépésével életbe lépő új szabályozás 2009. június 28-ától a személyazonosító igazolvánnyal történő ellátást kiterjeszti az állampolgárok teljes körére azzal, hogy a 14 év alattiakat kérelemre kell személyazonosító igazolvánnyal ellátni.

Az új törvényi szabályozás végrehajthatósága érdekében a 14 éven aluli gyermekek személyazonosító igazolvánnyal történő ellátásának módját a Kormány a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Kormányrendelet módosításával rendezte.

A gyermekek személyazonosító igazolványa ugyanolyan formátumú, mint a jelenleg kiadásra kerülő, csupán annyiban különbözik, hogy a 14 év alattiak személyazonosító igazolványa aláírást nem tartalmaz.

  1. A személyazonosító igazolvány és lakcímkártya kiadásához kapcsolódó eljárásrend:

A szülők, törvényes képviselők gyermekük részére első ízben már újszülött korában, a szülészeti intézetben, kórházban kérelmezhetik a személyazonosító igazolvány kiállítását. A kérelmet az élve születés rendje szerint tipikus esetben az intézet, kórház továbbítja az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető a gyermek születésének anyakönyvezését követően gondoskodik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való felvételéről is, és a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet továbbítja a székhelye szerint illetékes okmányirodába. Az okmányiroda a kérelem érkeztetését követően kezdeményezi a személyazonosító igazolvány gyártását, és intézkedik az elkészült igazolványnak a szülők részére való kézbesítéséről. Az újszülött személyazonosító igazolvány iránti kérelméhez is kell mellékelni igazolványképet, annak elkészítéséről a szülőnek kell gondoskodnia.

Amennyiben a szülők, törvényes képviselők a szülészeti intézetben, kórházban nem kérelmezték az újszülött személyazonosító igazolvánnyal történő ellátását, ezt követően kérelmüket az ország bármelyik okmányirodájában előterjeszthetik. Gyermekük 12. életévének betöltéséig a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmet a lakóhelyük szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is benyújthatják. Ilyen esetben a jegyző a személyes megjelenésükben egészségügyi okból akadályozott polgárokra vonatkozó eljárásrendet követi.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete IX. fejezet II. cím 2) pontja értelmében  illetékmentes a 14 éven aluli gyermekek személyazonosító igazolvánnyal történő ellátása. Ezen új illetékszabályozásnak köszönhetően az Európai Közösség tagállamainak területére utazni kívánó családok csökkenthetik a nyaralási, utazási kiadásaikat, amennyiben a szülők a 14 éven aluli gyermekeik részére útlevél helyett személyazonosító igazolványt váltanak ki. Azonban az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült személyazonosító igazolvány pótlása, illetve a megrongálódott igazolvány cseréje számukra is illetékköteles, az illeték mértékében nem következik be változás. Az illeték mértéke 1500 Ft, illetve 3000 Ft amennyiben ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges.

A 14 éven aluliak lakcímkártyájának adattartalmát érintő bejegyzések részletszabályai a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet módosításával kerültek bevezetésre.

A szülők, törvényes képviselők első ízben ugyancsak a gyermek újszülött korában, a szülészeti intézetben, kórházban kérelmezhetik illetékmentesen, hogy a lakcímigazolványba a nevük és telefonszámuk bejegyzésre kerüljön. Ilyen esetben a személyazonosító igazolvány iránti kérelemhez hasonlóan, a lakcímkártya iránti kérelem továbbítására és feldolgozására is az anyakönyvvezető közreműködésével kerül sor.

Amennyiben a szülők, törvényes képviselők a szülészeti intézetben, kórházban nem kérelmezték, hogy gyermekük lakcímkártyájába nevük és telefonszámuk bejegyzésre kerüljön kérelmüket a gyermek 14. életévének betöltéséig terjeszthetik elő a lakóhelyük szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. Az eljárás abban az esetben is illetékmentes, ha ezen adatoknak a lakcímkártyába történő bejegyzése a 14 éven aluli kiskorú lakcímkártyájának cseréjét eredményezi. A szülőknek, törvényes képviselőknek a későbbiekben lehetőségük van arra is, hogy kérelmezzék a lakcímkártyájába bejegyzett név és telefonszám adatok módosítását vagy törlését. Ezen feltüntethető adatok változása, törlése is a kiskorú lakcímkártyájának illetékmentes cseréjét eredményezik.

 


[1]A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a tároló elem az adatoldalon szereplő adatokat tartalmazza.

[2] Advanced Security Mechanisms for Machine Readable Travel Documents, Version 1.11, Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik

[3] Machine Readable Travel Documents – Doc 9303, Sixth Edition – 2006, ICAO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük