Megalakult a Munkahelyteremtő Szociális Szövetkezetek Szövetsége, amely célja érdekképviselettel támogatni az elmaradott térségekben élő, szegényebb sorsú, gyakran tartósan munkanélküli rétegeket. Ma Magyarországon a szövetkezeti szektor felét lefedve, háromezer szociális szövetkezet működik. A MUSZOSZ várja azok jelentkezését, amelyek úgy érzik, szeretnének teret kapni véleményük, tapasztalataik megosztására, és szívesen részt vennének a helyzetfeltáró, jogszabály formáló érdekképviseleti munkában.

Megalakult a Munkahelyteremtő Szociális Szövetkezetek Szövetsége, amely célja érdekképviselettel támogatni az elmaradott térségekben élő, szegényebb sorsú, gyakran tartósan munkanélküli rétegeket. Ma Magyarországon a szövetkezeti szektor felét lefedve, háromezer szociális szövetkezet működik. A MUSZOSZ várja azok jelentkezését, amelyek úgy érzik, szeretnének teret kapni véleményük, tapasztalataik megosztására, és szívesen részt vennének a helyzetfeltáró, jogszabály formáló érdekképviseleti munkában.

Tóth Attila, a MUSZOSZ elnöke mindezt igy mutatta be: „A szövetkezeti szektoron belül a legnagyobb szervezeti növekedést és a legnagyobb fejlődési potenciált a szociális szövetkezetek mutatják, mint reális és törvényben kódolt megoldásai a közmunkások nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének. Ezzel az eszközzel biztosítani lehet az MGYOSZ által is jelzett kétszázötvenezer fős munkaerőhiány csökkentését. A minél teljesebb körű helyzetfeltárásért egyeztetéseket kezdeményeztünk a Szövetkezeti Kutató Intézettel."

 A Munkahelyteremtő Szociális Szövetkezetek Szövetsége legfontosabb célkitűzése, hogy segítse és érdekképviselettel támogassa azon szövetkezeteket, amelyek ma Magyarországon valós tevékenységükkel igyekeznek felkarolni az ország elmaradott térségeiben élő, szegényebb sorsú, gyakran tartósan munkanélküli rétegeket. Fontosnak tartják, hogy minél hatékonyabb módon tudják képviselni ezen szervezetek véleményét. Tapasztalataikat, javaslataikat összegyűjtve igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy megfelelő törvényi háttér alakuljon ki működésükhöz, illetve ezáltal pártfogolni azon törekvésüket is, hogy a foglalkoztatás növekedését, a vidék felzárkóztatását még eredményesebben elérjék.

 

A MUSZOSZ részéről a megalakulást követően egyeztetések indultak el a Szövetkezeti Kutató Intézettel a minél teljesebb körű helyzetfeltárás, és a jövőbeni együttműködés érdekében. Szeretnék elérni, hogy a helyzetfeltárást követően, a napi működési problémák megértésével, gyakorlati kérdések tisztázásával párbeszéd alakuljon ki kormányzati szinten a jogszabályalkotók és a szövetkezetek között.

 

A Szövetség elnöke Tóth Attila – akinek elhivatottsága a szövetkezetek felé több éves múltra tekint vissza – fontosnak tartja, hogy a szövetkezeti eszmét és ismereteket széles körben megismertesse hazánkban. Agrármérnökként küldetésének tekinti a termelőszövetkezetek, munkaszövetkezetek működésének ismételt felvirágoztatását. Törekvése, hogy a Szövetséghez csatlakozó tagokkal karöltve ismereteiket folyamatosan gyarapítsák, a jó és rossz példákat összegyűjtsék, a jogszabályi háttér egyértelműsítésével működésüket stabilizálják.

 

A 21. század egyik legnagyobb kihívása a munkátlanság és az abból adódó társadalmi kirekesztődés. A kihívásra adandó hathatós válaszhoz a munkafogalom átértékelésére és új foglalkoztatási modell kialakítására egyaránt szükség van. A szociális feszültségek kezelésére, a foglalkoztatás lehetőségének biztosítására nincs egyetlen egy jó megoldás.

 

Európában úgy tekintenek a szövetkezetekre, mint a globalizálódó világ egy korrekciós mechanizmusára. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaság új, innovatív motorját képezik, és képesek arra, hogy olyan vegyes motiváltságú igényeket is kielégítsenek, amelyet a másik két szektor – a vállalkozások és az állam – nem tud, vagy nem is alkalmas rá.

 Az elmúlt öt-hat év programjainak köszönhetően számuk ugrásszerűen megnőtt, bár működő szociális szövetkezettel csak jóval kisebb számban találkozhatunk. A magyarországi szociális szövetkezetek ezen új hulláma számos kérdést vet fel. A legfontosabb, hogyan tudnak együtt élni a korábban megalakult társadalmi vállalkozásokkal, illetve tudnak-e tartós foglalkoztatást piaci viszonyok között biztosítani, s milyen hatással lesznek a helyi gazdaság többi szereplőjére.

 

Kétség kívül korunk „vívmánya" a közfoglalkoztatás. Az ismert kormányzati tervek szerint a közfoglalkoztatás mezőgazdasági mintaprogramjainak önfenntartóvá válásával, egyik alternatívaként a résztvevők szociális szövetkezeteket alakíthatnak. Ez a folyamat illeszkedik a három pillérre épülő támogatási rendszer elvéhez, azaz a közfoglalkoztatottak önfoglalkoztatóvá, vagy szövetkezeti taggá, vagy szövetkezeti alkalmazottakká válva kiléphetnek az elsődleges munkaerőpiacra.

 Az elképzelés gyakorlati megvalósítását alapozza meg a Belügyminisztérium kezdeményezésére meghirdetett „Fókuszban az önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezetek támogatása" című támogatási program, amelynek deklarált célja, hogy a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek már a közeli jövőben a kistelepülések meghatározó munkáltatóivá válhassanak.

www.munkaszov.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük