Megélhetésről és ürgeöntésről
3 perc olvasás
A neoliberális politika jellegzetessége, hogy a szegénységért a szegényeket, a munkanélküliségért a munkanélkülieket, a nélkülözésért a megélhetési gondokkal küszködőket teszi felelőssé, mondván, „nem gondoskodnak magukról".
A neoliberális politika jellegzetessége, hogy a szegénységért a szegényeket, a munkanélküliségért a munkanélkülieket, a nélkülözésért a megélhetési gondokkal küszködőket teszi felelőssé, mondván, „nem gondoskodnak magukról".
E logika szellemében az ATV szerda esti műsorában Friderikusz Sándor azokra a társadalmi szervezetekre és sajtóorgánumokra igyekezett rossz fényt vetni milliók súlyosbodó megélhetési gondjaiért, amelyek nevén nevezik a gyereket: a szegénységet, a mélyszegénységet és a nyomort. Függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. Ilyen szervezet a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal, mely egy széles szociális világmozgalom részeseként erkölcsi kötelességének tartja a dolgozók és a nélkülözők érdekei melletti kiállást, és évek óta adatokkal világít rá arra, hogy Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt a szegénység a rendszerváltás óta eltelt 18 évben, és hogy gyermekek tízezrei sem jutnak hozzá a naponta szükséges táplálék kalóriához.
Friderikusz Sándor az adás előtti délután telefonon fölhívott, és számon kérő stílusban az iránt érdeklődött, honnan szedtük adatainkat a szegénységről. Megpróbáltam neki segíteni, de nem hagyott. Válaszom nem érdekelte. Hívóm belém fojtotta a szót, sőt még „agresszívnak" is nevezett, amikor megkértem rá, hogy ha már felhívott, és kérdést intéz hozzám, hallgasson is meg. (Erre én letettem a kagylót.)
Az esti műsor megerősítette bennem azt az érzést, hogy a szerkesztő szándéka nem a szegénység megoldása volt, hanem a társadalmi méretű probléma elbagatellizálása. Friderikuszt nem az érdekelte, hogyan tud megélni 28.500 forintból egy nyugdíjas, és mit ad enni négy gyermekének az a család, amely 78 ezer forintból kényszerül gazdálkodni, hanem azokat próbálta kétes színben feltűntetni, akik nem csak szóba hozzák a problémát, hanem megoldással is előállnak. Munkához, tisztességes bérhez, emberhez méltó megélhetéshez akarják juttatni az embereket, módosítani akarják az elosztási a dolgozó és a nélkülöző rétegek javára.
Friderikusz Sándor műsorából három millió magyar szegény megtudhatta, hogy sorsa nem is olyan mostoha, mint amilyennek mondják, s a hajléktalan azzal a jó érzéssel térhetett nyugovóra, hogy szegénysége semmivel sem súlyosabb más országok szegényeiénél! Forradalmi megoldásként hatott rám a műsor végén elhangzott javaslat, hogy a szegénységi probléma enyhítése érdekében oldják föl az ürge védett állattá nyilvánítását, és tegyék lehetővé, hogy a rászorulók ürgeöntésből tudjanak megélni…
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője