Megemlékezés A 70 évvel Ezelőtt Történt Holokausztról -- Rendhagyó Tudományos ülés A Szent János Kórházban

Dr. Jánosi András a kórház szakmai vezetője és dr. Nyulasi Tibor osztályvezető főorvos vezette be a decemberi tudományos ülést, amelyen megjelent a Magyar-Izraeli Társaság képviselője, a Terror Háza főigazgatója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részéről pedig Kozma atya.

Az eseményen először dr. Jánosi András beszélt Góth Endréről (1909-1976), akinek naplójából kiderül, miért tartják éppen a Szent János Kórházban a tudományos ülést. A kórházból sok gyógyító embert elhurcoltak vagy megöltek. Góth Endre már belgyógyászként 1940-41-ben biokémiai kutatásokban vett részt Szent Györgyi Albert laboratóriumában, utána a jelen intézmény főigazgatója lett. Nem tudhatta miért, 300 ön- és közveszélyes elmebeteget kellett megvizsgálnia. Másnap a felesége felvarrta Góth kabátjára a sárga csillagot. 1942-ben munkaszolgálatra vitték. Miután felépített egy rendelőt, orvosként dolgozhatott. Említi, hogy a Kommunista Pártot akkor nyilasok vezették, ezért nem lépett be közéjük. 1944-ben munkaszolgálatosként ismét a fronton találta magát, méghozzá Oroszországban. Életben maradását annak köszönhette, hogy a magyaroktól átszökött az oroszokhoz. 1947-től az endokrinológia egyetemi tanárává nevezték ki. Életművét hat könyv és 124 tudományos publikáció őrzi.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója „Ember az embertelenségben" címmel olvasta fel előadását az Endlösungról, ami nemcsak a zsidóság tragédiája, hanem egész Európáé. Mindenki vétett a szolidaritás és a testvériség ellen, ám voltak hősies magyarok is, mint Apor Vilmos, Márton Áron és sokan mások. Idézte Hannah Arendtet, Orbán Viktort, végül Kertész Imrét. Utóbbitól ezt a mondatot: „felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudást szereztünk… Auschwitz után magunkra maradtunk…"

Forrai Judit DSc a fogászati vizsgálatok tanulságairól és előzményeiről szólt korabeli vetített képek kíséretében. 1942-43-ban az Odessa-terv gondoskodott arról, hogy a náci kudarc idejére kimentsék az érintett személyeket és javaikat – például Dél-Amerikába. Hitler az ellene elkövetett merénylet után már három dublőrrel 'dolgozott', az egyikük holttestére a Reichstag lépcsőjén bukkantak rá. A bemutatott korabeli fotókon valóban meglepő a hasonlatosság a dublőr és az igazi között. A rajta lévő stoppolt zokni árulta el, hogy nem az igazi Hitlert fedezték fel. 1945 márciusában a szövetségesek versenyfutást rendeztek Berlinért. A Zsukov és Konyev vezette szovjet csapatok jutottak el a hírhedt berlini bunkerhez, amit Klimenko ezredes talált meg. Persze főleg Hitlert keresték, aki mint a gyáva diktátorok, a ciánkapszulát először kedvenc kutyáján próbálta ki, majd a hatás ellenőrzése után maga is bevette az aznap feleségül vett Eva Braunnal együtt, de Hitler a biztonság kedvéért még a koponyáját is szétroncsolta egy pisztolylövéssel. Holttestüket a bunker kertjében elásatta, miután leöntette 180 liter benzinnel, és korábbi rendelkezése szerint a testeket meggyújtsák, földdel befedjék. (A történet pontos leírását olvashatjuk személyi titkárnője, Traudl Junge Az utolsó óráig című könyvében. Ebből készült A bukás című film is.) Klimenko ezredes kiásatta a viszonylag frissen ráhordott földet – látjuk az archív felvételeken. Csupán Hitler rendkívül rossz alsó fogsora (mandibula) és egy golyó ütötte hátsó koponyacsont marad épen a tetemből. Ezt az oroszok dobozba rakták, Moszkvába szállították, és 99 évre titkosították.

Közben az amerikai és az angol csapatok szintén keresték a bunkert és Hitlert, az oroszok azonban hallgattak a felfedezésről, a két tábor egyáltalán nem beszélt egymással – a hidegháború kezdetének tekinthetjük az esetet. Forrai Judit, az orvostudományok doktora megjegyezte, hogy Hitlernek – rossz fogai miatt a Reichstagban állandó fogászatot rendeztek be. Az orvosa Hugo Blaschke, az asszisztensnője Kate Hausermann, a fogtechnikusa Fritz Eichtmann volt. Speciális hidak és koronák készültek számára, ugyanis Hitler hiúsága miatt a rossz látására még szemüveget sem volt hajlandó viselni. Ma már tudjuk, gyakran szenvedett arcüreggyulladásban (sinusitis).

Hugh Trevor-Roger brit hírszerzőként vizsgálta az utolsó tíz nap történetét. W. Zander (Bormann adjutánsa) aktatáskájában megtalálták Hitler házasságlevelét és végrendeletét, de hiába, a bizonyítékok az oroszok kezében maradtak. Az angolok és az amerikaiak csupán találgattak. Otto Blaschke, a fogorvos amerikai fogságba került. 1972-ben egy Edinburgh-ban rendezett konferencián bemutatta Hitler 1943-as röntgenfelvételeit, de nem tudták mihez hasonlítani, amíg 1995-ben az orosz fővárosban véletlenül valaki ráakadt egy dobozban Hitler alsó fogsorára és koponyadarabjára.

Az előadás után Kathy-Horváth Lajos hegedűművész saját Holokauszt szimfóniájából adott elő részleteket. A művész elmondta, hogy duplán érintett: apja cigány, anyja zsidó volt, ő magyarnak tartja magát. Meghatóan sírt a hegedűszó. Isten megteremtette a legfelsőbb rendű kreációját, az embert, aki úgy van kódolva – Káin és Ábel példáján – hogy öli a saját fajtáját.

Szalai György és Kenderfi Gábor főorvosok ugyancsak vetített képes előadásában Budapest ostromával kapcsolatban a kórházak helyzetéről beszélt. A Horthy-korszak két évtizedében a kórházi ágyak száma kétszeresére növekedett. 1938-ban lépett életbe az első zsidótörvény, 1941-ben a második. 1944 márciusában Roosevelt elnök megjósolta, hogy az európai zsidók élete a továbbiakban nincs biztonságban. 1944 októberében vette át a hatalmat Szálasi Ferenc „nemzetvezető". Megépült a Barlangkórház. 1944. november 23-án Hitler erőddé nyilvánította Budapestet. 1944. december 23-án az Operában az Aidát játszották. A Budai Vár felől a németek a mai Szilágyi Erzsébet fasor felé törtek ki. Hitler megállapítása, hogy Attila és a hunok utódai a Nibelungok folyójánál telepedtek meg… (vagyis mit keresnek ott). Sztálingrádnál Brettschneidernek azt parancsolta, nem törhet ki az ostromgyűrűből. Amikor mégis kitört, Hitler halálra ítélte. Wildenbruchnak sem lett volna szabad a Budai Várat elhagynia. Mivel „a háborúban nincs vasárnap", 1944. december 24-én Kozlov hadnagy csapata a fogaskerekű utasait fosztotta ki.

A nyilas védők a Szent János Kórház Tüdőosztályára költöztek Vannay László parancsnoksága alatt. December 25-én a németek a Svábhegyről lőtték a kórházban tartózkodó oroszokat, ekkor a Szemészet kiégett. A Proszektúra területét az oroszok trükkel foglalták el, sikerült kiűzniük Vannay önkénteseit. A mostani taxiállomás helyén rengeteg holttest hevert, a számuk ismeretlen, a városmajoriakkal együtt 600-900-ra becsülik az emberi veszteséget. A kórház összes osztálya megsérült, hónapokig nem volt vizük. 1945 január-februárjában kegyetlen öldöklés folyt, a Diósárok 2. szám alatt 26 német katona lett öngyilkos. Meghalt a nyilasok közül Vannay László és Prónay Pál is. Dr. Király Rezsőt megölték, dr. Góth Endre menekült csak meg. 1945. január 12-20. között a nyilasok orvosokat és ápolókat végeztek ki.

Katona József főorvos A gyilkos elme: Adolf Eichmann címmel tartotta meg pszichiátriai előadását. Az „auschwitzi mester" Eichmann – ahogy Gestapo körökben nevezték – Endre László barátja volt. Ezért küldték Magyarországra. Auschwitzban így prédikált: „a Führer parancsait vas-következetességgel kell végrehajtani". Eichmann 1945-től bujkált, majd Buenos Aires-be menekült. 1959-ben 'családegyesítés' címén követték őt a gyerekei is. 1960. május 21-én az izraeli kémelhárítás felfedezte, majd kicsempészte Argentínából. Prof. dr. Kulcsár (Slomo) István, egykor József Attila pszichiátere vizsgálta Eichmannt. A doktort a náci főbűnös kivégzése után felszabadították az orvosi titoktartás alól. Az volt a kérdés Eichmann személyiségével kapcsolatban, hogy eleve gonosz vagy hétköznapi ember volt-e. Huszonegy órás vizsgálat után is mindig azt felelte, amit a nürnbergi per többi elítéltje: „parancsra tettem", mint engedelmes bürokrata. Kulcsár doktor vizsgálata és Eichmann rajzainak (két nő és három férfi) alapján megállapította, hogy agresszív, szadista, brutális, rosszindulatú alkat, jellemzője a belső sivárság, az elferdült jellem, a felelősség áthárítása és a depresszió, mind janicsár tulajdonság. Saját szemünkkel meggyőződhetünk a rajzokról. Eichmann karácsonyfáján például nincsenek díszek. A rajzokat megmutatták a világhírű pszichiáternek, Szondi Lipótnak is. Szerinte a rajzolót kielégíthetetlen ölésvágy, saját anyjáról negatív vélemény, álcázás, önámítás, hiszékenység, munkamánia irányította.

Mit lehet tenni az efféle alkat kialakulása ellen? – kérdezte a főorvos úr, de meg is válaszolta: szeretetteljes nevelés, iskolai játékok, passiójátékok. A vészkorszakban akadtak olyanok, mint Esterházy János, aki negyedmagával a szlovák parlamentben a zsidótörvények ellen szavazott, 1944-ben kivégezték. Kolbe atya pedig átvállalta egy családos embertől az éhhalált. Kulcsár Slomo István doktor a munkaszolgálatról könyvet írt, utána Izraelbe távozott. 1985-ben hazalátogatott.

DOBI ILDIKÓ