Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2016. decemberi száma
3 perc olvasás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei negyedik, decemberi számában megjelent tanulmányok a lakáshitelek, az ingatlanértékelés, a Növekedési Hitelprogram, a Szolvencia II, a háztartások vagyoni helyzetének és a kockázati tőke jellemzőinek elemzésével foglalkoznak, melyek önmagukban is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei negyedik, decemberi számában megjelent tanulmányok a lakáshitelek, az ingatlanértékelés, a Növekedési Hitelprogram, a Szolvencia II, a háztartások vagyoni helyzetének és a kockázati tőke jellemzőinek elemzésével foglalkoznak, melyek önmagukban is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.
Aczél Ákos, Banai Ádám, Borsos András és Dancsik Bálint tanulmányukban azt vizsgálják, hogy milyen okokra vezethető vissza az újonnan folyósított lakáshitelek háromhónapos bankközi kamat feletti átlagos felárának környező országok szintjénél magasabb értéke. Eredményeik szerint a magasabb felárhoz hozzájárul a rögzített kamatozású termékek magas aránya, a nemteljesítő hitelek nagy állománya, a hitelezési veszteségek, a magas működési költségek, a keresleti oldali sajátosságok és az egyes régiókban megfigyelhető alacsony fokú verseny is.
Horváth Áron, Imre Blanka, valamint Sápi Zoltán az ELTINGA Kutatóközpont elemzői a szakirodalom alapján azt vizsgálják, hogy milyen módszereket lehet statisztikai alapú ingatlanértékelésre használni. A szerzők áttekintik az egyes módszerek előnyeit és hátrányait, valamint kifejtik véleményüket arról, hogy Magyarországon milyen értékelési módszerek megjelenése várható.
László András a decemberi szám harmadik írásában a Növekedési Hitelprogram (NHP) eredményességét vizsgálja a 2015 végéig kihelyezett hitelek alapján. A szerző bemutatja az NHP leíró adatait, gyakorlati megvalósulását és arra a következtetésre jut, hogy az NHP relatíve alacsony költségek és kockázatok mellett növekedési pályára állította a kkv-k hitelezését és hozzájárult a gazdasági növekedéshez is.
Bora Zsuzsanna, Holczinger Norbert, Nagy Koppány és Merész Gabriella tanulmánya a biztosítási piacon az idei év vitathatatlanul legfontosabb eseményének az – új kockázatalapú szavatolótőke-követelményt lefektető – úgynevezett Szolvencia II (S2) rendszerre történő átállás első hazai eredményeit értékeli.
Boldizsár Anna, Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs és Sisak Balázs a magyar háztartások vagyoni helyzetét elemzi az EKB által indított európai adatfelvétel (Household Finance and Consumption Survey – HFCS) alapján. A szerzők megvizsgálják a háztartások reál- és pénzügyi vagyonának összetételét, a hiteleinek eloszlását, valamint azokat a demográfiai jellemzőket, amik befolyásolják a magyar háztartások megtakarítási és hitelfelvételi szokásait.
Fazekas Balázs a decemberi szám záró tanulmányában a kockázati tőke a jelentős bizonytalanságot magukban hordozó innovatív startup vállalkozások területén való megjelenését vizsgálja. A szerző szerint a vállalkozásokban rejlő rugalmasság értéknövelő hatásának megjelenítésére az opciós értékelés döntési fákkal történő kiegészítése lehet a megoldás.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma tartalmaz még három könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is.
