Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2016. szeptemberi száma

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei harmadik, szeptemberi száma négy tanulmányt közöl. A tanulmányok olyan speciális területeket érintenek, amelyek önmagukban is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei harmadik, szeptemberi száma négy tanulmányt közöl. A tanulmányok olyan speciális területeket érintenek, amelyek önmagukban is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.

Földényiné Láhm Krisztina, Kómár András, Stréda Antal és Szegedi Róbert tanulmánya átfogó képet ad az MKB Bank Zrt. sikeres szanálásának és reorganizációjának folyamatáról, valamint az Európai Unióban az elsők között alkalmazott szanálási szabályozás gyakorlati megvalósulásáról. A szerzők bemutatják a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által használt eszközöket és jogosultságokat, hangsúlyozva a belföldi és európai uniós hatóságokkal, intézményekkel folytatott nélkülözhetetlen együttműködést. Az írásból megtudhatjuk, hogy a szanálási eljárással összefüggésben az MKB Bank Zrt. hitelezőit nem érte veszteség, a bank ügyfeleinek és üzleti partnereinek pénze mindvégig maximális védelmet élvezett.

A szeptemberi szám második írása a makroprudenciális politikára vonatkozó normatív szabályozás jogi természetét, a makroprudenciális hatóság szervezeti jellemzőit, valamint a makroprudenciális eszközök jogi megjelenését járja körül. A szerző, Kálmán János elemzéséből kiderül, hogy a makroprudenciális politika – mint gazdasági szakigazgatási terület – által megvalósítandó közjó vagy közcél, azaz a pénzügyi stabilitás rendkívül széles gazdasági beavatkozási hatáskört teremt a makroprudenciális hatóság számára.

A közelmúltban lezajlott gazdasági válság rámutatott, hogy a hitelintézetek materiálisan eltérő tőke- és kockázati költséget kivetítő belső modelleket alkalmaznak ügyfeleik minősítése során. Emiatt, hangsúlyos szerepet kapott a felügyeleti munkában is az egyes belső modellek összehasonlíthatóságát lehetővé tevő, valamint az egyes intézmények hitelezési gyakorlatát folyamatosan nyomon követő monitoringeszközök fejlesztése. Inzelt György, Szappanos Gábor és Armai Zsolt tanulmányában egy lehetséges, egyszerű, ugyanakkor stabil és jól alkalmazható vállalati monitoring-keretrendszert ismertet, amely összhangban van a hazai és a nemzetközi jogszabályi háttérrel.

A válság kezdete óta számos tanulmány igazolta, hogy a banki hitelezés gazdasági növekedést támogató hatása korlátos. Emiatt fontos, hogy minél diverzifikáltabb finanszírozási lehetőségek álljanak a vállalatok, kiemelten a kis-és középvállalati szektor rendelkezésére. A következő öt évre megalkotott tőzsdestratégia alapján a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is erőteljesebben kíván nyitni a KKV-szegmens felé. Banai Ádám, Erhart Szilárd, Vágó Nikolett és Varga Péter tanulmányában egy olyan scoring-rendszer került kialakításra, majd alkalmazásra, mely azoknak a KKV-knak az azonosítására szolgál, melyeknek érdemes lehet megfontolni a tőzsdére lépést. A szerzők elemzéséből kiderül továbbá, hogy a rangsorolás alapján legjobb vállalatok csoportja gazdasági mutatóit tekintve jobb teljesítményt mutatott a múltban, mint a BÉT T és standard kategóriáiban jelenleg szereplő vállalatok.

Mindezek mellett a szeptemberi szám öt könyvismertetést és három konferenciabeszámolót is tartalmaz.