Megnyílt a Reneszansz Év 2008 eseménysorozata: Talán került több pénz a művészetekre is..
10 perc olvasásHiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napja előestéjén a Néprajzi Múzeumban nyitotta meg a Reneszánsz Év – 2008 programsorozatot.Az évad nyitóeseményén részt vettek a magyar kulturális, művészéti és tudományos élet kiemelkedő személyiségei, politikusok és nagykövetek, a programsorbán együttműködő intézmények vezetői. Továbbá a Reneszánsz Év – 2008 Társadalmi Védnöki Testületének tagjai, köztük Ormos Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, Szekeres Pá, tőröző, kardvívó, többszörös paralimpiai bajnok és Vekerdy Tamás pszichológus, író.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napja előestéjén a Néprajzi Múzeumban nyitotta meg a Reneszánsz Év – 2008 programsorozatot.Az évad nyitóeseményén részt vettek a magyar kulturális, művészéti és tudományos élet kiemelkedő személyiségei, politikusok és nagykövetek, a programsorbán együttműködő intézmények vezetői. Továbbá a Reneszánsz Év – 2008 Társadalmi Védnöki Testületének tagjai, köztük Ormos Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, Szekeres Pá, tőröző, kardvívó, többszörös paralimpiai bajnok és Vekerdy Tamás pszichológus, író.
A hivatalos megnyitón láthatta a közönség először a Reneszánsz Év – 2008 imázsfilmjét, valamint Ladányi Andrea kortárs táncművész előadását is, csakúgy, mint a Palotai Zsolt által elkészített Reneszánsz Mix-et is. Mind a film, a zene, mind pedig az előadás látható-hallható lesz az év különböző eseményein, illetve a médiában.
Hiller István nyitóbeszédében kitért rá: a Reneszánsz Év – 2008 nemcsak egy programsorozat – bár ilyen horderejű és átfogó kulturális évadot még nem szervezett a minisztérium -, hanem számos nagy fejlesztés is elindul országszerte a reneszánsz gondolat jegyében.
Az egész éven át, országosan és a határokon túl is átívelő progamsorozat keretében 2008-ban olyan fontos beruházások is elkezdődnek, mint Vitéz János egykori dolgozószobájának, a „Studiolonak" a felújítása. A 100 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy év végére csoportosan látogathatóvá váljon a magyarországi reneszánsz egyik bölcsője. A Reneszánsz Év – 2008 így tiszteleg Vitéz János esztergomi érsek előtt is, aki éppen 600 éve született. A programsorban szerepel a Vitéz János korát és a magyarországi reneszánsz hajnalát bemutató kiállítás is az Országos Széchényi Könyvtárban – a 4x a reneszánszról című kiállítássorozat keretében – „Csillag a Holló árnyékában" alcímmel március 14-től.
Kiemelt szerepet szánunk az egyházi közgyűjteményeknek is: 100 millió forintos pályázat keretében lehetőség nyílik az egyházak gondozásában lévő közgyűjtemények állagmegóvására és új kiállítások szervezésére.
Szintén ebben az évben még befejeződnek a kolozsvári Mátyás szoborcsoport rekonstrukciós munkálatai; Fadrusz János alkotását román-magyar együttműködés keretében újítjuk fel.
Szintén a Reneszánsz Évben kezdeményezi az Oktatási és Kulturális Minisztérium, hogy minden a közpénzből történő beruházás értékének 1%-kával a kortárs képzőművészeti alkotásokat támogassa a beruházó.
A Reneszánsz Év – 2008 programsorában eddig 66 múzeum és kiállítóhely vesz részt, de a pályázatok révén ennél sokkal több eseményre számítunk.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium keretében működő Reneszánsz Programiroda jelenleg 20 intézménnyel, 25 egyesülettel és szervezettel áll kapcsolatban; 33 budapesti, 10 vidéki és 10 határon túli szervezet, egyesület jelezte részvételi szándékát az évad eseményeiben. Rajtuk kívül 5 társtárca is bekapcsolódik az eseménysorba, így a KüM, a HM, az ÖTM, a KvVm és az FVM. Az évad eseményeinek sorában kiemelt szerepet kap a tudomány is: a Balassi Bálint Intézet koordinálásában 40 millió forintos pályázati keretösszeg áll rendelkezésre.
A már meghirdetett programokon kívül számos, a vidék kulturális életét fellendíteni kívánó pályázatot írunk ki a „reneszánsz" jegyében. Pályázhatnak majd kortárs képzőművészek alkotásaikkal, segítséget kaphatnak azok hazai és külföldi bemutatására is.
A könyvtárügy reneszánsza lehetőséget teremt a könyv- és levéltárak, irodalmi emlékházak, tájházak fejlesztésére, megújítására. Szintén a Reneszánsz Év – 2008 keretében kap kiemelt szerepet a vidéki közkultúra: szélesebb körben szeretnénk megmutatni az élő népi kultúrát, értékeiket pedig digitalizálni. Szintén a reneszánszát élheti ebben az évben a kortárs könnyű és komolyzene, hiszen a már meglévő zenei hálózatot kihasználva, lehetőséget kívánunk adni fiatal, amatőr zenészek bemutatkozására a könnyűzenészektől a népzenészeken át a jazz muzsikusokig.
A Reneszánsz Év – 2008 programsorozatára 1,4 Mrd, míg a pályázatokra, fejlesztésekre 2,6 Mrd Forintjut.
A Reneszánsz Év – 2008 ünnepélyes megnyitója keretében Hiller István miniszter átadta a Kultúra Támogatója és a Kultúra Pártfogója díjakat is.
A Kultúra Pártfogója és a Kultúra Támogatója díjakat a tárca nem a Reneszánsz Évben alapította, mégis kiváló alkalmat nyújt az este e díjak átadására. A Kultúra Támogatója díjat olyan szervezetnek ítéli oda a minisztérium, amely sokat tett és áldozott a kultúráért. A Kultúra Pártfogója díjra különböző társadalmi szervezetek terjeszthetnek fel a kultúrát segítő magánszemélyeket.
A Kultúra Támogatója díjat idén az E.ON kapja. AZ E.ON tíz éves hazai fennállása óta nemcsak a magyar kultúra külföldi népszerűsítését támogatja – mint például 2007-ben az „Ungarischer Akzent" Németországi Magyar évadot -, de az olyan elismert hazai eseményeket és intézményeket is segíti, mint a Veszprémi Ünnepi Játékok, a Pécsi Kulturális Napok, a Győri és a Pécsi Balett illetve a Liszt Ferenc Zeneakadémia, ahol a koncertek létrejötte mellett a művészeti oktatást is támogatja. Az E.ON az elmúlt években nyújtott több mint 200 millió forintos hozzájárulásával a magyar kultúra és oktatás egyik meghatározó támogatója.
A Kultúra Támogatója díjat a Felpécért Alapítvány felterjesztettjeként Kondor László kapja. Kondor László 1999-ben alapította a Felpécért Alapítványt azzal a céllal, hogy a község lakói életminőségének javítását ezzel is segítse, különös tekintettél a kulturális élet fellendítésére, valamint az örökségvédelemre. Az Alapítvány többek között 2003-2004-ben Falumúzeumot, Tájházat hozott létre, elsősorban a kulturális tárca pályázatának segítségével, az önrészt ehhez a projekthez Kondor László, egyéni vállalkozó biztosította. Nagyban hozzájárult a településen megrendezésre kerülő nemzetközi alkotótáborok létrejöttéhez, s megteremtette az alapot a Felpéci Képzőművészeti Múzeum és Galéria létrehozására. Segítőkészsége önzetlen, példaértékű.
Szintén a Reneszánsz Év – 2008 ünnepélyes megnyitóján mutatta be Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Hunyadi Mátyás trónralépésének 550. évfordulója alkalmából kibocsátott 10 gramm súlyú, 25 milliméter átmérőjű arany emlékérmet is, amely Ifj. Szlávics László munkája, névértéke 50.000 Forint és összesen 5000 darab készül belőle.
A megnyitó után Hiller István útjára bocsátotta a Nagy Reneszánsz Könyvet, amely országos körútra indul, s művészek, gondolkodók, a kulturális és tudományos élet szereplői írhatják bele gondolataikat a reneszánszról.
Egy éven át tartó kulturális programsorozat mutatja be a reneszánsz korát és a „modern reneszánszot". Az Oktatási és KulturálisMinisztérium célja, hogy a történelmi évforduló kapcsán az akkori – művészeti, kulturális, társadalmi, gazdasági tekintetben – fellendülő Magyarországra való visszatekintésen túl megmutassa: mit jelentma a reneszánsz.
Rendhagyó lesz a Reneszánsz Év – 2008: programjai egyrészt visszatekintenek a reneszánsz hagyományaira, kulturális értékeire, Mátyás király korára és szellemiségére az akkori Európát formáló világképre, másrészt bemutatják a jelen kezdeményező, kreatív kultúráját, a kulturális modernizáció szándékait – ezzel a párhuzammal megteremtve a két kor párbeszédének lehetőségét.
A reneszánsz korában megnőtt az egyéniség és az alkotó tevékenység szerepe, a szabadon kibontakozó tehetségek előtt korlátlan lehetőségek,tárűítak fel. Vehetjük úgy: a „modern reneszánsz" haladó,,a szellemi megújulás kifejezője, a legmodernebb áramlatok megjelenítője.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium keretiben működő Reneszánsz Programiroda jelenleg 20 intézménnyel, 25 egyesülettel és szervezettel áll kapcsolatban; 33 budapesti, 10 vidéki lés 10 határon túli szervezet, egyesület jelezte részvételi szándékát az évad eseményeiben. Rajtuk kívül 5 társtárca is bekapcsolódik az eseménysorba, így a KüM, a HM, az ÖTM, a KvVm és az FVM.
Az évad eseményeinek sorában kiemelt szerepet kap a tudomány is: a Balassi (Bálint Intézet koordinálásában 40 millió forintos pályázati keretösszeg áll rendelkezésre.
A már meghirdetett programokon kívül számos, a vidék kulturális életét fellendíteni kívánó pályázatot írnak ki a „reneszánsz" jegyében. Pályázhatnak majd kortárs képzőművészek alkotásaikkal, segítséget kaphatnak azok hazai és külföldi bemutatására is. A könyvtárügy reneszánsza lehetőséget teremt a könyv- és levéltárak, irodalmi emlékházak, tájházak fejlesztésére, megújítására. Szintén a reneszánszát élheti ebben az évben a kortárs könnyű és komolyzene, hiszen a már meglévő zenei hálózatot kihasználva, lehetőssége lesz a fiatal, amatőr zenészek bemutatkozására a könnyűzenészektől a népzenészeken át a jazz muzsikusokig. A Reneszánsz Év – 2008 programsorozatára 1,4 Mrd, míg a pályázatokra, fejlesztésekre 2,6 Mrd Forint jut.
A programsorozat és a fejlesztések nemcsak attól egyedülállóak, mert a múlt és a jelen párhuzamba állításával kiszélesítik az évfordulók és megemlékezések értelmezési lehetőségeinek körét, hanem -azért is, mert közös gondolkodásra, összefogásra -psztönzi a kulturális intézményeket, a raűvésjzeti, a tudományos, életet, és az együttműködésbe kezdettől bevonja a civil szervezeteket is. A Reneszánsz Év – 2008 a kultúra révén konszenzusra törekszik, partnerséget ajánl, és keretet ad, hogy minden kultúra kifejezhesse és megmutathassa magát.
A Reneszánsz Programiroda által koordinált és kidolgozott események a fővárosi és a vdéki illetve a határon túli közönséget – generációktól függetlenül – egyaránt mégszólítják.
A Reneszánsz Év – 2008 megnyitójára különleges kódex is érkezett – különleges biztonsági örülmények között, hiszen a kötet felbecsülhetetlen értékű.
Az Opera című kódex Caecilius Cyprianus (megh258), Szent Ciprián karthágói püspök teológiai műveit tartalmazza. Ma 18. századi francia bőrkötése van, de a lapoknál látható színes festésű aranymetszés alapján feltételezhető, hogy eredetileg selyem- vagy bársonykötése volt. Mátyás címere az úgynevezett „második címerfestő" munkája. A kódexet a 18. században Chrétien- Guillaume de Lamoignon de Malesherbes francia főúr könyvtárában őrizték, majd Sjr Thomas Phillips gyűjteményébe került, amelyet az örökösök a 19. század közepén elárvereztek. Az Országos Széchényi Könyvtár 1964-ben vásárolta meg a kötetet a Sotheby's cég aukcióján. (Firenze, 1450-70)