Könnyebben összehasonlíthatóvá válnak a fogyasztási hitelek az EU-ban 2010-től annak az irányelvnek köszönhetően, amelyre a végső pecsétet 2008. április 7-i ülésén ütötte rá (immár vita nélkül) a Tanács.

Könnyebben összehasonlíthatóvá válnak a fogyasztási hitelek az EU-ban 2010-től annak az irányelvnek köszönhetően, amelyre a végső pecsétet 2008. április 7-i ülésén ütötte rá (immár vita nélkül) a Tanács.

Három fő területre kiterjedő harmonizáció valósulhat meg a fogyasztási hitelek jelenleg erősen széttöredezett piacán a Tanács által most elfogadott új irányelv révén. A jogszabály egységesíti a hitelfeltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség (beleértve az egységes teljes hiteldíj-mutatót), a frissen megkötött hitelszerződés felmondásához való jog és a lejárat előtti törlesztés szabályait az EU területén.

Jóllehet 1987 óta irányelv szabályozza ezt a területet, a határokon átnyúló hitelek aránya még mindig csak 1 százalék körül mozog. A hitelek költségei országonként ugyancsak jelentősen eltérnek: míg például Finnországban ez az összeg alig 6 százalék, addig Portugáliában meghaladja a 12 százalékot is. Az európai szabályozási keretet eddig a 87/102/EGK irányelv jelenti. Bár ez tartalmaz bizonyos minimális követelményeket a tagállamok felé a piaci szabályok kialakítását illetően (így például néhány információs kötelezettséget ír elő a hitelnyújtók felé, kimondja a hitelek lejárat előtti visszafizetésének lehetőségét, és közös szabályokat állapít meg a hiteldíjmutató kiszámítására), de ezektől a tagállamok eddig egyéni döntésüktől függően szigorúbb szabályokat állapíthattak meg.

Mi változik?

Az új jogszabály értelmében valamennyi uniós ügyfélnek joga lesz a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges összes információt megkapni, hogy végül a számára legkedvezőbbet választhassa – akár otthon, akár bármelyik EU-s országban. A jogszabály meghatározza, hogyan néz majd ki az egész EU-ban egységesített „általános európai fogyasztási hitel-tájékoztató", amely tartalmazza a kínált hiteltermék fő jellemzőinek leírását. A tájékoztatásnak többek között ki kell terjednie a fogyasztó által teljesítendő fizetések összegére, számára és gyakoriságára, a kapcsolódó költségekre, az elállási jogról szóló információra, a határidő előtti visszafizetés jogára és az ezzel járó kötelezettségekre is.

Minden hirdetésben, amelyben kamatlábbal, illetve egyéb számadattal reklámoznak egy fogyasztói hitelt, világos és jól látható módon, egy reprezentatív példával szemléltetve meg kell adni majd a következőket: hitelkamatláb, a teljes hitelösszeg, a teljes hiteldíj-mutató, a hitelmegállapodás időtartama, egyedi árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a készpénzár és bármely előtörlesztés összege, a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztések összege.

Az új jogszabálynak köszönhetően az ügyfelek a jövőben könnyebben kiszámíthatják a hitelek költségeit, és hozzáférhetnek olyan banki termékekhez is, melyek a saját országukban nem elérhetőek. Ezzel egyidejűleg a pénzintézeteknek módjuk lesz arra, hogy termékeiket az összes uniós polgár számára felkínálják. Az EU abban bízik, hogy a direktíva segítségével az európai gazdaság hasznot húz a fogyasztási hitelek európai piacából, melynek értéke már most meghaladja az évi 800 milliárd eurót. A határokon átnyúló kereskedelem útjában álló akadályok lebontásával pedig fokozódhat a verseny, s javulhat a hitelintézetek teljesítménye is.

Stop az eladósodásnak, idő előtti visszafizetés

Az irányelv prioritásként kezeli, hogy megvédje a fogyasztókat a túlzott eladósodástól. A jogszabály értelmében a hitelező köteles értékelni a fogyasztó hitelképességét „adott esetben a fogyasztótól kapott megfelelő információ és szükség esetén a vonatkozó adatbázisban végzett keresés alapján". Ha ezek után a hitelintézet elutasítja a hiteligénylést, az ügyfélnek jogában áll ezt az információt ellenőrizni a nyilvántartásban, és ha szükséges, kérheti a hibák korrigálását, mindezt díjmentesen.

Az EP és a Tanács között az egyik legnagyobb vita a hitelek határidő előtti visszafizetéséről, valamint az ilyen esetben fizetendő kompenzációról folyt. Az új direktíva értelmében az ügyfélnek jogában áll idő előtt visszafizetni a hitelt: „a fogyasztónak joga van a hitelmegállapodás szerinti kötelezettségeit egészben vagy részben bármikor teljesíteni. Ilyen esetekben jogosult a hitel teljes költségének csökkentésére". Másrészről viszont – szól a jogszabály – „a hitelező jogosult a hitel határidő előtti visszafizetéséhez közvetlenül kapcsolódó esetleges költségek ellentételezéséhez, feltéve, hogy a határidő előtti visszafizetés olyan időszakra esik, amelyre a hitelkamatláb rögzített". A végső szöveg szerint idő előtti visszafizetés miatti kompenzációként legfeljebb a hitel összegének 1 százaléka kérhető. Ez arra az esetre vonatkozik, ha a visszafizetés a hitelmegállapodás rendes lejárta előtt több mint egy évvel történik. Ha egy évnél rövidebb a két időpont közötti időszak, az ellentételezés nem lépheti túl a határidő előtt visszafizetett hitel összegének 0,5 százalékát.

A hitelező kivételesen követelhet nagyobb kompenzációt is, ha bizonyítani tudja, hogy a határidő előtti visszafizetés miatti vesztesége meghaladja az előbb említett összegeket. A tagállamok a jogszabály szerint úgy is rendelkezhetnek, hogy a hitelező csak azzal a feltétellel kérhet ellentételezést, hogy a visszafizetendő összeg túllépi a nemzeti jogban meghatározott küszöböt. Ez a küszöb 12 hónapra nem lehet több a 10 ezer eurónál. Az irányelv kimondja azt is, hogy a fogyasztó tizennégy naptári napon belül indokolás nélkül elállhat a hitelmegállapodástól.

Mekkora hitelek?

Az új jogszabály főszabályként az olyan hitelmegállapodásokra terjed ki, amelyeknél a hitel teljes összege 200 és 75 ezer euró közé esik. (A Tanács korábban 100 ezer eurós felső határt javasolt.) A 200 eurónál kisebb és 75 ezer eurónál nagyobb hiteleken kívül egyáltalán nem vonatkozna az irányelv az olyan folyószámlahitel formájában fennálló hitelmegállapodásokra, amelyek alapján a hitelt egy hónapon belül vissza kell fizetni. Nem terjedne ki a munkaadó által a piacinál kedvezőbb feltételekkel nyújtott hitelekre, az ingatlanfedezetű jelzáloghitelekre, a földterület megszerzését célzó hitelmegállapodásokra és az olyanokra sem, amelyeknél a hitel kamat- és díjmentes, illetve csak jelentéktelen díjfizetéssel jár. 

A tagállamoknak az irányelv hatályba lépésétől számítva két évük lesz arra, hogy elfogadják és kihirdessék azokat a rendelkezéseket, amelyek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek.

BruxInfo

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük