www.coface.huwww.coface.hu

A hitelválság egyre mélyülő pénzügyi válság közepette söpör végig Európán. Ennek eredményeképpen a bankok szűkítették hitelkínálatukat, a gazdasági szereplők egymás iránti bizalma zuhant, aktivitásuk pedig lassult. Ezért a 2007 júniusában és decemberében negatív megfigyelési listára került Egyesült Királyság és Írország besorolását a Coface A2-re rontotta. A 2007 márciusában negatív megfigyelési listára került Izland minősítése pedig A1-ről A3-ra módosult. Mindeközben Olaszország, Franciaország és Hongkong negatív megfigyelési listára került.

  www.coface.huwww.coface.hu

A hitelválság egyre mélyülő pénzügyi válság közepette söpör végig Európán. Ennek eredményeképpen a bankok szűkítették hitelkínálatukat, a gazdasági szereplők egymás iránti bizalma zuhant, aktivitásuk pedig lassult. Ezért a 2007 júniusában és decemberében negatív megfigyelési listára került Egyesült Királyság és Írország besorolását a Coface A2-re rontotta. A 2007 márciusában negatív megfigyelési listára került Izland minősítése pedig A1-ről A3-ra módosult. Mindeközben Olaszország, Franciaország és Hongkong negatív megfigyelési listára került.

A Coface megerősíti, hogy a globális hitelválság immáron 2008 januárja óta tart. A jelenlegi krízis méreteit tekintve a 2001-es válsághoz hasonlítható, azonban elmarad három korábbi, az 1973-as, az 1982-es és az 1991-es krízisektől. A Coface által vezetett fizetésképtelenségi mutató értéke 36 százalékkal nőtt 2008 januárja és szeptembere között, ha a tavalyi év ugyanezen időszakához hasonlítjuk. A válság terjedése ugyanakkor lassabb, mint a korábbi krízisek esetén a feltörekvő országok rugalmassága miatt.  Azonban a hitelszűke súlyosabb, mint az előző válságok esetében, mivel a krízis alapvetően a pénzügyi szférából indult.

A Coface úgy látja, hogy akárcsak a korábbi válságok, a jelenlegi is körülbelül másfél-két évig tarthat, mert ha a globális gazdaság növekedése tovább lassul is, a vállalatok képesek lesznek ehhez alkalmazkodni. Ehhez az is szükséges, hogy más addig még ki nem pukkadt buborékok ne is durranjanak ki az elkövetkező időszakban. nem pukkadtak ki, az elkövetkező hónapokban sem fognak kidurranni.

A kockázatok növekedése azt eredményezte, hogy számos ország hitelkockázati minősítésén rontani kellett; a folyamat azzal indult, hogy az Egyesült Államok A1-es besorolással negatív megfigyelési listára került 2007 áprilisában, mostanra pedig az eurózóna gazdaságai is hasonló helyzetbe kerültek. 

"A válság tulajdonképpen az ingatlanpiacon indult, amely súlyosan érintette a vállalatokat azokban az országokban, ahol a lufi kipukkanni készült, például Nagy-Britanniában és Írországban" – állítja Dercze Zoltán a Coface vezetője. "A pénzügyi válság súlyosbodása azonban újabb közvetítő csatornákat talált, amelyek jelentős mértékben felelősek azért, hogy a gazdasági szereplők bizalma jelentősen megingott. A krízis immáron elérte az eurózónát, és az olasz valamint a francia gazdaságot is sújtja" – tette hozzá Dercze.

Az ingatlanválságot követő pénzügyi krízis érezhetően növelte a hitelkockázatok mértékét az Egyesült Királyságban, Írországban és Izlandon.

Az Egyesült Királyságban, Írországban és Izlandon az ingatlanpiac hanyatlása volt a válság legfőbb oka. Az amerikai és a spanyol ingatlanpiacon történt összeomlást követően az említett három országnak azzal kellett szembesülnie, hogy negatív megfigyelési lista melletti A1-es besorolásukat A2-re rontották.

  • Az Egyesült Királyságban a pénzügyi és ingatlanpiaci krízisnek közvetlen hatása van a háztartások, és a cégek kiadásaira. A vállalati csődök aránya érezhetően, 14 százalékkal növekedett 2008 első félévében.
  • Írországban az ingatlanpiaci válság az egész gazdaságot magával rántotta, és a recesszió szélére sodorta. A vállalati csődök száma 75 százalékkal növekedett az első félévben.

Ami Izlandot illeti, az országnak az ingatlanpiac hanyatlása mellett bankrendszerének teljes összeomlásával is szembesülnie kellett. A krízis komolysága miatt a Coface a korábbi negatív megfigyelési A1-es besorolást A3-asra rontotta. A Coface arra számít, hogy a három ország vállalatai növekvő nehézségekkel nézhetnek szembe a jövőben.

A bizalom hanyatlása és a hitelválság már az olasz és a francia cégeket is fojtogatja.

Olaszországban a vállalatok hitelkockázatát a növekedés lassulása, az emelkedő költségek, és a hitelek szűkössége rontja. Az ország A2-es besorolás mellett negatív megfigyelési listára került.

Franciaország A1-es besorolás mellett került negatív megfigyelési listára, hiszen ezt az országot is érzékenyen érintette a válság. A Coface azt tapasztalta, hogy a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma meredeken nőtt: 2008 szeptemberében 75 százalékkal volt ezek száma nagyobb, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke még a nyári adatokhoz képest is jelentős. "A szállítmányozási, az építőipari és az ingatlanszektort sújtotta először a válság" – mondta Derzce Zoltán, a Coface magyarországi igazgatója. "A gondokat elsősorban az okozza, hogy a cégek nehezebben jutnak hitelekhez, emiatt aktivitásuk is lassult" – teszi hozzá.

A Coface ugyanakkor megpróbálja enyhíteni a krízis hatását a vállalatok számára, azzal hogy nemcsak vállalja eddigi kötelezettségeit, hanem kiterjesztette azokat:
– a Coface által garantált francia vállalati hitelek összege 18 százalékkal, 52 milliárd euróra növekedett 2008 január 1 óta
– kártalanít, ha van miért
– megelőző szerepet játszik azzal, hogy segítséget nyújt a cégeknek abban, hogy elkerülhessék a kockázatos partnerekkel történő üzletkötést. Ugyanis a fizetésképtelenségek bekövetkezésének továbbra is a legfőbb oka a legfontosabb ügyfelek csődje.

Magyarországon folytatódott a csődök számának növekedése. A jelenlegi válság pénzügypiaci komponense új, és ismeretlen tényező az elmúlt 30 év nagyobb gazdasági válságaihoz mérten, eddig a reálgazdasági problémák, vagy nyersanyagok árrobbanása (például olaj) generálta a krízist, állítja Dercze Zoltán. Magyarországon 2005-2006 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ez megszorító intézkedések hatása miatt kezdődött, amelyek a GDP-növekedés lassulását és a belső kereslet visszaesését hozták magukkal. Az EU-tagországok között tulajdonképpen az élbolyban álltunk ezen a területen.

Dercze szerint Magyarországon 2008 első felében nem látszódott a fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése a 2006-2007-es időszakhoz viszonyítva. Ha a 2008-as első féléves adatokat vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy a trendnek megfelelően emelkedett, azt azonban egyáltalán nem tudni, hogy ez a megszorítási intézkedések miatt, vagy a világgazdasági válság miatt alakult így.

Dercze úgy véli, hogy a 2009-es év mindenképpen elég problémásnak tűnik a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen a csökken a világpiaci növekedés. A magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, amely a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló gyakorlatot generált.

Az építőiparra ugyancsak nehéz időszak vár, mert a szemmel látható az  állami megrendelések csökkenése, de a lakossági ingatlanvásárlások visszaesése is kezdi éreztetni a hatását. De emellett a szórakoztatóelektronikai termékeket előállító vagy árusító cégek is bajban lesznek, hiszen a banki hitelekből finanszírozott vásárlások egy időre leállnak.  Megnövekvő munkanélküliség miatt további gondok várhatók, és 2010 előtt nem várható javulás, állítja Dercze. 

Ebben a helyzetben a vevőkockázatok sokkal fokozottabban jelennek meg, hívja fel a vállalkozások figyelmét Dercze Zoltán. Ilyenkor megnövekedik a naprakész céginformáció, cég- és csődmonitoring szerepe. Emellett a cégeknek meglévő kintlévőségeket minél gyorsabban, minél hatékonyabban kell kezelniük, és azonnal lépni az adósok felé, mert utána futhatnak a pénzük után.

Az országigazgató úgy véli, hogy hosszú távú beruházásba sem most kellene fogniuk a vállalkozásoknak, hacsak nem áll rendelkezésükre jelentős tőke. Ugyanakkor a költségoldalon is azonnal reagálni kell, arra, ahogy az új helyzetnek megfelelő előrejelzés alapján a keresleti oldalon milyen változás történik, nem megvárni, amíg a keresletcsökkenés be is következik. A szükséges likviditási lehetőségek feltérképezése is fontos, az állami oldalon kkv-hitelgarancia lehetőségeket is érdemes komolyan kihasználni.

Azonban a válságot aránylag jól átvészelhetik a gyógyszeripari, és energiaipari cégek. A mezőgazdaság bizonyos szegmensei is stabilabbak, mert ugyan keresletcsökkenés bekövetkezhet, de enni kell, azaz ezek nem halasztható beszerzési tételek. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük