www.fisz.huwww.fisz.hu Hogyan alakul a jövö pedagógusainak és diákjainak életpályája. Tervezik-e, hogy kihasznáják az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket és külföldön tanulnak vagy tanítanak. Erről készített átfogó felmérést a FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség, amelynek adatait megosztjuk olvasóinkkal. A kép több mint érdekes…

www.fisz.huwww.fisz.hu Hogyan alakul a jövö pedagógusainak és diákjainak életpályája. Tervezik-e, hogy kihasznáják az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket és külföldön tanulnak vagy tanítanak. Erről készített átfogó felmérést a FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség, amelynek adatait megosztjuk olvasóinkkal. A kép több mint érdekes…

 

Pedagógusok

Tervezi-e, hogy az EU valamely tagországában tanítson?

Az összes megkérdezett 5 százaléka tervezi, hogy 1-2 hónapig szakmai gyakorlati jelleggel külföldön tanítson. Egy-két éves külföldi tartózkodást a pedagógusok 3 százaléka, ettől több ideig tartó külországi munkát 1 százaléka tervez.

A budapesti és vidéki pedagógusok terveiben nem mutatható ki szignifikáns eltérés. Nemek szerinti összehasonlításban mindkét nem képviselőinek 9-9 százaléka tervez külföldi munkavállalást. Míg a hölgyek inkább a rövidebb távú szakmai gyakorlatban, addig az urak hosszabbtávú tartózkodásban gondolkodnak.

Tanítási évek szempontjából aktívabbak a kevesebb tanítási tapasztalattal rendelkezők. Minél több tanítási év áll a pedagógus mögött annál kevésbé tervez külföldi munkát. A legfeljebb 10 éve tanítók 15 százaléka, a 11-20 éve tanítók 8 százaléka, a 21-30 éve tanítók 5 százaléka, a 30 évnél régebben a pályán lévők 3 százaléka tervez rövidebb, hosszabb külföldi tartózkodást.

Mely Európai Uniós országban szeretne tanítani?

A külföldre készülő pedagógusok 39 százaléka szeretne Nagy Britanniában tanítani, 23 százalékuk Németországban próbálná ki magát, 21 százalékuk pedig Ausztriát részesíti előnyben.

A tanárok 7 százaléka tartana Írországban, 4 százaléka Franciaországban, 3-3 százaléka Hollandiában, vagy Dániában órákat. Belgium, Finnország, Portugália, Szlovénia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia a pedagógusok 2 százalékát érdekli. 1 százalékuk menne Csehországba tapasztalatokat szerezni.

 

Munka

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

39%

Németország

23%

Ausztria

21%

Írország

7%

Franciaország

4%

Dánia

3%

Hollandia

3%

Belgium

2%

Finnország

2%

Portugália

2%

Szlovénia

2%

Olaszország

2%

Románia

2%

Spanyolország

2%

Svédország

2%

Szlovákia

2%

Csehország

1%

Milyen szinten beszél idegen nyelvet, milyen nyelvvizsgákkal rendelkezik?

A válaszadó tanárok 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten beszél angolul, azonban nyelvvizsgával kevesebben (33%) rendelkeznek. Angol alapfokú aktív nyelvtudása a tanárok 32 százalékának van, alapfokú nyelvvizsgával 9 százalékuk rendelkezik. Középszinten 15 százalékuk beszéli a nyelvet, 15 százalékuknak nyelvvizsga bizonyítványa is van.  Felsőszinten a pedagógusok 13 százaléka beszél, államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal 9 százalékuk rendelkezik.

Németül alapfokon a tanárok 22 százaléka beszél, erről alapfokú igazolása 5 százalékuknak van. 10 százalékuk beszélni a nyelvet közép szinten, és ugyanennyien rendelkeznek erről bizonyítvánnyal is. Felsőfokon a tanárok 13 százaléka beszél németül, 10 százalékuk nyelvvizsgát is tett.

A válaszadók 17 százaléka beszéli az orosz nyelvet alapfokon, azonban alapfokú vizsgája, csak nem egész 5 százalékuknak van. Oroszul középszinten a tanárok 6 százaléka kommunikál, nyelvvizsgája 4 százalékuknak van. Felsőfokú vizsgája 7 százalékuknak van, 7 százalékuk aktívan is tudja használni nyelvtudását.

Aktív nyelvtudásnál említették még a latint, a franciát, az olaszt és a spanyolt (ebben a gyakorisági sorrendben). Ezek közül a legtöbb nyelvvizsga francia nyelvből van.

Legkisebb eltérés a bizonyítvány és az aktív nyelvtudás között a középszintű nyelvtudásban van. Alapfokon jóval többen, felsőfokon többen beszélnek az adott nyelven mint azt a nyelvvizsga bizonyítvány mutatja.

A tavalyi évhez képest nem mutatható ki szignifikáns eltérés a pedagógusok nyelvtudását illetően

Tanulók

Külföldi tanulás és munkavállalás

Tanulás külföldön

Nyugat-Európa országai után elérte hazánkat is a fiatalok legújabb trendje, mely szerint a pályaválasztás előtt, vagy friss végzettként a hazai munkába állás helyett külföldre mennek tanulni vagy dolgozni néhány hónapra vagy akár több évre is. Hogy miért teszik ezt? Időt és tapasztalatot, önállóságot és élményeket akarnak nyerni az egyetem megkezdése vagy a munkába állás előtt.

A pár hónapos külföldi tanulás a válaszadó diákok háromnegyedét foglalkoztatja. Leginkább a tizedik évfolyamosokat vonzza ez a lehetőség. A lányok 77 százaléka, míg a fiúknak csak 68 százaléka tervezi, hogy néhány hónapot külföldön tanuljon. Ugyanilyen eltérően vélekednek a gimnazisták is, válaszaik alapján 77 százalékuk menne külföldre pár hónapra, míg a szakközépiskolásoknak csak 66 százaléka. Vidék és a főváros között azonban nincs ilyen szignifikáns eltérés, a vidékiek 74, a budapestiek 76 százaléka kerekedne fel. Pályákat tekintve legaktívabbak a jogi és igazgatási pályára készülők, legkevésbé motiváltak pedig a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők.

Jóval kisebb hajlandóság mutatkozik a fiatalokban arra, hogy akár éveket töltsenek külföldön tanulás céljából. Az összes megkérdezett 40%-a tervezi, hogy évekig tanuljon külföldön. Ebben a tekintetben is bevállalósabbak az átlagtól a fiatalabb évfolyamosok. A szakközépiskolások és gimnazisták között nincs jelentős különbség. A budapestiek ebben a kérdéskörben is kalandvágyóbbnak mutatkoznak, 45%-uk nyilatkozta, hogy tervezi a többéves külföldi tanulást, míg a vidékieknél ez az arány 39 százalék. Pályaválasztás tekintetében a művészeti pályára készülők a legaktívabbak (47%), legkevésbé pedig a pedagógusnak készülők (29%).

Munkavállalás külföldön

A rövidtávú külföldi munka a diákok 75 százalékát foglalkoztatja. Vidékiek és budapestiek között nincs különbség. A lányok 77, a fiúk 69 százaléka töltene el külföldön néhány hónapot munkavállalóként. Pályaválasztást tekintve legaktívabbak az orvosi és a gazdasági pályára készülők, legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők hagynák el az országot.

Hosszabb, néhány éves külföldi munkavállalást a diákok lényegesebb kisebb aránya, 57 százaléka tervezget. A vidéki diákok 58, a budapestiek 54 százaléka hagyná el hosszabb időre hazánkat külhoni munka miatt. Leginkább a gazdasági pályára, legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők vállalnának más országban hivatást. A szakközépiskolások 60, míg a gimnazisták 56 százaléka érzi úgy, hogy szívesen kipróbálná magát más országokban.


Célországok az EU-ban

Mind tanulás, mind munka szempontjából a három legnépszerűbb ország sorrendben Nagy-Britannia, Németország és Ausztria. Az Egyesült Királyságba tanulni a diákok 43, dolgozni 39 százaléka menne. Németországot mind tanulás, mind munka szempontjából a tanulók 14 százaléka választaná.  Ausztriát tanulmányok miatt a válaszadók 6, munka miatt 8 százalékuk választaná.

 

Tanulás

Munka

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

43%

39%

Németország

14%

14%

Ausztria

6%

8%

Franciaország

5%

4%

Olaszország

5%

5%

Spanyolország

4%

5%

Hollandia

2%

2%

Svédország

1%

2%

Málta

1%

1%

Írország

1%

2%

Finnország

1%

2%

Dánia

1%

1%

Belgium

1%

1%

Görögország

1%

1%

Ciprus

0%

1%


Továbbtanulási lehetőségek az EU-ban

Az Európai Unión belüli továbbtanulási lehetőségekkel a megkérdezett diákok 25%-a egyáltalán nincs tisztában, 64% hallott már néhány ösztöndíj-lehetőségről, és csak 11%-uk nyilatkozta, hogy tisztában van a lehetőségekkel.

Legkevésbé a tizedik évfolyamosok tájékozottak, 34 százalékuk nem hallott még külföldi ösztöndíjakról. A tizenegyedikesek és a végzősök szinte ugyanolyan mértékben tájékozottak. A gimnazisták 78 százaléka ismeri az ösztöndíjakat, ebből 67 százalékuk azonban csak részinformációkkal rendelkezik. A szakközépiskolások 69 százaléka ismeri az ösztöndíjakat, 56 százalékuk csak hallott róla, de konkrétumokról nem tud. A lányok összességében tájékozottabbak, de nagyobb részük csak hallomásból ismeri a külföldi lehetőségeket. Legkevésbé az agrár és a sporttudományi pályára készülők vannak tisztában a külföldi ösztöndíjakkal, 8 százalékuk vallja azt, hogy minden részlet birtokában van. Átlagon felüli információellátottsága a jogi és igazgatási, illetve a nemzetvédelmi és katonai pályára készülőknek van, 17 illetve 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy minden részlettel tisztában van az ösztöndíjakkal kapcsolatban összességében a jogi és igazgatási pályára készülők a legtájékozottabbak, 81 százalékuk legalább hallott már ösztöndíj programokról.


Nyelvtudás

Aktív nyelvtudás, nyelvvizsga, nyelvvizsga tervek

A diákok 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten tud angolul. 20 százalékuk alapszinten, 57 százalékuk középszinten, 15 százalékuk felsőszinten beszéli a nyelvet. Alapfokú nyelvvizsgája 4 százalékuknak van, középfokú 32 százalékuknak, felsőfokú 7 százalékuknak. 2 százalékuk tervezi, hogy a jövőben leteszi az angol alapfokú, 40 százalékuk a középfokú 28 százalékuk a felső szintű nyelvvizsgát.

Németül a diákok 64 százaléka tanul. Alapszinten 28 százalékuk, középszinten 30 százalékuk, felső szinten 7 százalékuk ismeri a nyelvet. 3 százalékuknak van alapfokú, 15 százalékuknak középfokú, 4 százalékuknak felsőfokú nyelvvizsgája németből. Német nyelvvizsgát a diákok 43 százaléka tervez, 3 százalékuk alapfokon, 30 százalékuk középfokon, 10 százalékuk felsőfokon.

Franciául a diákok 20 százaléka tanul, 3 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával is, 20 százaléka tervezi. Olaszul a válaszadók 15 százaléka tanul, 2 százalékának van nyelvvizsgája, 15 százaléka tervezi.. Spanyolul a diákok 7 százaléka tud, 1 százalékának nyelvvizsgája is van, 5 százaléka tervezi, hogy letegye.

Nyelvtudás aktív szintje

             
   

Angol

Német

Francia

Olasz

Spanyol

Orosz

Latin

Japán

 

Alap

20%

28%

13%

11%

7%

6%

9%

5%

 

Közép

57%

30%

6%

4%

2%

1%

3%

0%

 

Felső

15%

7%

1%

1%

1%

0%

0%

0%

   

92%

64%

20%

15%

11%

7%

12%

5%

                   

Nyelvvizsga

             
   

Angol

Német

Francia

Olasz

Spanyol

Orosz

Latin

Japán

 

Alap

4%

3%

1%

1%

1%

1%

1%

1%

 

Közép

32%

15%

1%

1%

0%

0%

1%

0%

 

Felső

7%

4%

1%

0%

0%

0%

0%

0%

   

43%

22%

3%

2%

1%

1%

2%

1%

                   

Tervezett nyelvvizsga

             
   

Angol

Német

Francia

Olasz

Spanyol

Orosz

Latin

Japán

 

Alap

2%

3%

3%

3%

3%

1%

2%

1%

 

Közép

40%

29%

13%

9%

10%

3%

3%

2%

 

Felső

28%

10%

4%

2%

2%

1%

0%

1%

   

71%

43%

20%

15%

15%

5%

5%

4%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük