Mi történne a Földdel, ha hirtelen eltűnne az emberiség?
4 perc olvasás
A tudósok nagyjából 200.000 évvel ezelőttre, Dél-Afrika területére helyezik az emberiség megjelenését. A következő évezredekben a kontinenst elhagyva, az emberek szépen lassan belepték az egész Földet, különböző módon kihasználva, építve és pusztítva azt.
A tudósok nagyjából 200.000 évvel ezelőttre, Dél-Afrika területére helyezik az emberiség megjelenését. A következő évezredekben a kontinenst elhagyva, az emberek szépen lassan belepték az egész Földet, különböző módon kihasználva, építve és pusztítva azt.
Kihalt utcák, burjánzó növényzet, szabadon garázdálkodó vadállatok – tegyük fel, hogy egyik napról a másikra eltűnik minden ember a földről és épületeink, találmányaink, műalkotásaink és minden más érintetlenül marad hátra. De mi történne a világgal, ha az uralkodó faj hirtelen megszűnne létezni? A DoQ-n május 14-én bemutatott Élet az emberek után című film erre a kérdésre keresi a választ.
Első napok és hetek
Az eltűnést követő néhány órában kaotikus és destruktív változások következnek be. A több mint négyszáz nukleáris erőmű generátorai szépen lassan mind leállnak, ami túlhevítettséghez és robbanáshoz vezet, beszennyezve a környező levegőt, földeket és tengereket. A katasztrófát követően megszűnik az elektromos áram, leállnának a villanypásztorok, ami kb. 1,5 milliárd marha, 8 milliárd disznó és 20 milliárd csirke kiszabadulását eredményezi, melyek élelem hiányában rövid időn belül el is pusztulnak. Emellett a világ legtöbb metróalagútját ellepi a víz, új folyóvájatokat létrehozva a városi úthálózatok mentén.
Első évtizedek, évszázadok
Az állatok szépen lassan visszaveszik az uralmat a nukleáris robbanások helyén is, ám a lakóövezetekben további pusztulás veszi kezdetét. Egy-egy villámcsapás elég ahhoz, hogy a fából készült házak lángra kapjanak, ami egy tűzoltók nélküli világban órák alatt teljes kerületek, megyék megsemmisüléséhez vezet. Az erősebb, vasból készült épületekkel, hidakkal és járművekkel a rozsda végez: az illesztések elválnak, lassan összeroskad a szerkezet és a növényzet a felhőkarcolók magasságáig átveszi az uralmat. A gátak világszerte feltöltődnek és ledőlnek. Az erdős és fejlesztésen átesett területek kezdik visszanyerni az emberi befolyás előtti állapotukat, a Central Park például mocsárrá változik. Az állatkertekből kiszabadult állatok közt új, a környezeti változásokhoz alkalmazkodott fajok jelennek meg.
Első évezredek
A szén-dioxid szintje lassan újra egyensúlyba kerül, ám a szerves- és a radioaktív anyagok még nagyon hosszú ideig ellenállnak a természet körforgásának. Az emberiség elektronikai és digitális nyomai egyre inkább elhalványulnak az egykori városok területén, kevesebb és kevesebb bizonyítékot hátrahagyva, hogy valaha léteztünk. Ám a sivatagos és nyirkosságtól mentes területeken, ahol a rozsdásodás és a lebontó organizmusok kisebb jelenlétet mutatnak, még évezredekkel az emberiség kihalása után is megtalálhatóak most már ősinek számító emlékeink nyomai.
Több tíz-, százezer év múlva
A Földön már csak lebomolatlan repülő maradványok, épületek és műanyag tárgyak utalnak egykori jelenlétünkre. Idővel ezek is beépülnének a természetbe, így a távoli jövő kutatói kőbe nőve találhatnak szódás palackokat és műanyag zacskókat. Ugyan az emberiségnek ilyen és ehhez hasonló nyomai még több tízezer év múlva is fennmaradhatnak, lassan visszaáll a Föld ahhoz az evolúcióhoz, amit az emberiség fejlődése anno „felborított". A tudósok szerint bármelyik földi állat agya kifejlődhet egy olyan intelligencia szinttel rendelkező komplex szervvé, mint a miénk is, így emberek nélkül néhány millió év alatt más homosapiens-szerű lények fejlődhetnek ki újra, akik az emberek helyett válhatnak a bolygó uralkodó fajává.
Élet az emberek után május 14-én 16:00-kor a DoQ csatornán.
Lantai József
