Mintát Ad Minőségből

ludovika 1 Közel két év munkájának eredményét tartja kezében az olvasó, amikor felveszi az asztalról a megjelenésében impozáns és – elárulhatjuk – tartalmában izgalmas kötetet. A napokban jelent meg ugyanis a Ludovika történetét feldolgozó monográfia és album, melynek vezérgondolata a II. Lipót császárhoz 1790-ben intézett beadványból származik: „A hadi tudományokban való jártasság okából szükséges az ifjaknak bizonyos nevelést adni.” Ám az igény a képzett katonára ennél is régebbi gondolat. „A török áfium ellen való orvosság” című munkájában Zrínyi Miklós már 1661-ben leírta: „számosan kellene lenni, akik hadi regulákra oktatnák a népet.”

Ez a kötet egy integrált mű, mely abban különbözik a Ludovika történetét feldolgozó, eddig megjelent, kiváló színvonalú munkáktól, hogy több oldalról közelíti meg a kérdést – mondta el róla a kötet szerkesztője, dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, egyetemi tanár, a Katonai Műszaki Doktori Iskola és a Ludovika-történeti Kutatóműhely vezetője, a könyv bemutatásakor. ludovika 2 Ha belelapozunk, látjuk, foglalkozik a Ludovika történetével, azokkal az üzenetekkel, melyet a falai között élő, oktató, tanuló Ludovikások hagytak ránk, de foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenével és talán egy picit a jövőjével is. A létrejötte igen sok és nagyon alapos munka eredménye. Nem túlzás kijelenteni róla, hogy az elkövetkező évekre mintát ad minőségből, tartalmában időtálló és meghatározza az intézményről szóló beszédet. A könyv egyik érdekes gondolatát, a döntésképességet állította a középpontba Csorba László c. egyetemei tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója. Olyan világban élünk, melyben a közösségi élet alapvető feltételezése, hogy minden felnőtt ember, aki kellő ismeretek birtokában van, képes arra, hogy döntsön a saját sorsáról. A szabadságát gyakorolja döntésével, hogy miként is éljen, ott, ahol él. Már évszázadok óta feltételezzük; minden emberre rá lehet bízni, hogy – bizonyos mértékig – beleszóljon az őt érintő dolgok alakításába. ludovika 3 De, hogy ez így történhessen, ahhoz előbb tanítani, nevelni kell. Kezdetben azt hitték, hogy a jogokkal születő ember mindjárt képességekkel is születik, előbb-utóbb eljut oda, hogy a maga dolgáról, a maga józan eszével határozzon. Ma már tudjuk: ez egy nagyon szép álom volt, de nincs így! A körülmények sűrű hálója, mindjárt a nyelven, az anyagi körülményeken keresztül, erős befolyással bír. Az egyén, minél többet tud a világról, minél jobban átlátja azt, annál nagyobb esélye van arra, hogy a saját dolgát is jobban megértse. ludovika 4 Tehát demokrácia és nevelés, társadalmi közösség és egyetem, nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással. Ezért rettenetesen fontos, hogy minél többet tudjon az, akit – adott esetben – azzal bízunk meg; a közösség érdekében fegyvert használjon, megölhessen másokat, miközben vásárra vigye a saját bőrét. Az ő tudása, a katona felkészültsége, erkölcsi tartása, becsülete a kritikus helyzetekben döntő lehet. Ez a kötet a magyar honvédtisztképzés otthonának, a Ludovika Akadémia eszményének és az intézménynek otthont adó épületnek, környezetének történetét meséli el imponáló részletességgel. Mindezt bele is ágyazza a katonai nevelés birodalmi, majd kifejezetten magyar, tanítás- és neveléstörténetébe. Feltárja e gazdag és roppant fontos terület változásainak majd három évszázadot végigkísérő, adatokban, képekben és gondolatokban bővelkedő, de az emberi arcokat is láttató panorámáját. Valójában nem múltbeli tetteket jutalmaz, hanem fordítva: elvárást vetít rá jövőre! ludovika 5 Pusztán azáltal, hogy végigmond egy történetet, magasra teszi a mércét azok előtt, akik az utóbbi évtizedben nemcsak a Ludovika Akadémia épületének műemléki restaurálására vállalkoztak, hanem az intézmény hajdani eszményeinek újraalkotására is kísérletet tesznek. A könyv ritka egyértelműséggel tudatosítja, hogy e vállalkozásnak nem lenne semmi értelme, ha az eredmény nem felelne meg a várakozásnak, amit a hazafias katonai nevelés két és fél évszázados, normaalkotó történelme állít elébe. Van tehát dolga bőven azoknak, akik e mércének meg akarnak felelni.

ludovika 6 Két évvel ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy be kellene mutatni a Ludovika és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapcsolatát – emlékezett vissza a kezdetekre a Ludovika-történeti tanulmány szerzője, dr. Négyesi Lajos ezredes. Jelentek már meg korábban igen színvonalas munkák a magyar katonatisztképzés múltjáról, kiváló szakemberek tollából. Ezek különböző szempontok szerint, más-más alkalomból készültek. Számomra – mondta el az ezredes – nyilvánvaló volt, hogy régebbre kell menni. Meg kell keresni, egyáltalán honnan indulhatott el a tisztképzés? A kiinduló pontot az 1715-ös Országgyűlésben találta meg, amikor a Rákóczi-szabadságharc után a magyar rendek kiegyeztek az osztrákokkal és megszavazták, hogy ettől kezdve katonákat adnak az osztrák hadsereg számára. Ám nyomban meg is jelenik a probléma: akiket besoroznak az osztrák hadseregbe, nem tudnak németül, nem lehet belőlük jó katona. ludovika 7 Néhány év, és már fel is merül, hogy kellene egy magyar tisztképző intézmény, melyről könnyű belátni, hogy a magyar függetlenség gondolatának is az egyik legfontosabb eleme. Festetics György gróf az életét tette fel a magyar tisztképzés megvalósítására és ennek majdnem áldozatává is lett. A Napóleontól elszenvedett vereség kellett hozzá, hogy 1808-ban szabad utat kapjon a nemzeti tisztképző intézmény megvalósítása. Az Akadémia számára az uralkodó felajánlotta a váci Theresianum épületét, a királyné pedig ötvenezer forintot adott és belegyezett, hogy az intézményt róla nevezzék el. Azóta hívják Ludovikának! Ám az építmény a célnak nem felelt meg. Két évtized telt el, mire Pollack Mihály 1829-ben megbízást kaphatott az Akadémia tervének kidolgozására az Orczy családtól megvásárolt telken, Pest városában. ludovika 8 Az elkövetkező években lezajlott huzavonákról a könyv történelmi hűségű tájékoztatást nyújt, majd elérkezünk 1848/49-hez, de a Magyar Hadi Főtanoda 1849. január 7-i megnyitása után az oktatás már csak tíz napig tarthatott. A megszálló osztrákok a működést betiltották, az épületet kórházzá alakították át. Magyar nyelvű tisztképzésről a kiegyezésig szó nem lehetett. Ügyét gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter élesztette fel ismét és a feltámasztásba 1870. november 8-án a király is beleegyezett. Élvezetes módon megírt, sok képpel színesített, alátámasztott leírást kapunk a könyvben az elkövetkező évtizedekről, érdemes aprólékosan, nagy figyelemmel olvasni – főleg a két világháború korának eddig szélesebb körben nem ismert mozzanatairól szóló részeket.

ludovika 9 Az intézmény 1947. október 1-től Honvéd Kossuth Akadémia néven folytatta működését, ám a Magyar Néphadsereg 1953-ban megkezdett létszámcsökkentésének az Akadémia volt az egyik első áldozata. Az épületébe civil szervezetek, iskolák költöztek, állaga leromlott. Feladatát a tisztképzésben később a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola vette át. A Ludovika hányatott sorsában változást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállításáról elfogadott törvény hozott 2011-ben. Szervezetébe beolvadt a Nemzetvédelmi Egyetem és a Bolyai Főiskola, majd a Rendőrtiszti Főiskola is. Otthonául 2012-ben a Ludovikát jelölték ki, a főépület felújítása 2014-ig tartott. Ezt követően – az Orczy-kert területén és közelében, számos új, modern épülettel gyarapodott. Új, országos jelentőségű, felsőoktatási központ jött létre. ludovika 10 Nehéz és bonyolult örökség a Ludovika öröksége, de most maradandó, időtálló, hosszútávra szóló mű született, erősítette meg a könyvről szólva dr. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A Ludovika történetének szép számmal vannak felemelő, megható elemei, ezekről a kötetben sok érdekes részletet találunk. Mindaz, amit olvashatunk benne, nemcsak a katonák számára fontos, hanem mindazoknak is, akik meg akarják érteni, mi történt a Kárpát-medence ezen pontján az elmúlt évszázadokban. Jelenleg pedig, a megújult épületben dolgozók feladata, hogy kezdjenek valamit ezzel a múlttal, ne csak történelmi kuriózumnak tekintsék. Meg kell fogalmazni olyan üzeneteket, melyek a mai és a jövőbeni döntéseket befolyásolni képesek.