Összeállításunk az elmúlt napokban a papok misézés utáni autóvezetése kapcsán a világi sajtóban felmerült témák hátterét igyekszik körüljárni.

Összeállításunk az elmúlt napokban a papok misézés utáni autóvezetése kapcsán a világi sajtóban felmerült témák hátterét igyekszik körüljárni.

Mi az Eucharisztia?

Az Eucharisztia görög eredetű szó (az eu és a khariszkegyelem, kegyelmi adomány szavakból), jelentése: hálaadás. Tágabb értelemben jelenti a szentmisét, szorosabb értelemben pedig az Oltáriszentséget. A keresztények már az I. század végétől használják ezt a kifejezést az Utolsó Vacsora szavai alapján („Kezébe vette a kenyeret, hálát adott…"). Jézus ezekkel a szavakkal hagyta az Egyházra áldozati testét és vérét a kenyér és a bor színe alatt. A katolikus hit szerint amikor a pap kimondja az ostya és a bor fölött az átváltoztató szavakat, azok valóságosan Jézus testévé és vérévé válnak, így Jézus valóságosan jelen van a kenyérben és a borban, gyakori fogalmazás szerint „a kenyér és a bor színe alatt".


Az Egyházi Törvénykönyv ezt a meghatározást adja az eucharisztikus ünneplésről, vagyis a szentmiséről: „Az eucharisztikus ünneplés magának Krisztusnak és az egyháznak a cselekménye, melyben az Úr Krisztus a pap szolgálata által, a kenyér és a bor színe alatt lényegileg jelenlévő önmagát felajánlja az Atyaistennek, és magát lelki eledelül adja a felajánlásban részt vevő hívőknek."

Az Eucharisztia „anyaga" az ostya és a misebor.

Ostya

„A kenyérnek csakis búzából valónak és frissen készültnek kell lennie, hogy a romlás semmi veszélye ne álljon fenn." (Egyházi Törvénykönyv 924.k. 2§.)
Az ostya kovásztalan (kelesztés nélküli) köralakú kenyér, amely búzalisztből és vízből készül. Latin eredetű neve (hostia) áldozatot jelent. Korábban a papok és szerzetesek feladata volt az ostyasütés, Magyarországon az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek tagjai közül sokan ostyasütők lettek. Ma több püspökség is fenntart ostyasütő üzemet.

Misebor

„A bornak a szőlő terméséből készült, természetes és nem romlott bornak kell lennie." (Egyházi Törvénykönyv 924.k. 2§.)
A misebor szőlőből préselt színbor. A hatályos egyházjog szerint szőlőből sajtoltnak kell lennie, és idegen anyagot nem szabad hozzákeverni. Ha erjedés előtt adnak cukrot a musthoz, a bor még használható miseborként. A nem szőlőből vagy szintetikusan előállított borok nem alkalmasak. Rendkívüli esetben, például börtönben, ahogy arra már szolgáltatott példát a történelem, a mazsolából kinyert, megerjedt levet is felhasználták miseborként. A misebor mennyiségére nézve nincsen konkrét szabályozás, általában ½-1 decilitert használ fel a pap a szentmise során.

Mikor és hányszor mutatható be a szentmise?

A Törvénykönyv előírja azt is, hogy még végső szükség esetén is tilos az egyik anyagot a másik nélkül átváltoztatni, illetve azt is, hogy az eucharisztia bármely napon és órában ünnepelhető és kiosztható, kivéve amikor ez a liturgikus szabályok szerint tilos, így például nagypénteken. Az egy napon elmondható misék számáról a Törvénykönyv így rendelkezik: „Azoknak az eseteknek a kivételével, amelyekben a jog szerint szabad az eucharisztiát ugyanazon a napon többször is végezni vagy koncelebrálni, a papnak nem szabad naponta egynél többször miséznie. Paphiány esetén a helyi ordinárius megengedheti, hogy a papok megfelelő okból naponta kétszer, sőt ha a lelkipásztori szükség úgy kívánja, vasárnap és kötelező ünnepen háromszor is misézzenek." (905.k. 1-2§.) Magyarországon a papok egy részének háromnál is több falut kell ellátnia, azonban ők sem misézhetnek egy nap háromnál többször, ezért sok helyen csak kéthetente vagy ritkábban van vasárnapi szentmise.

Magyar Kurir

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük