Nem tört meg a Nyugat egysége az ukrán válság ügyében, az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik és egyetért abban, hogy a válságot nem lehet katonai erővel kezelni – jelentette ki az amerikai külügyminiszter vasárnap Münchenben.

Nem tört meg a Nyugat egysége az ukrán válság ügyében, az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik és egyetért abban, hogy a válságot nem lehet katonai erővel kezelni – jelentette ki az amerikai külügyminiszter vasárnap Münchenben.

    John Kerry az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) tartott előadásában az Ukrajnába irányuló esetleges fegyverszállítások körüli vitákra utalva kiemelte, hogy az egység állítólagos felbomlásáról szóló hírek ellenére "nincs megosztottság, nincs szakadás".

    A Nyugat változatlanul "egységes a diplomáciában", és közös cél a válság tárgyalásos megoldása – mondta Kerry, kiemelve, hogy Washington támogatja a német-francia kezdeményezést a minszki megállapodás végrehajtására.

    Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolva kiemelte: az Oroszország elleni szankciók ügyében is voltak viták, éppen úgy, mint jelenleg a fegyverszállítások elképzelése körül, ezek azonban "csak taktikai, és nem stratégiai" kérdésekről szóló diskurzusok.

    A fórumon John Kerry mellett részt vett Frank-Walter Steinmeier német és Laurent Fabius francia külügyminiszter. Mindketten a Nyugat egységes fellépése mellett foglaltak állást. Nemcsak az ukrán válságra, hanem az Iszlám Állam (IÁ) elleni küzdelemre és afrikai válságok kezelésére is érvényes, hogy "nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk egységesek" – mondta Laurent Fabius.

    A viszályt már csak azért is kerülni kell, mert senki nem lát a jövőbe – emelte ki a francia külügyminiszter, rámutatva, hogy egy évvel ezelőtt, az előző MSC-n fel sem merült, hogy az ebolajárvány, az IÁ és az ukrajnai "háború" lesz a következő 12 hónap meghatározó témája a nemzetközi politikában.

    Frank-Walter Steinmeier élésen bírálta orosz kollégája, Szergej Lavrov szombati fellépését a konferencián. Lavrov – aki a Nyugatot hibáztatta az ukrán válságért és úgy vélte, hogy az Egyesült Államok tevékenységét "megszállott" világuralmi törekvés jellemzi  – beszédével "egy cseppet sem járult hozzá" a feszültség enyhítéséhez – mondta Steinmeier.

    Hozzátette, hogy Európában csak Oroszországgal együttműködve lehet tartós biztonságot teremteni, de nem segít a helyzeten, ha ezt csak az egyik fél ismeri fel. Moszkvának továbbá azt is be kell látnia, hogy "Oroszország csak Európával együtt, és nem Európa ellen fordulva biztosíthat jó jövőt magának" – mondta a német külügyminiszter.

    Hangsúlyozta, hogy a német kancellár és a francia elnök kijevi és moszkvai tárgyalási után is még "nagyon távol vagyunk az ukrajnai konfliktus politikai rendezésétől", ezért fontos megvizsgálni, hogy milyen eszközök állnak még rendelkezésre. Az ukrán hadsereg támogatása nyugati fegyverekkel nem célravezető eszköz, hiszen nemcsak "rendkívül veszélyes, hanem a kívánt eredménnyel ellentétes következményekhez vezethet" – mondta Steinmeier. 

    A három külügyminiszter közös fórumán Ukrajna mellett az IÁ elleni küzdelem is kiemelt téma volt. John Kerry hangsúlyozta, hogy a nemzetközi koalíció igen eredményes, hiszen visszafoglalták az IÁ ellenőrzése alatt álló lakott terület ötödét, 700 négyzetkilométert, likvidálták a terrorszervezet vezetőinek felét, a légitámadások és az iraki kurd erők összehangolt műveletei révén pedig sikerült elérni, hogy a sajtóban gyakran legyőzhetetlennek nevezett IÁ "nyíltan beismerje vereségét" a török-szíriai határvárosért, Kobaniért folytatott harcban.

    Ugyanakkor a Nyugatnak az IÁ mellett folytatnia kell a küzdelmet Bassár el-Aszad szíriai elnök terroristáknak menedéket adó, saját lakosságát véres elnyomással sújtó rendszere ellen is – mondta az amerikai külügyminiszter az MSC honlapján közvetített fórumon.

    A háromnapos konferencia utolsó napján többen Líbia helyzetéről is beszéltek. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője az EU biztonságát közvetlenül fenyegető veszélyekről szólva kiemelte, hogy Ukrajna mellett főleg Líbia miatt aggódik, mert a jelenlegi folyamatok alapján az észak-afrikai országban olyan "keverék" jöhet létre, amely újabb "robbanást" idézhet elő az EU "kapuja előtt".

    John McCain republikánus párti szenátor, az amerikai szövetségi felsőház katonai bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy Líbia kudarc a Nyugat számára, hiszen "úgy tűnik, megnyertük a háborút, de elveszítettük a békét".

 

Tanácskoztak a közel-keleti békefolyamat előmozdítására szervezett közel-keleti kvartett – az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország – képviselői vasárnap az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC) margóján.

 

    Jan Eliasson helyettes ENSZ-főtitkár, Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője, John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a megbeszélésről kiadott közlemény szerint megállapította, hogy mielőbb újra kell kezdeni a kétállami megoldás kidolgozását célzó izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

    A tartós béke megteremtéséhez figyelembe kell venni a palesztinok igényét az államiságra, a szuverenitásra és az izraeliek igényét a biztonságra – emelték ki a kvartett képviselői.

    Hangsúlyozták az arab-izraeli konfliktus átfogó rendezésére irányuló, úgynevezett arab békekezdeményezés jelentőségét és az arab partnerek részvételének fontosságát.

    Kiemelték, hogy fel kell gyorsítani az újjáépítési munkálatokat a Gázai övezetben a lakosság alapvető igényeinek kielégítése és a stabilitás biztosítása érdekében. Hozzátették, hogy alapvető fontosságú a munkálatok finanszírozásához szükséges külső anyagi támogatás.

    A Földközi-tenger partján fekvő palesztin enklávé jelenleg romokban hever az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász radikális palesztin szervezet közötti tavalyi fegyveres konfliktus következtében.

    A Palesztin Hatóság számításai szerint 7,8 milliárd dollárba (1,89 ezer milliárd forintba) kerülne a terület újjáépítése, ami több mint két és félszerese a Gázai övezet bruttó hazai termékének (GDP).

    A közel-keleti kvartett 2002-ben alakult meg. A béketárgyalások feltételéül szabja a palesztinok számára Izrael állam elismerését, a lemondást az erőszakról, és az Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet között a múltban megkötött megállapodások elismerését.

    Az MSC-ben mindig is az volt az egyik fő "hozzáadott érték", hogy lehetőséget adott a nemzetközi politika szereplőinek a közvetlen találkozásra – emelte ki a vasárnap véget ért konferenciát záró beszédében Wolfgang Ischinger, az MSC igazgatója. Elmondta, hogy a szervezők összesítése szerint az MSC margóján három nap alatt 750 két- vagy többoldalú tárgyalást tartottak.

 

https://www.securityconference.de/

 

pbm \ kto \ kho

 

MTI 2015. február 8., vasárnap 16:24

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük