A MúzeumCafé idei utolsó, dupla száma bő 300 oldalnyi olvasni- és látnivalóval jelent meg. Ennek éppen fele foglalkozik az irodalmi muzeológia és az irodalmi emlékházak kérdésével.

 

A MúzeumCafé idei utolsó, dupla száma bő 300 oldalnyi olvasni- és látnivalóval jelent meg. Ennek éppen fele foglalkozik az irodalmi muzeológia és az irodalmi emlékházak kérdésével.

 

Gulyás Gabriella és H. Bagó Ilona a Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben elkezdett, hosszú távú emlékház-megújító programjának folyamatáról, módszertanáról ír, Berényi Marianna a politika által nem feltétlenül támogatott vagy a település, az örökösök által megálmodott emlékhelyek sorsát tekinti át. K. Horváth Zsolt írása az avantgárd muzeológizálásának paradoxonjáról szól, Basics Beatrix a moszkvai és kijevi Bulgakov-kultusz helyeit mutatja be Szilágyi Lenke fotósorozatával illusztrálva, Hegyi Katalin pedig Weöres Sándor centenáriumi kiállítása kapcsán mutatja be, hogyan lehet monografikus kiállítást rendezni a hagyaték nélkül. Karácsony Ágnes Darvasi Ferenc irodalomtörténésszel és Péterfy Gergely íróval beszélgetett az írói kultusz feltételeiről. Jankó Judit Nagyszalontán járva megnézte, hogyan várják a 2017-es Arany-emlékévet, Basics Beatrix pedig a helytörténeti múzeumként is működő Erdős Renée-házat látogatta meg Rákosligeten.

 

Még mindig emlékház, de már nem irodalom: Rockenbauer Zoltán a megújult bayreuthi Richard Wagner Múzeumot mutatja be, Frazon Zsófia pedig a pasaréti Nagy Imre-ház Rajk László által készített, a relikviák hiányát hangsúlyozó installációjáról gondolkodik.

Papházi János a bécsi Színháztörténeti Múzeum barokk kiállításának szépségeit tárja az olvasó elé. Hamvay Péter a Szépművészeti Múzeum épületének rekonstrukciós munkáit harminc éve vezető Mányi Istvánnal készített interjút, Sóki Diána és Varga Lujza a British Múzeum önkéntes programjának vezetőjével rögzített egy budapesti beszélgetést.

 

A Módszertan rovatban Kómár Éva a digitális storytellingről, Kálnoki-Gyöngyössy Márton a régészeti akkreditáció problémáiról, Szentkirályi Miklós restaurátor pedig a kiegészítés módjairól és határairól ír.

A Szemle rovatban Passuth Krisztina és Petőcz György Vajda Lajosról szóló könyvét Gréczi Emőke mutatja be.

A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Gréczi Emőke szerkesztette, a fotókat Szesztay Csanád készítette a Pintér József által tervezett lapban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük