Nagyapám meséi

Nyomdászmester nagyapám gyakran mesélt gyermekkoromban a szakmájáról. Talán azt akarta, én is nyomdász legyek. Nekem természetes volt, hogy a pisai ferdetorony „kurzív” (dőlt), a vastag betű az „félkövér”, a Balaton hullámzásáról pedig az „allembert” betűtípus jutott az eszembe.

   Mit gondolsz, mennyi víz van egy könyvben? – kérdezte egyszer. Semmi, feleltem. Akkor figyelj, hozz ide egy Est-et. Az Est című napilap vaskos kalendáriumából jó pár darab porosodott a könyvespolcon. Megmértünk egyet levélmérlegen, negyven dekát nyomott. Nagyapám óvatosan betette a sütőbe és kis lángon fél órát melengette. Aztán újra megmértük, harmincöt deka lett. Magyarázatot is kaptam. A legtöbb anyag a levegőben lévő  vízmolekulákat elnyeli. A papír rendkívül finom szerkezete a lakás levegőjében lévő párát vonzza.

   Mit gondolsz, hány színt tudunk nyomdai úton előállítani három színből? Hetet, vágtam rá, nemrég tanultuk a szivárvány színeit: vörös, narancssárga, sárga, zöld, világoskék, sötétkék, ibolya. Ez nem egészen így van, tudtam meg. Ha fehér papírra sok apró vörös pontot nyomtatunk, rózsaszínűnek látjuk. Ha kicsik a pontok, világos rózsaszínűnek, ha a festék fedi az egész papírt, akkor sötétvörösnek. A pontok nagyságának változtatásával a vörös tucatnyi árnyalatát állíthatja elő a nyomdász. Ha a papír azonos helyére kék pontot is nyomtatunk, lila színt kapunk. A pontok nagyságának megváltoztatásával a vörös, kék és lila színek több száz árnyalatát kapjuk. Ha segítségül hívjuk a sárga színt, akkor bármennyire is hihetetlen, sok ezer színárnyalatot állíthatunk elő nyomdai úton három színből.

  Tudod mi az a fényszedés? Soha nem hallottam róla. Az az eljárás, amely a nyomdaiparból kiküszöbölte az egészségre káros, kézzel összeválogatott ólombetűket. E helyett kis, átlátszó betűk sorát vonultatjuk el egy fényforrás előtt, a mögéjük helyezett fényérzékeny film rögzíti a szöveget. A filmet előhívják és máris kész a nyomtatásra alkalmas matrica.

   Lehet, hogy a következő adatok elavultak, de nagyapám idejében a világ legkisebb  nyomtatott könyve 1896-ban készült Páduában. Magassága 1 cm, szélessége 0,6 cm. Olvasásához különleges nagyító kellett. Hazánkban szintén van egy értékes miniatűr könyv az Országos Széchényi Könyvtárban, a Galilei leveleit tartalmazó 208-lapos mű. Magassága 1,65 cm, szélessége 1,1 cm, tehát egy gyűszűbe is belefér.

   A világ legnagyobb könyve egy 1830-ban kiadott anatómiai atlasz, 1 méter 90 centiméter magas és 90 centiméter széles, nyolc birka bőrébe kötve. Valaha II. Károly angol király tulajdona volt, most egy bécsi egészségügyi szakközépiskolában őrzik.

Láng Róbert